Meghátrált Moszkva?

Publikálás dátuma
2014.04.30 07:32
Luhanszkban nem unatkoznak a rendfenntartók, a szakadárok újabb ostromot indítottak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SCOTT OLSON
Fotó: /
Megvan a forgatókönyv a donyecki szakadárok által fogva tartott EBESZ-megfigyelők kiszabadítására - közölte az ukrán külügy. Oroszország nem kívánja megszállni Ukrajnát, visszavonta csapatait az ukrán határról, legalábbis az orosz tárcavezető szerint, de állítását a NATO még nem tudja megerősíteni. Az újabb nemzetközi szankciókra Moszkva ingerülten reagált, Szergej Lavrov külügyminiszter egyenesen a jóérzéssel ellentétesnek minősítette azokat.

Részleteket ugyan nem közölt, de az ukrán külügyminisztérium tegnap bejelentette, Kijev részletes tervet dolgozott ki a szlovjanszki szakadárok által pénteken túszul ejtett és hadifogolynak tekintett EBESZ megfigyelők kiszabadítására.

Oroszpárti a magyar többség

Tizenegy országban vizsgálta az Ispsos MORI, Nagy -Britannia második legnagyobb közvélemény-kutató intézete az Oroszország elleni szankciók lakossági megítélését. A 16 és 64 év közötti válaszadóktól azt kérdezték, mennyire éretnének egyet azzal, ha saját országuk is szankciókat vezetne be Oroszország ellen. A közvélemény leginkább Magyarországon oroszbarát és legkevésbé szolidarizál Ukrajnával. Magyarország az egyetlen vizsgált ország, ahol a szankciókat ellenzők aránya magasabb, mint az azt többé-kevésbé támogatóké.
A kutatásba Svédországot, Lengyelországot, Németországot, Nagy-Britanniát, Spanyolországot, Hollandiát, Írországot, Belgiumot, Franciaországot, Olaszországot és Magyarországot vonták be. Svédországban a legmagasabb a szankciókat támogatók aránya - 33 százalék nagyon, 25 százaléka inkább egyetért, csupán 6 százalék utasítja el az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket, 5 százalékos a "nagyon ellenzők" tábora. Magyarországon 16 százalék nagyon egyetért, 15 százalék inkább egyetért a szankciókkal, 15 százalék inkább, 23 százalék pedig nagyon ellenzi azokat.


Danil Lubkivszkij külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, tervük nem veszélyezteti ártatlan emberek életét. Az ukrán tisztségviselő szerint a túszejtők orosz titkos ügynökök utasításait hajtják végre.

Hétfőn az Európai Unió és az Egyesült Államok is azért hoztak újabb szankciókat Oroszország ellen, mert Ukrajna területi integritásának veszélyeztetésével és az ukrán belügyekbe való beavatkozással vádolják Moszkvát. Az orosz vezetés azonban elutasítja a feltételezést, cáfolja a vádakat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyenesen a jóérzésnek ellentmondónak nevezte a szankciókat és arra kérte Washingtont "mérsékelje hangnemét" az ukrán válság kapcsán.

Amerikai kollégájával, Chuck Hagellel telefonon egyeztetve, Szergej Sojgu védelmi miniszter állította: Oroszország nem kívánja megszállni Ukrajnát, csapatait visszavonta a határról, és cáfolta, hogy orosz fegyveres erők vagy titkos ügynökök tartózkodnának a forrongó kelet-ukrajnai régióban.

Közlése szerint az ukrán határ melletti hadgyakorlatra és csapatösszevonásra azért volt szükség, mert "fennállt a veszélye annak, hogy Ukrajna katonai akciót indít civilek ellen". A NATO egyelőre nem erősítette meg az orosz fegyveres erők visszavonását.

A kelet-ukrajnai zavargások eközben tegnap is folytatódtak. Luhanszkban a Moszkva-barát tüntetők megrohamozták a megyei adminisztráció épületét. Az ostromra az adott okot, hogy a szakadárok korábban ultimátumot intéztek a vezetéshez, de kéréseik nem teljesültek.

