Fel is út, le is út, megnyitották

A kicsiny falu nagy napra virradt. Éppenséggel történelmire. NB I-es futballmeccset helyben soha korábban nem rendeztek. A mostaninak is az volt a nagy kérdése, mennyire érdekli a felcsútiakat a Puskás Akadémia. Nos, a válasz: semennyire..

Flottul megy minden, még a bejutás is. A portán csokoládéval összemázolt képű lurkók segédkeznek a jegykiadásnál. Mosolyognak. Futballmeccsen vagyunk egyáltalán?

- Na, mégiscsak demokrácia van?! Írhattok bármit, a Népszava sincs kitiltva! - mondják meglepődve kollégák.

- És még azt nem is tudjátok, hogy késve küldtük el az akkreditációs kérelmünket.

- Ennek ellenére beengedtek titeket? Éljen a szólásszabadság!

A Puskás Akadémiával való korántsem felhőtlen viszony ellenére szívélyes a fogadtatás. De nem megkülönböztetett: - Szlovákiából jöttünk, gondoltuk, veszünk jegyet, de az már nincs. Néhány fotót szeretnénk csupáncsak készíteni.

- Megoldjuk.

Két dolog nincs: lehetetlen, meg kávé.

- De a Győr elleni meccsen már fekete is lesz.

A Panchóban Európában érezheti magát az ember. Ha ez valakinek mégse tűnne fel, a helyi szurkoló maroknyi csoportja elé, épp két magyar zászló közé, valaki EU-s drapériát függesztett. Légvonalban cirka 20 méterre lehet a miniszterelnök házától, aki ugye előszeretettel hadakozik az elnyomókkal. Hogy is van ez? És hol is van ő?

A díszpáholyban Mészáros Lőrinc, mellette a fehérvári különítmény, Hernádi Zsolt (MOL-os főszponzor), Kovács Ferenc (tiszteletbeli elnök), itt van Garancsi István (tulaj), Berzi Sándor (MLSZ-alelnök), egy sorral lejjebb Cser-Palkovics András (polgármester), közöttük csapolt sört egyensúlyozó elegáns pincér tüsténkedik.

A miniszterelnök Rómába utazott, XXIII. János és II. János Pál szentté avatására. Érdeklődése érthető, van már akadémiája, felszentelt stadionja, háza máris zarándokhely, ezzel nyilván boldoggá avattatott, innen már egyenes az út az örökkévalósághoz.

Távollétében sehol egy megyés püspök, de még egy árva Plagi bácsi se, nincs himnusz, se ájtatosság. Hogy mégis szakrális helyen vagyunk, annak egyedüli bizonyítéka: az egész országban esik, itt a nap is kisüt!

- Haj-lá, Pu'-kás! Haj-lá, Pu'-kás!

A helyi keménymagot egy bácsika alkotja. Néhány éve még korlátnak támaszkodva szurkolhatott, most meg hivatalos szentélyben. Mellette nyolc-tízéves-forma focistanövendékek, mindenki más a Videotonnak szorít. A pálya csúszik, meglehet, a szezon végén gyepet kell cserélni.

A két kezdőben összesen 11 magyar születésű játékos kap helyet, ellenben van zöld-foki szigetekitől kezdve portugálon át amerikai-salvadoriig spanyol, brazil és szlovák. Puskás-akadémista egy se. Ja, hogy az indoklás szerint a stadion nekik épült?... A meccs így is dögunalom.

A Szélesi kezezéséért megítélt büntetőből Nikloics szerez vezetést, a szünetben kettőt cserélt hazaiak Tischler révén egyenlítenek. A Videotonnak jobban kell a győzelem, ha szentségtörés elvinni a három pontot, ha nem, a fehérváriak nyerik a meccset, jövendöli egy kolléga, s nem is téved, mivel a negyed órával a vége előtt Zé Luís szöglet után újfent vezetést szerez, majd a 78. percben a csereként beállt Filipe Oliveira beállítja a végeredményt (1-3).

Túl sok az összefonódás a két klub között, de ezt nem bundavádként fogalmazzuk meg, hanem az alapján, hogy Tóth Csaba feltűnik a színen. A biztonságért, úgy tűnik, itt is, akárcsak Székesfehérváron, a Fidesz-közeli Valton alvállalkozója felel. Ennek vezetője Tóth, aki embereivel francia barett-sapkában és bomberdzsekiben előszeretettel játszik katonásdit.

Ő is Fradi keménymagjában kezdte karrierjét, ahogyan Kubatov (Fidesz), meg Szilágyi (Jobbik), s az a hír járja róla, hogy az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás mellett testőrködött, azóta a military a heppje, s azóta olyan jól bedolgozta magát a magyar futballba és politikába, hogy egészen az MLSZ biztonsági bizottságáig, sőt, Felcsútig vitte. Rászolgált minderre: egy drukker a lelátók fölötti kerítésen ücsörög. Körbeveszik öten-hatan.

Azt gondoljuk, Mészáros traffikos-gázos-földes-nagyúr elébe járulnak, döntsön ő életről-halálról, ám a bandérium szimplán az arénából kivezeti. Ehelyütt talán tényleg segít: imádkozunk, nehogy bántsák, s közben jobbnak látjuk sietve távozni.

- Haj-lá, Pu'-kás! Haj-lá, Pu'-kás!

Kifelé menet drukkerek hada fotózkodik az Orbán-háznál.

- Becsöngessünk?

- Úgy sincs itthon.

Nevetnek. Nekünk valahogy mégis inkább sírni volna kedvünk.