Már közmunka sincs

Eddig kétszáz közmunkás dolgozott Rakacán, jelenleg negyven ember foglalkoztatására van pénz, de júniustól tovább kell csökkenteni a létszámot. A környéken semmilyen munkalehetőség nincs, a településen száz százalékos a munkanélküliség. Eközben a kabinet arról beszél, év végéig havi átlagban kétszázezer ember napi nyolcórás közfoglalkoztatását biztosítják. 

Az április választásig csaknem kétszáz közmunkás dolgozott, most mindössze negyvenen maradhattak a mezőgazdasági programban, június elsejétől pedig már csak húsz embert foglalkoztathat az önkormányzat Rakacán. Erről tájékoztatta lapunkat Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet társelnöke, akinek információját a település polgármestere is megerősítette.

Kiss Béla lapunknak úgy fogalmazott "borzasztó" hangulat van a faluban, vissza kellett hívnia az embereket, akik már fel sem vehetik a munkát. Eddig szinte mindenki folyamatosan dolgozott, most marad számukra a 22 800 forintos segély.

Ennyiből kell megélniük a családoknak. "Jön az éhezés" - jegyezte meg Kiss Béla, aki azt is hozzátette, az emberek a polgármestereken állnak majd ezért bosszút az őszi választáson, pedig nem a településvezetők tehetnek róla, ők csak a végrehajtói a kormány döntésének.

Megjegyezte azt is, a környező falvakban is hasonló a helyzet. Rakacán száz százalékos a munkanélküliség, és más borsodi településen sem sokkal jobb a helyzet. Komjáthi Imre lapunknak már korábban jelezte, a településvezetők arról tájékoztatták, a munkaügyi központok a választások után azonnal jelezték, csökken a közmunkások foglalkoztatására fordítható keret.

Arról beszélnek - mondta -, hogy az önkormányzati választásig még többé-kevesbé fenntartja a programokat a kormány, "csordogál pénz", mert minél kevesebb szavazatot akar veszíteni, de ősszel "jön az igazi fekete leves".

Először a vizsolyi polgármester jelezte: a választás után két nappal üzentek neki a munkaügyi központból, hogy csökkentenie kell a közmunkások számát, mert elfogyott a pénz. Mint mondta, áprilisban még százhárman dolgoztak a településen, május elsejétől huszonöten fognak. "Most itt ülünk, és húzogatjuk ki a neveket, hogy kinek nem lesz májustól kenyérre valója."

A Belügyminisztérium cáfolta a létszám csökkentését, a napokban pedig a Magyar Közlönyben jelent meg a kormányhatározat, miszerint az év végéig havi átlagban kétszázezer ember napi nyolcórás közfoglalkoztatását kell biztosítani. A közfoglalkoztatásért felelős miniszternek - vagyis a belügyi tárca vezetőjének - fel kell mérnie, hogy milyen reális igény van a havi átlagosan kétszázezernél több közfoglalkoztatottra.

A többletlétszám foglalkoztatására tervezetet kell készítenie, amit július 15-ig kér a kormány. Komjáthi Imre szerint szerint nagyon átlátszó a kormány terve. Most csökkentik a költségeket, de fenntartják a reményt, hogy lesz munka. Augusztusban, közvetlenül az önkományzati választások előtt újra "fontosak" lesznek a közmunkások, és dolgozhatnak egy rövid ideig.

Utána viszont már nem kellenek, a szavazatukra négy évig nem lesz szükség - magyarázta. Megjegyezte, augusztusban sem lesznek majd könnyű helyzetben a polgármesterek, a segélyen élők foglalkoztatásához ugyanis húsz százalék önrészt kell előteremteniük, csak ennek megléte után jár az állami támogatás. Egy olyan falu, ahol az emberek kizárólag segélyeken tengődnek, ezt biztos, hogy képtelenek lesznek előteremteni.

Gúr Nándor szocialista országgyűlési képviselő tegnap úgy fogalmazott: a téli látszatfoglalkoztatási programnak vége, a foglalkoztatási statisztikákkal való trükközést azonban minden bizonnyal folytatja a kormány. A téli közmunkaprogram végével százezer ember került az utcára.

A Kelet-Magyarországot különösen súlyosan érintő leépítések miatt van olyan borsodi település, ahol negyedére csökkent a közfoglalkoztatottak száma. Persze nincs kétségünk afelől, hogy hamarosan ismét beindul az állami munkahelygyár, hiszen előttünk áll még két választás, a közmunkaprogram mesterséges tuningolásának pedig egyetlen célja van: a szavazatmaximalizálás.

