Meghátrált Moszkva?

Publikálás dátuma
2014.04.30 07:32
Luhanszkban nem unatkoznak a rendfenntartók, a szakadárok újabb ostromot indítottak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SCOTT OLSON
Fotó: /
Megvan a forgatókönyv a donyecki szakadárok által fogva tartott EBESZ-megfigyelők kiszabadítására - közölte az ukrán külügy. Oroszország nem kívánja megszállni Ukrajnát, visszavonta csapatait az ukrán határról, legalábbis az orosz tárcavezető szerint, de állítását a NATO még nem tudja megerősíteni. Az újabb nemzetközi szankciókra Moszkva ingerülten reagált, Szergej Lavrov külügyminiszter egyenesen a jóérzéssel ellentétesnek minősítette azokat.

Részleteket ugyan nem közölt, de az ukrán külügyminisztérium tegnap bejelentette, Kijev részletes tervet dolgozott ki a szlovjanszki szakadárok által pénteken túszul ejtett és hadifogolynak tekintett EBESZ megfigyelők kiszabadítására.

Oroszpárti a magyar többség

Tizenegy országban vizsgálta az Ispsos MORI, Nagy -Britannia második legnagyobb közvélemény-kutató intézete az Oroszország elleni szankciók lakossági megítélését. A 16 és 64 év közötti válaszadóktól azt kérdezték, mennyire éretnének egyet azzal, ha saját országuk is szankciókat vezetne be Oroszország ellen. A közvélemény leginkább Magyarországon oroszbarát és legkevésbé szolidarizál Ukrajnával. Magyarország az egyetlen vizsgált ország, ahol a szankciókat ellenzők aránya magasabb, mint az azt többé-kevésbé támogatóké.
A kutatásba Svédországot, Lengyelországot, Németországot, Nagy-Britanniát, Spanyolországot, Hollandiát, Írországot, Belgiumot, Franciaországot, Olaszországot és Magyarországot vonták be. Svédországban a legmagasabb a szankciókat támogatók aránya - 33 százalék nagyon, 25 százaléka inkább egyetért, csupán 6 százalék utasítja el az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket, 5 százalékos a "nagyon ellenzők" tábora. Magyarországon 16 százalék nagyon egyetért, 15 százalék inkább egyetért a szankciókkal, 15 százalék inkább, 23 százalék pedig nagyon ellenzi azokat.


Danil Lubkivszkij külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, tervük nem veszélyezteti ártatlan emberek életét. Az ukrán tisztségviselő szerint a túszejtők orosz titkos ügynökök utasításait hajtják végre.

Hétfőn az Európai Unió és az Egyesült Államok is azért hoztak újabb szankciókat Oroszország ellen, mert Ukrajna területi integritásának veszélyeztetésével és az ukrán belügyekbe való beavatkozással vádolják Moszkvát. Az orosz vezetés azonban elutasítja a feltételezést, cáfolja a vádakat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyenesen a jóérzésnek ellentmondónak nevezte a szankciókat és arra kérte Washingtont "mérsékelje hangnemét" az ukrán válság kapcsán.

Amerikai kollégájával, Chuck Hagellel telefonon egyeztetve, Szergej Sojgu védelmi miniszter állította: Oroszország nem kívánja megszállni Ukrajnát, csapatait visszavonta a határról, és cáfolta, hogy orosz fegyveres erők vagy titkos ügynökök tartózkodnának a forrongó kelet-ukrajnai régióban.

Közlése szerint az ukrán határ melletti hadgyakorlatra és csapatösszevonásra azért volt szükség, mert "fennállt a veszélye annak, hogy Ukrajna katonai akciót indít civilek ellen". A NATO egyelőre nem erősítette meg az orosz fegyveres erők visszavonását.

A kelet-ukrajnai zavargások eközben tegnap is folytatódtak. Luhanszkban a Moszkva-barát tüntetők megrohamozták a megyei adminisztráció épületét. Az ostromra az adott okot, hogy a szakadárok korábban ultimátumot intéztek a vezetéshez, de kéréseik nem teljesültek.

Amnesztiát követeltek bebörtönzött társaiknak, az orosz nyelv hivatalos nyelvként való elismerését és referendumot a régió státusáról. Tegnap Izraelbe szállították gyógykezelésre a hétfői merényletben súlyosan megsebesített, az életmentő műtéten túlesett harkivi polgármestert.

A hátba lőtt Hennagyij Kernesz állapota stabil, az elkövetők ismeretlenek. Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetsége közleményben ítélte el az EBESZ megfigyelők fogva tartását és terrorcselekményeknek nevezte a kelet-ukrajnai erőszakos fellépéseket.

