Tíz éve az unióban - A szlovákok többsége jónak tartja a csatlakozást

Bár Szlovákia számára az ország tíz évvel ezelőtti európai uniós csatlakozásának zömében pozitív hozadékai voltak, s a csatlakozást a közvélemény is jó döntésként értékeli, a szlovákiai átlagpolgár számára ma is meglehetősen "messze van" Brüsszel, ami az EU-s döntéshozatal iránti érdektelenségben mutatkozik meg leginkább.

Az elemzők túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy amennyiben Szlovákia tíz évvel ezelőtt az unión kívül maradt volna, ma politikai szempontból ingatagabb, gazdasági szempontból pedig egyértelműen rosszabb helyzetben lenne. Így vélekedik az átlagpolgár is, amit az is mutat, hogy az uniós tagságNAK a lakosság körében mért támogatottsága, amely a csatlakozás előtti felmérésekben 70 százalék körüli volt, az elmúlt tíz évben érdemben nem változott. A csatlakozás megítélését jól mutatja a Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) egyik felmérésének eredménye, amelyben a megkérdezettek közel hatvan százaléka, a legpozitívabb történelmi események közé sorolta az ország EU-belépését, s így azt nagyobb arányban ítélték jónak, mint az önálló Szlovákia 1993-as létrejöttét.

"Szlovákia EU-csatlakozása és tagságának folyamata az egyenlegét tekintve feltétlenül pozitívan értékelhető és a lakosság többsége is így látja" - vélekedik Öllös László politológus is, aki szerint a szlovák EU-támogatottságról azt is tudni kell, hogy az nem igazán aktív részvételű támogatás. Kifejtette: bár az uniós tagság támogatottsága Szlovákiában magasabb, mint az EU-s átlag, a lakosság a legutóbbi európai parlamenti választásokon látott - alig húsz százalékos - részvételi aránya eddig a legalacsonyabb volt az unióban. Ennek oka az elemző szerint az, hogy a lakosság jelentős része csak támogatási formát és biztosítékot lát az unióban, amelyet azonban távoli intézménynek érez. Öllös szerint ezt jelzi az is, hogy Szlovákiában az EU esetleges megreformálásával szembeni elvárások is csak egy-egy politikai szlogen szintjén fogalmazódnak meg.

Közvélekedés szerint Szlovákiában a lakosságnak az EU-csatlakozással szembeni elvárásai egy-két kivételtől eltekintve teljesültek. Ezen kivételek legjelentősebbike, hogy bár sokan a regionális különbségek folyamatos felszámolását várták a csatlakozástól, nemcsak hogy arra nem került sor, hanem az ország egyes régiói között még mélyültek is - a főként gazdasági és szociális jellegű - különbségek.

"Az ország kettészakadt, van egy fejlett nyugati régió és egy nagyon elmaradott keleti, dél-keleti régió, amelybe sajnos a magyarok lakta vidékek egy része is beletartozik" - mutatott rá Öllös László, aki szerint ez is része annak, amiért a felvidéki magyarság szempontjából némileg ellentmondásosak az EU-tagság hozadékai. A másik ok az, hogy bár a schengeni csatlakozással járó határnyitás óriási eufóriát váltott ki, az elmúlt évtizedben a szlovák megítélésben alapvetően nem változott meg a kép, miszerint Magyarország és a felvidéki magyarság fenyegetést jelenthet Szlovákiára.

Az országban az unióból való kilépést zászlajára tűző radikális euroszkepticizmus politikai megjelenése nem számottevő. Szakértők szerint a szlovákiai átlagpolgár jellemzően haszonelvű politikai hozzáállása miatt amíg az országban a gazdasági helyzet nem romlik jelentős mértékben, addig az euroszkepticizmus térnyerésének nincs is nagy valószínűsége.

Gazdasági szempontból a számok alapján viszonylag egyértelmű megítélés alá esik az ország elmúlt tíz éve. A 2004-es állapothoz képest Szlovákiában nőtt a vásárlóerő, némileg alacsonyabb a munkanélküliségi arány és 72 százalékkal magasabb a hivatalos átlagbér. Ugyanakkor bár a gazdaság teljesítménye az elmúlt öt évben folyamatosan lassul, a statisztikák a tízéves időszakot nézve azt mutatják, hogy a gazdaság teljesítménye tavaly csaknem negyven százalékkal magasabb volt, mint az ország EU-csatlakozása előtt.

Horbulák Zsolt gazdasági elemző, a Trencséni Alexander Dubcek egyetem adjunktusa szerint Szlovákia számára az ország történetének legnagyobb fegyverténye volt, hogy 2004-ben csatlakozni tudott az EU-hoz. "Az EU-csatlakozás előtt öt évvel Szlovákia kiesett a NATO-csatlakozás folyamatából, egy fekete lyuk volt, ezért 2004-ben nagy fegyvertényként könyvelhette el, hogy a visegrádi négyek csoportján belül végre egyenrangúvá válhatott" - vélekedett.

Rámutatott: Szlovákia EU-tagságának tíz éve gazdasági szempontból két viszonylag jól elhatárolható időszakra, a válság előtti és a 2009 utáni időszakra osztható. Az első időszak a nagy fellendüléshez, a "Tátrai tigris" fogalmának elterjedéséhez köthető. Ezekben az években az ország gazdasága még erősen felmenő ágban volt, mivel sikerült rákötni a csatlakozás előtt beindult fejlődésre. "Ennek az időszaknak nagy pozitívuma volt, hogy az ország gazdasága meg tudta erősíteni átkötéseit a fejlett európai gazdaságokkal, jellemzően a viszonylag jól teljesítő német gazdasággal" - jegyezte meg az elemző.

A második időszakot az euróövezethez való csatlakozás és annak nem utolsó sorban lélektani szempontból is pozitív hatása befolyásolta, ám ennek ellenére a gazdaság teljesítménye ebben az időszakban folyamatosan csökkent. Ezzel együtt járt a GDP-arányos államadósság meglódulása, illetve a munkanélküliségi arány ismételt emelkedése és a visszafogott bérfejlődés is. Az eurózónához jó időpontban, viszonylag jó árfolyam mellett sikerült csatlakozni, ami segített az ekkor lassuló gazdaságon, de nem tudta ellensúlyozni a negatív tényezőket - mondta az elemző. Szerinte Szlovákiára az EU-tagság következő éveiben gazdasági szempontból csökkenő ütemű felzárkózás vár, mely folyamat lesz, s a végén az ország gazdasága a nyugat európai átlagot nem, de az EU-s átlagot elérheti.