Amnesztiát követeltek bebörtönzött társaiknak, az orosz nyelv hivatalos nyelvként való elismerését és referendumot a régió státusáról. Tegnap Izraelbe szállították gyógykezelésre a hétfői merényletben súlyosan megsebesített, az életmentő műtéten túlesett harkivi polgármestert.

A hátba lőtt Hennagyij Kernesz állapota stabil, az elkövetők ismeretlenek. Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetsége közleményben ítélte el az EBESZ megfigyelők fogva tartását és terrorcselekményeknek nevezte a kelet-ukrajnai erőszakos fellépéseket.

Szerző
2014.04.30 07:32

Söder bejelentette: megpályázza a CSU elnöki tisztségét

Publikálás dátuma
2018.11.18 14:51

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök vasárnap a várakozásoknak megfelelően bejelentette, hogy megpályázza a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöki tisztségét.
A január 19-én tartandó rendkívüli kongresszuson várhatóan egyedüli jelöltként induló politikus a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság hírportálján ismertetett nyilatkozatában elmondta, hogy hosszú mérlegelés után és számos CSU-tag kérésének eleget téve készen áll a párt szolgálatába állni, ezért megpályázza az elnöki tisztséget. Jelezte, hogy a CSU távozó vezetőjével, Horst Seehoferrel folytatott hatalmi harc végeztével a megbékélésre és a párt egységének megteremtésére törekedne. Mint mondta, a CSU megújításán "a bázissal és a tisztségviselőkkel együtt, csapatban" kíván dolgozni, mert "csak együtt" lehet megbirkózni a párt előtt álló "nagy kihívásokkal". A BR kiemelte: Markus Söder megválasztása valószínűleg formalitás lesz, mert miután a CSU-alelnök Manfred Weber bejelentette, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztségének megszerzésére összepontosít, és Alexander Dobrindt, a CSU-s szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselők vezetője is kizárta, hogy megpályázza az elnöki tisztséget, nincs politikus a színtéren, aki a győzelem esélyével indulhatna Markus Söderrel szemben. Horst Seehofer pénteken közölte, hogy január 19-re rendkívüli kongresszust hív össze, amelyen megválasztják a párt új elnökét. Azt már a hét elején bejelentette, hogy rövidesen befejezi 2008-ban kezdett pártelnöki munkáját, de a szövetségi belügyminiszteri tisztségét megtartja. A csak Bajorországban működő CSU az októberi helyi választáson több mint 50 éve a leggyengébb eredményt érte el, és elveszítette abszolút többségét a német tartomány törvényhozásában (Landtag). Azóta egyre többen sürgették Horst Seehofer távozását a párt éléről. A nyomás tovább erősödött, miután a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, Angela Merkel kancellár október végén bejelentette, hogy nem pályázza meg többé a CDU elnöki tisztségét.
Szerző
2018.11.18 14:51