Szerző
2014.04.30 07:32

Már saját párttársa is lemondásra szólította fel a román kormánypárt vezetőjét

Publikálás dátuma
2018.08.14 18:46
Dancila és Dragnea egy januári sajtótájékoztatón.
Fotó: AFP/ Octav GANEA
Liviu Dragnea pártelnök lemondását és Viorica Dancila miniszterelnök leváltását szorgalmazta kedden Ecaterina Andronescu szociáldemokrata szenátor, volt oktatási miniszter. Nem ő az első, se az egyetlen a pártból, aki szerint rossz irányba mennek a dolgok.
Andronescu a pénteki kormányellenes tüntetésén kirobbant erőszakra, az ország egészére kiterjedt PSD-ellenes tüntetésekre utalva úgy vélekedett a párttársainak írt nyílt levelében: a párt "túl messzire ment", "vesztébe rohan", és kormányzati erőként előbb-utóbb el kell számolnia a választók előtt, nem hibáztathat mindig mást.
A szenátor felhívást intézett Dragneához és párttársaihoz, hogy "ne gyújtsák fel a PSD-t és az országot", állítsanak egy igazi szakemberekből álló kormányt az ország élére, "amíg nem késő". Kifejtette: a Viorica Dancila vezette kormányt joggal éri kritika, valóban messze elmarad a korábbi szociáldemokrata kormányok - a Vacaroiu-, Nastase- és Ponta-kabinet - teljesítményétől. Rámutatott: sem ő sem más párttársai nem tud azonosulni a Dacila-kabinettel, mert az szerinte csak egyetlen embert (Liviu Dragneát), nem pedig azt a pártot képviseli, amely "a legnagyobb szakértelemmel rendelkező kormányokat adta az országnak".
Andronescu szerint a PSD-nek két sürgős döntést kell meghoznia: egy másik miniszterelnököt és egy "szuperprofi" miniszterekből álló kormányt kell felállítania, Dragneának pedig az ország és párt érdekeit szem előtt tartva le kell mondania a párt elnöki tisztségéről.
Fellépésének a PSD-n belüli közismert - a Dragnea-korszakban még hangsúlyosabbá vált - pártfegyelem ad súlyt. A PSD elnöke ugyanis nem igazán tűri a párton belüli széthúzást, kritikusai a kizárást kockáztatják. Andronescu előtt is voltak olyanok, akik szembeszálltak Dragneával, de már egyik sem tagja a PSD-nek. Valeriu Zgonea volt házelnök akkor szólította fel lemondásra Dragneát, amikor a pártelnököt jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték választási csalásra való felbujtás és befolyással való üzérkedés miatt. Mihai Chirica jászvásári polgármester akkor szállt szembe Dragneával, amikor az első PSD-kabinet - a Sorin Grindeanu vezette kormány - tavaly januárban sürgősségi rendelettel enyhített a btk. korrupcióellenes szigorán, több százezres tiltakozó megmozdulásokat kiváltva. Hozzájuk hasonlóan a párt korábbi elnöke, Victor Ponta, volt miniszterelnök sem maradhatott meg a PSD-ben, miután tavaly nyáron nyíltan szembefordult Dragneával. Kedden Catalin Ivan román szociáldemokrata európai parlamenti képviselő is bejelentette: kérni fogja a PSD kizárását az Európai Szocialisták Pártjából (PES), mert szerinte pártját egy szervezett bűnözői csoport sajátította ki, amely a korruptokat védi.
Liviu Dragnea pártelnök egyelőre nem reagált a párton belülről érkezett bírálókra, korábban azonban egyszerűen "patkányoknak" nevezte a párt egységét bomlasztani próbáló volt tisztségviselőket.
2018.08.14 18:46

Hídomlás Genovában - Nem tud magyar érintettről a KKM

Publikálás dátuma
2018.08.14 16:24

Fotó: AFP/ Andrea Leoni
A milánói magyar főkonzulátus folyamatos kapcsolatban áll az illetékes olasz hatóságokkal és kórházakkal.
A jelenlegi információk alapján nincs magyar érintettje a genovai hídomlásnak - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kedd délután az MTI-vel, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy még tartanak a mentési munkálatok az autópályán. A közleményben azt írták: a milánói magyar főkonzulátus folyamatos kapcsolatban áll az illetékes olasz hatóságokkal és kórházakkal. A főkonzulátus ügyeleti telefonvonalára magyar állampolgártól segélyhívás nem érkezett - tették hozzá. Genova mellett kedden súlyos viharok után omlott le az A10-es autópályán a Morandi-híd egy része, legutóbbi hírügynökségi jelentések szerint legkevesebb 22 ember vesztette életét és nyolcan megsérültek.
2018.08.14 16:24
Frissítve: 2018.08.14 16:44