Szerző

Itt az érettségiszezon

Publikálás dátuma
2014.05.06. 07:15
Vizsgáznak a Kőrösi Csoma Sándor Kéttannyelvű Baptista Gimnázium tanulói FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Mintegy 15 ezer fiatallal kevesebben jelentkeztek az idén érettségire, bár tavaly óta nem változott érdemben a vizsgák és az azzal egybekötött felsőoktatási felvételik rendszere. 

Középszinten Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című versének összehasonlító elemzésével, illetve egy Márai Sándor-idézet elemzésével, emelt szinten pedig Ady Endre A fehér lótuszok és Pilinszky János Egy arckép alá című versének elemzésével tegnap megkezdődtek az írásbeli érettségik.

Utóbbi esetében a matúrázóknak nem adták könnyen az emelt szintű érettségiért a felsőoktatási felvételin járó pluszpontokat: egyebek mellett a fehér lótusz költői képét kellett értelmezniük, meg kellett magyarázniuk a műben szereplő kifejezéseket, például a mátka és a hajbókol szavakat, ezen felül francia szimbolista költőket kellett megnevezniük, illetve fel kellett ismerniük öt Ady-versrészletet.

Az elégséges jegyhez minimum 25 százalékos eredményt kell elérni.  Ma matematika, holnap történelem írásbelikkel folytatódik a vizsgaszezon, amelyre egyébként kilenc éve nem jelentkeztek ilyen kevesen. Az idén 117 800-an tesznek érettségit, 15 400 fővel kevesebben, mint tavaly.

Legutóbb 2005-ben volt még alacsonyabb a matúrázók létszáma, akkor 116 300-an vizsgáztak. A csökkenés 2011 óta folyamatos, az Orbán-kormány akkor korlátozta először drasztikusan a felsőoktatási felvételi keretszámokat, ami visszavetette a felvételizők létszámát is (a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a matúra egyben felvételinek is minősül).

A 2012-es diáktüntetések hatására azonban 2013-ban megszüntették az állami ösztöndíjas szakok keretszámait, a népszerű szakokon pedig előre meghatározták a ponthatárokat. Így tavaly lényegében ugyanannyian kerültek be az egyetemek és főiskolák ingyenes képzéseire, mint 2010-ben. A felvételi rendszeren azóta nem változtattak érdemben.

Elgondolkodtató, bár új adatokkal nem igazán szolgáló felmérés látott nyilvánosságot az érettségi megkezdésével egyidőben. A 20 és 35 év között fiatalok 48 százaléka végleg elköltözne Magyarországról, ha erre lehetősége lenne - derült ki a külföldön is sikeres magyar start-up válalkozások, például a Prezi és a Ustream által működtetett Bridge Budapest felméréséből.

A megkérdezettek fele szerint Magyarországon nem érték, ha valaki sikeres, kétharmaduk szerint minden a szerencsén és a kapcsolatokon múlik, nem pedig a teljesítményen és a tudáson. A fiatalok közül egyre többen tartják fontosnak a külföldi tanulást vagy munkát, a megkérdezettek negyven százaléka dolgozna külföldön.

Frissítve: 2014.05.05. 21:48

Változtatni kell a Fidesz rendszerén

Publikálás dátuma
2014.05.06. 07:13
Az ajánlás rendszerét már az NVB is kritizálja. Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Gondolja újra az Országgyűlés a többes ajánlás rendszerét, és térjen vissza a korábbi szabályozáshoz, amelyben a választópolgár csak egy jelöltet ajánlhatott - javasolja a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Ez derült ki legalábbis Patyi András elnöknek a parlament honlapján olvasható, az országgyűlési választás tapasztalatairól szóló beszámolójából, amelyet ma ismertet a Ház alakuló ülésén.

 Az NVB elnöke az új választási törvények három olyan pontjára mutatott rá, amely esetében "a gyakorlati jogalkalmazás eredményeképpen nyilvánvalóvá vált, hogy a szabályozás hiánya vagy pontatlansága visszaélésekre ad lehetőséget". Patyi szerint a "joghézagok és kodifikációs problémák" megoldása a jogalkotó intézkedését igényli.

Az NVB-elnök elsősorban épp a korábban az ellenzék által is kritizált, sőt, az utóbbi hetekben számtalan botrányt is kiváltott ajánlási rendszert érintően volt a legkritikusabb, sőt, a testület nevében határozottan javasolta a többes ajánlás intézményének megszüntetését.