Brexit: May szerint leváltása se könnyítene a tárgyalásokon

Publikálás dátuma
2018.11.18 12:49

Fotó: AFP/ MATT DUNHAM
A „nemzet érdekeit” saját személyes jövője elé helyező, harcra kész kormányfő tudomása szerint nem jött még össze a bizalmatlansági szavazáshoz szükséges negyvennyolc levél.
A brit politikai élet egyik legmozgalmasabb hetét minden kétséget kizáróan újabb feszült, válságos napok követik, ahogy Theresa May egyszerre küzd kormányfői pozíciójáért és a szigetország jövőjét meghatározó Brexit-megállapodás parlamenti elfogadásáért. A konzervatív vezetővel együtt a brit közvélemény is lázasan számol: az illetékes 1922-es parlamenti bizottsághoz 48 képviselőtől kell beérkeznie bizalmatlansági indítványnak ahhoz, hogy May sorsa a frakció elé kerüljön. Maga a kormányfő a Sky News vasárnap reggeli politikai magazinjában, a Sophy Ridge showban elhangzott interjújában közölte, tudomása szerint Sir Graham Brady, a bizottság vezetője nem kapta még meg a szükséges számú levelet. A nyilvánosság előtt mindeddig "csak” huszonhárom honatya vállalta, hogy a kormányfő lecserélésére készülne a Brexit-tárgyalásoknak ebben a kritikus időszakában. Az egyértelmű puccsot koordináló Steve Baker, aki lemondásáig a kilépési minisztérium államtitkára volt, ötven levélről tud. Ha ez igaznak bizonyulna, a voksra akár már kedden sor kerülhet. Bizarr módon ez a nap egyben a 28. évfordulója a “Vasladyt”, Margaret Thatchert eltávolító bizalmatlansági szavazásnak. A titkos véleménynyilvánításon a várakozások szerint a kabinet több tagja is megvonná támogatását May asszonytól. Ha a 315 fős frakció többsége nem is húzná ki a szőnyeget a Downing Street 10. lakójának lába alól, ha már száz “elvtársa” jelezné elégedetlenségét, kormányának néhány befolyásos tagja lemondásra kényszerítené. Theresa May elszigeteltsége már a múlt hét drámai eseményei közepette jól érzékelhető volt. Két kabinetminiszter és további öt kormánytag, illetve tanácsadó lemondása után a kabinet öt tagja, köztük a környezetért és mezőgazdaságért felelős Michael Gove, az “ős-Brexitesek” hangadója és Liam Fox, a kereskedelmi tárca vezetője tartja most sakkban Mayt azzal, hogy ha nem kötelezi el magát a Brexit-megegyezés újratárgyalásának követelése mellett, ők is távoznak. A kormányfő víziójába és konkrét terveibe bepillantást engedő Sky News interjúban May ismételten hivatkozott arra, hogy a nemzet érdekeinek képviselete tartja vissza a törülköző bedobásától a rá nehezedő nyomás közepette. Váltig állította, hogy az 585 oldalas megállapodás legszenvedélyesebben vitatott pontja, az ún. backstop nem jelenti azt, hogy a szigetország előnytelen és felmondhatatlan hosszútávú vámegyüttműködésbe kényszerülne az EU-val, illetve Észak-Írországra az Egyesült Királyság többi részétől eltérő rendelkezések vonatkoznának majd. Olyan biztosítási politikáról van szó, amit egyik fél sem akar igénybe venni. Theresa May kifejtette, hogy a szigetország jövőjét a jelenleg még alakuló hétoldalas politikai nyilatkozat határozza majd meg. Ennek szelleme fogja kifejezni a Brexitre szavazott britek akaratát. Miután a kormányfő különösen Dominic Raab Brexit-ügyi miniszter lemondása óta maga irányítja az EU-val folytatott megbeszéléseket, bejelentette, hogy a héten Brüsszelben Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal. Az elszántan küzdő kormányfő vitatta, hogy ne tudná keresztülvinni a Brexit-megállapodást a parlamenten, noha az ellenzéken kívül a kormány működését eddig biztosító északír koronahű Demokratikus Unionista Párt tíz képviselője is azzal fenyegetőzik, hogy szembeszáll vele, és kisebbségben lévő saját frakciójának jelentős része sem ért egyet a kétéves alkudozás eredményével. Mint May megjegyezte, elmozdítása sem a tárgyalásokat nem könnyítené meg, sem a parlamenti aritmetikát nem változtatná meg. A tory polgárháború nem tesz jót a konzervatívok népszerűségének. A múlt heti turbulencia után készült két közvélemény-kutatás is munkáspárti vezetést regisztrált. Nem biztos, hogy az ellenzék vezérével a Sky News csatornán sugárzott interjú után hasonlóan kedvező verdikt születne. Jeremy Corbyn igyekezett elkerülni a határozott válaszokat, például, hogy ma az EU-ból való kilépésre szavazna- e? Az asztalon lévő dealt, - bevallva, hogy nem olvasta teljes terjedelmében, - azért kifogásolja, mert nem elég konkrét és nem foglalkozik eléggé a dolgozók jogaival és a környezet védelmével.
2018.11.18 12:49
Frissítve: 2018.11.18 14:29