Részleteket ugyan nem közölt, de az ukrán külügyminisztérium tegnap bejelentette, Kijev részletes tervet dolgozott ki a szlovjanszki szakadárok által pénteken túszul ejtett és hadifogolynak tekintett EBESZ megfigyelők kiszabadítására.
Tizenegy országban vizsgálta az Ispsos MORI, Nagy -Britannia második legnagyobb közvélemény-kutató intézete az Oroszország elleni szankciók lakossági megítélését. A 16 és 64 év közötti válaszadóktól azt kérdezték, mennyire éretnének egyet azzal, ha saját országuk is szankciókat vezetne be Oroszország ellen. A közvélemény leginkább Magyarországon oroszbarát és legkevésbé szolidarizál Ukrajnával. Magyarország az egyetlen vizsgált ország, ahol a szankciókat ellenzők aránya magasabb, mint az azt többé-kevésbé támogatóké.
A kutatásba Svédországot, Lengyelországot, Németországot, Nagy-Britanniát, Spanyolországot, Hollandiát, Írországot, Belgiumot, Franciaországot, Olaszországot és Magyarországot vonták be. Svédországban a legmagasabb a szankciókat támogatók aránya - 33 százalék nagyon, 25 százaléka inkább egyetért, csupán 6 százalék utasítja el az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket, 5 százalékos a "nagyon ellenzők" tábora. Magyarországon 16 százalék nagyon egyetért, 15 százalék inkább egyetért a szankciókkal, 15 százalék inkább, 23 százalék pedig nagyon ellenzi azokat.
Danil Lubkivszkij külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, tervük nem veszélyezteti ártatlan emberek életét. Az ukrán tisztségviselő szerint a túszejtők orosz titkos ügynökök utasításait hajtják végre.
Hétfőn az Európai Unió és az Egyesült Államok is azért hoztak újabb szankciókat Oroszország ellen, mert Ukrajna területi integritásának veszélyeztetésével és az ukrán belügyekbe való beavatkozással vádolják Moszkvát. Az orosz vezetés azonban elutasítja a feltételezést, cáfolja a vádakat.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyenesen a jóérzésnek ellentmondónak nevezte a szankciókat és arra kérte Washingtont "mérsékelje hangnemét" az ukrán válság kapcsán.
Amerikai kollégájával, Chuck Hagellel telefonon egyeztetve, Szergej Sojgu védelmi miniszter állította: Oroszország nem kívánja megszállni Ukrajnát, csapatait visszavonta a határról, és cáfolta, hogy orosz fegyveres erők vagy titkos ügynökök tartózkodnának a forrongó kelet-ukrajnai régióban.
Közlése szerint az ukrán határ melletti hadgyakorlatra és csapatösszevonásra azért volt szükség, mert "fennállt a veszélye annak, hogy Ukrajna katonai akciót indít civilek ellen". A NATO egyelőre nem erősítette meg az orosz fegyveres erők visszavonását.
A kelet-ukrajnai zavargások eközben tegnap is folytatódtak. Luhanszkban a Moszkva-barát tüntetők megrohamozták a megyei adminisztráció épületét. Az ostromra az adott okot, hogy a szakadárok korábban ultimátumot intéztek a vezetéshez, de kéréseik nem teljesültek.
Amnesztiát követeltek bebörtönzött társaiknak, az orosz nyelv hivatalos nyelvként való elismerését és referendumot a régió státusáról. Tegnap Izraelbe szállították gyógykezelésre a hétfői merényletben súlyosan megsebesített, az életmentő műtéten túlesett harkivi polgármestert.
A hátba lőtt Hennagyij Kernesz állapota stabil, az elkövetők ismeretlenek. Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetsége közleményben ítélte el az EBESZ megfigyelők fogva tartását és terrorcselekményeknek nevezte a kelet-ukrajnai erőszakos fellépéseket.