Mint írta: "a többes ajánlás rendszere alapvetően magában hordozza a választópolgárok adataival való visszaélés fokozott lehetőségét". Épp ezért az NVB "a választópolgároknak az ajánlás során közölt személyes adatai, valamint a választópolgár valós választói akarata védelme érdekében indokoltnak tartja a jogalkotó részéről a többes ajánlás rendszere újragondolását és a szabályok olyan irányú módosítását, mely alapján a választópolgár jelölési fajtánként egy érvényes ajánlással élhet".

Az értékelés egybecseng az ellenzéki pártok korábbi kritikáival, javaslataival. Ezzel az MSZP szerint "ismét bebizonyosodott, hogy a Fidesz választási rendszerének egyetlen célja az volt, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsa". A többes ajánlás sok bizniszpártnak adott lehetőséget a választásokon való indulásra, ami a kormányváltást támogatókat megoszthatta, megzavarhatta - idézték fel. Közölték azt is, a szocialisták támogatják a választási törvény újragondolását, a visszaélésekre lehetőséget adó jogszabályok megváltoztatását, és Fidesz "házi választási rendszerének" európai értékek mentén való újraírását, demokratizálását.

Az NVB tett még két további javaslatot a módosításra: Patyi szerint indokolt lenne, ha az Országgyűlés az NVB előtti, másodfokú jogorvoslati eljárások során is előírná az érintettség igazolását, vagyis azt, hogy a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihasson. Az NVB harmadik módosítási javaslata, hogy az Országgyűlés rögzítse egyértelműen: amennyiben két választás eljárása egy időben folyik, az egyik választás esetében a választási bizottságba tagot delegáló jelölőszervezet ugyanabba a bizottságba a másik választáshoz kötődően már nem jogosult tagot megbízni.

Ez azért kerülhetett napirendre, mert a baloldali pártok együtt indultak a parlamenti választáson, ám az uniós voksolásra már külön állítottak listát, így a Demokratikus Koalíció külön tagot kívánt megbízni, hiszen jelenleg nincs képviselete az NVB-ben. Ezt azonban a testület visszautasította, és döntését a Kúria is helybenhagyta.

A vita "kutya kötelesség"

Várhatóan május 23-án este, az Országházban tartják az európai parlamenti (EP) választáson listát állító pártok vitáját - jelentette be az Együtt-PM által kezdeményezett egyeztetés után Karácsony Gergely. A megbeszélésen ebben állapodtak meg az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Seres Mária Szövetségesei nevű párt képviselői.

A PM politikusa elmondta, arról is sikerült megegyezni, hogy a vitát teljes sajtónyilvánosság előtt akarják tartani, de nem szeretnék, ha azt megzavarná a nézőközönség. Az esemény helyszínéül a szocialista Szanyi Tibor a parlament delegációs termét javasolta.

Karácsony kijelentette: rendkívül szégyenteljes, hogy a Fidesz válaszra sem méltatta a vitára vonatkozó kezdeményezésüket, ettől függetlenül továbbra is nyitva tartják az ajtókat a most távol maradó, de az EP-választáson listát állító pártok előtt, legyen az a Fidesz, a Haza Nem Eladó Mozgalom vagy a Demokratikus Koalíció.

Karácsony egyébként nyílt levelet ír Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben megpróbálja újra rávenni arra, hogy "igenis tisztelje meg a magyarokat" és a Fidesz vegyen részt a vitán.

Az MSZP EP-listavezetője, Szanyi Tibor azt mondta, a listát állító nyolc pártnak "kutya kötelessége" előzetesen bemutatni és megvitatni a programját, a vita ugyanis része a választási folyamatnak, és "ritka nagy agyamentség", ha valaki azt gondolja, hogy az EP-ben fog vitázni, a magyar nép előtt viszont nem.

Végleges: nem indulhat a MoMa

Az érvénytelen ajánlások újbóli ellenőrzése után sem találtak húszezer érvényes, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) javára szóló aláírást a Nemzeti Választási Iroda (NVI) munkatársai, akik tegnap a párt által megbízottakkal együtt végezték el az újabb adatösszevetést. A megvizsgált több mint 4200 ajánlás alig egy százalékát találták mégis elfogadhatónak.

Ezután a mozgalom elnöke, Bokros Lajos azt mondta, meggyőzte a harmadik ellenőrzés, és elfogadta, hogy nem tudnak indulni a május 25-ei európai parlamenti választáson. A MoMa által leadott 24 264 rögzített ajánlásból 18 633 bizonyult érvényesnek.

Szerző