Az Orbán kormány adta ki a "kilövési" engedélyt

Nem létezik a Fidesz által emlegetett brüsszeli inváziós (idegenhonos) özönfajok listája, így az nem is támadhatja a "magyar akácot" az unió - mondta a Népszavának Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti (EP) listavezető képviselőjelöltje. Az akác telepítését, illetve irtását a második Orbán-kormány szabályozta, amiben az is szerepel, hogy természetvédelmi területeken engedély nélkül kivágható ez a fafaj.

Rémhíreket terjeszt a fideszes Glattfelder Béla uniós képviselő, egyetlen európai testület sem kívánja korlátozni a fehér akác termesztését. Erre vonatkozóan a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) vannak olyan javaslatai, amelyek alapján a magyar illetékesek a természetvédelmi területeken általában tiltják, máshol viszont ösztönzik az akác telepítését - írta közleményében Szanyi Tibor.

A politikus a Népszavának hangsúlyozta: a közösség országainak 2015-ig kell arról nyilatkozniuk, hogy szerintük melyek az országuk területén található inváziós, özön állat-, és növényfajok. A magyar kormánynak is van rá egy éve, hogy kialakítsa az akáccal kapcsolatos véleményét.

Szanyi Tibor a választásokkal összefüggő alaptalan hisztériakeltésnek tartja az "akác kérdést". A Fidesz ostobaságán kívül senki nem veszélyezteti a magyar akácot! - hangsúlyozta a szocialista politikus. Természetesen szakértői anyagok léteznek az őshonos fajokat veszélyeztető inváziós fajokról, ám ezek csupán a fajok számbavételének tudományos megalapozását szolgálják.

A kormány 2012-ben rendeletben szabályozta ezt a kérdést, ennek nyomán például a természetvédelmi területeken az akác kivágásához nem kell külön engedély, ami egyben azt is jelenti, hogy irtható - emlékeztetett a szocialista politikus. Ez a döntés egyébként helyes és megalapozott, hiszen az MTA megállapítása is azt tartalmazza, hogy az akác spontán terjedése veszélyezteti az őshonos fajokat, így a tölgyet, de olyan növényeket is, amelyek kizárólag a Kárpát-medencében fordulnak elő. (Európa akácosainak fele a Kárpát-medencében található.)

Szanyi Tibor elndta: Brüsszel a magyar jogszabályoknak megfelelő erdőgazdálkodást támogatja, vagyis az Alföld egyes részein az akác telepítésére, másutt pedig - az őshonos erdőkben - az akácirtásra ad forrásokat.

Ezt Zétényi Zoltán, erdőmérnök, a ForestPress főszerkesztője is megerősítette a Népszavának. A szakember elmondta, az állami erdőgazdaságokban akácot telepíteni nem lehet, viszont a meglévő akácosok felújításának nincs akadálya. A 2 millió hektáros magyarországi erdő 20 százaléka, mintegy 450 ezer hektár az akácos.

Most már valamivel kevesebb lehet ez a hivatalos adat, ugyanis Orbán Viktor veje, az elhíresült fakivási botrány alkalmával egy komplett akácost irtott ki, nagyüzemi módszerekkel, úgyhogy azt javaslom a miniszterelnöknek, vonuljon ki az Orbán-birtokra, és kérdezze meg a vejét, mit gondol az akácról - jegyezte meg Szanyi Tibor.

Zétényi Zoltán közölte, a legnagyobb európai akácállomány Magyarországon található, de Szerbiában, illetve kisebb területeken Németországban és Franciaországban is előfordul ez a fafajta. Majdnem 300 éve az egykori történelmi Magyarország területén, - a mai Szerbiában, Vajdaságban - a Deliblát nevű régióban telepítették először a homok megkötésére az észak-amerikai fafajt, az akácot. Az erdőmérnök megjegyezte: őshazájában a kártevők alaposan megritkították az akácállományt, de a burgonyabogárral ellentétben, az akác kártevői nem keltek át az óceánon, így hazánkban zavartalanul tenyészik.

Az akác nagyon fényigényes faj, amely például az utak mentén, nyiladékokon terjed, elsősorban gyökérsarjakról. Kedvező tulajdonsága miatt kiválthatja a drága és egyre ritkább trópusi keményfákat. Zétényi Zoltán is megerősítette, az erdőgazdaságokban az akác "nem szabadulhat el".

A méz háromnegyedeét exportálják

A nagyközönség leginkább az akácmézet ismeri. Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke lapunknak elmondta, a hazai 22-25 ezer tonnás, éves méztermésnek legalább a fele akácméz. Az akácosok előnye, hogy nem egyszerre virágoznak, így az ország déli régióiból folyamatosan vándorolhatnak észak felé a méhészek, és így elhúzódik a szezon.

A magyar méz háromnegyedét, 17-20 ezer tonnát exportálnak. A legnagyobb vevők Olaszország, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország. Jelenleg 1 millió 66 ezer méhcsaládot tartanak nyilván Magyarországon, és mintegy 20 ezer méhész él teljes egészében, vagy részben a méhészkedésből.

Mészáros László kiemelte, a mézet mértékkel cukorbetegek is fogyaszthatják, mert a mézek egyszerű cukrokat tartalmaznak. Az egyesület elnöke nem titkolta, míg a legtöbb méz fajta kitermeli a költségeket, az akácméz is hozza a nyereséget.

Tavaly az akácméz kilójának felvásárlási ára átlagosan 1250 forint volt.

Az ország legdélibb, illetve legmelegebb területein már megindult az akácvirágzás. Most még nehéz megjósolni az idei termést, de valószínűleg elegendő akácvirág és méz is lesz. Mészáros László megemlítette: az egyesület tagjai zárszalagos üvegekben árulják a mézet, s 2013-ban a 150 szúrópróbaszerű ellenőrzés során egyetlen hamísított tétellel sem találkoztak.

Az import mézek esetében többször előfordult, hogy hamisított, illetve antibiotikumokat tartalmazó szállítmányokat találtak a hatóságok.