Középszinten Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című versének összehasonlító elemzésével, illetve egy Márai Sándor-idézet elemzésével, emelt szinten pedig Ady Endre A fehér lótuszok és Pilinszky János Egy arckép alá című versének elemzésével tegnap megkezdődtek az írásbeli érettségik.
Utóbbi esetében a matúrázóknak nem adták könnyen az emelt szintű érettségiért a felsőoktatási felvételin járó pluszpontokat: egyebek mellett a fehér lótusz költői képét kellett értelmezniük, meg kellett magyarázniuk a műben szereplő kifejezéseket, például a mátka és a hajbókol szavakat, ezen felül francia szimbolista költőket kellett megnevezniük, illetve fel kellett ismerniük öt Ady-versrészletet.
Az elégséges jegyhez minimum 25 százalékos eredményt kell elérni. Ma matematika, holnap történelem írásbelikkel folytatódik a vizsgaszezon, amelyre egyébként kilenc éve nem jelentkeztek ilyen kevesen. Az idén 117 800-an tesznek érettségit, 15 400 fővel kevesebben, mint tavaly.
Legutóbb 2005-ben volt még alacsonyabb a matúrázók létszáma, akkor 116 300-an vizsgáztak. A csökkenés 2011 óta folyamatos, az Orbán-kormány akkor korlátozta először drasztikusan a felsőoktatási felvételi keretszámokat, ami visszavetette a felvételizők létszámát is (a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a matúra egyben felvételinek is minősül).
A 2012-es diáktüntetések hatására azonban 2013-ban megszüntették az állami ösztöndíjas szakok keretszámait, a népszerű szakokon pedig előre meghatározták a ponthatárokat. Így tavaly lényegében ugyanannyian kerültek be az egyetemek és főiskolák ingyenes képzéseire, mint 2010-ben. A felvételi rendszeren azóta nem változtattak érdemben.
Elgondolkodtató, bár új adatokkal nem igazán szolgáló felmérés látott nyilvánosságot az érettségi megkezdésével egyidőben. A 20 és 35 év között fiatalok 48 százaléka végleg elköltözne Magyarországról, ha erre lehetősége lenne - derült ki a külföldön is sikeres magyar start-up válalkozások, például a Prezi és a Ustream által működtetett Bridge Budapest felméréséből.
A megkérdezettek fele szerint Magyarországon nem érték, ha valaki sikeres, kétharmaduk szerint minden a szerencsén és a kapcsolatokon múlik, nem pedig a teljesítményen és a tudáson. A fiatalok közül egyre többen tartják fontosnak a külföldi tanulást vagy munkát, a megkérdezettek negyven százaléka dolgozna külföldön.
