Így sem adják fel a tiltakozók

Ugyan tegnap délutánra a készenléti rendőrség akcióba lépett a Szabadság téren az épülő '44-es német megszállási emlékmű munkaterületén, ám a vitatott szobor felállítását ellenző civilek nem adták fel: este megtartották szokásos demonstrációjukat. A tiltakozás folytatódik, Magyar Fruzsina szervező szerint "a humánum nevében és eszközével a diktatúra ellen".

Megtörtént tegnap az, amire talán csak a legsötétebb forgatókönyvként gondoltak a tervezett '44-es német megszállási emlékmű ellen három hete a Szabadság téren tiltakozó civilek: rendőrökkel "tisztították" meg tőlük a munkaterületet, mert az Orbán-kormány által odaerőltetni kívánt szoborcsoport "útjában" álltak. A rendőri intézkedés késő délután indult, az egyenruhások a mintegy húsz "engedetlenkedőt" - ahogy a polgári engedetlenségi mozgalomban részt vevők magukat nevezik - elküldték a munkaterületről, ahová hajnalban az éj leple alatt újra felhúzott kerítés ellenére is rongálás nélkül jutottak be.

A hetek óta háborítatlanul a helyszínen tiltakozók elleni hatósági fellépésre az adott alapot, hogy hétfőn a józsefvárosi jegyző birtokvédelmet biztosított a kivitelező cégnek. Ez a határozat pedig feljogosított arra, hogy akár rendőri segédlettel is "birtokon belülre" kerüljön a cég, és folytathassa az építkezést. A rendőrök először felszólították a tiltakozókat, hagyják el a területet, különben kényszerintézkedést alkalmaznak. Volt, aki eleget tett a felszólításnak, mások maradtak. Utóbbiak közt volt Mécs Imre, ’56-os halálraítélt, volt országgyűlési képviselő, a Szabadság téri tüntetések állandó szereplője is, akit korábban már garázdaságért gyanúsítottként hallgattak ki a rendőrök, mivel tiltakozó feliratot írt a kordont takaró fóliára.

Mécs rögtönzött beszédet tartott az őket eltávolítani kívánó egyenruhásoknak demokráciáról, történelemről és jogról - hiába. Őt és másokat is, akik nem távoztak önként – így például a civil ellenállás egyik szervezőjeként feleségét, Magyar Fruzsinát is - a rendőrök egyszerűen kicipelték a kordonon kívülre. Mécs utóbb közölte, hogy az európai emberi jogi bíróságnál is panaszt fognak tenni, mert a rendőrségnek nem lehet demokráciaellenesen viselkednie.

Magyar Fruzsina a Népszavának elmondta, jegyzőkönyvet is felvettek a hatóságok az esetről, ám azt több tüntető nem volt hajlandó aláírni. A szervező emlékeztetett: az intézkedés előtt a józsefvárosi jegyző személyesen "rendőrök élén masírozott a helyszínre", mire tüntetőként ők számon kérték a fokozatosság elvét - miért nem szabtak ki rájuk mondjuk bírságot, miért távolítják el azonnal őket -, ám hiába. Magyar Fruzsina hangsúlyozta: nem ismerték el a szabálysértést. Mire egyébként a rendőrök végeztek az "intézkedéssel", már késő délután lett, így a szobor nem épült tovább: vagyis továbbra is csak a talpazat áll majdnem készen az építési területen, illetve nem sokkal messzebb, a volt tévészékház oldalában lepakolva várja a szoborcsoport néhány kiegészítő eleme, hogy a helyükre kerüljenek; a bronz főalakok - Gábriel arkangyal és a birodalmi sas - nincsenek a helyszínen.

A tüntetők megtartották az esti, szokásos demonstrációjukat, ám ezúttal a kordonbontás elmaradt. A tiltakozók azt akarják elérni, hogy a kormány halassza el a már majdnem kész emlékmű befejezését, és az ügyben kezdjen szakértői és társadalmi egyeztetést. Hogy mit hoz a jövő, arról Magyar Fruzsina annyit mondott: "voltunk, vagyunk, leszünk, a humánum nevében és eszközével tovább tiltakozunk a diktatúra ellen".

Süket fülek

Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője Áder János köztársasági elnök beavatkozását kérte annak érdekében, hogy a Szabadság téri emlékmű ne épülhessen meg, míg az MSZP a kormánytól és a hatóságoktól éppen a be nem avatkozást kérte, mondván: ne használjanak rendőri erőt a tiltakozókkal szemben. Bajnai nyílt levelében azzal érvelt Ádernél, hogy emlékeztette a hétfőn Auschwitzban, a nemzetközi Élet Menetén tett kijelentéseire. "Ön kifejtette, hogy semmi sem szolgálhat mentségként arra, hogy 1944-ben a magyar állam saját polgárai ellen fordult" - írta, és azt is idézte Ádertől, hogy "1944 tragédiájának megértéséhez önmagunkkal kell szembenéznünk". Bajnai végül arra kérte az államfőt: "a fenti álláspontját képviselje akkor is, amikor Magyarország kormánya olyan emlékművet készül állítani, mely ezzel ellentétes, sőt összeegyeztethetetlen".
Hatástalan maradt az MSZP tiltakozása és kérése is, amelyet a szobor ellen tüntetők védelmében fogalmazott meg a kormány és a hatóságok felé. A szocialisták parlamenti képviselői - Lendvai Ildikó és Steiner Pál - még a rendőri intézkedés előtt jelezték: azzal, hogy Józsefváros jegyzője hatósági segítséget nyújtott a szobor építéséhez, a "történelemhamisító emlékmű ellen tiltakozó civilekkel szemben az Orbán-kormány immár akár a karhatalmat is bevetheti". Az események ismeretében tévesen írták: "bízunk benne, hogy a magát a nemzeti ügyek kormányának nevező hatalom erőszakmentesen oldja meg az általa előállított feszültségterhes helyzetet" és nem akadályozza "a békés tüntetők szabad véleménynyilvánításhoz való jogát".