Szóba került az ukrán válság, a két európai vezető hosszan beszélt a Kijevnek nyújtandó támogatásról és a Moszkva elleni újabb szankciókról. Harcias hangvételükkel szemben a japán miniszterelnök többször is hangsúlyozta az Oroszországgal való párbeszéd fontosságát, miközben pénzügyi támogatást ígért Ukrajnának.
A tanácskozás azért volt jelentős mindkét fél számára, mert Japán gazdasági jelentősége csökkent Európában. Az elmúlt tíz évben az EU importjában felére zuhant a japán behozatal aránya, s az uniónak már régen Kína lett a legjelentősebb ázsiai gazdasági partnere.
A készülő megállapodásokkal kapcsolatban, derűlátó brüsszeli becslések szerint egy szabadkereskedelmi egyezmény következtében a Japánba irányuló európai export jobban nőne, mint az onnan érkező import, és mindez 420 ezer új munkahelyet hozna létre Európában.
Sokakban persze még élénken él a Dél-Koreával kötött hasonló egyezmény, amely sok európai vállalkozást tett tönkre az olcsó áruk dömpingjével.
Ami hazánkat illeti, "keleti nyitás" ide vagy oda, a Japánba irányuló, amúgy is szerény magyar export az elmúlt évben tovább csökkent, s importunk közel háromszorosa a kivitelünknek.