program;hajléktalanok;Kőbánya;A Város Mindenkié Csoport;Elsőként lakhatást;Szociális Építőtábor Egyesület;

2014-05-08 07:14:00

Kőbánya a jó példa

Tartós megoldást ígér a hajléktalanok helyzetére az önálló lakást biztosító "Elsőként lakhatást" program, amely tavaly Kőbányán már négy, addig kunyhóban élő embernek otthont adott. Azóta több szociális bérlakást is elkezdtek felújítani erre a célra. Mindez persze nem állami, hanem önkéntes civilek kezdeményezésre történik.

Még csak kísérlet, de máris eredményes az a program, mely hajléktalan emberek lakhatását, élethelyzetük megváltoztatását, hosszú távon pedig társadalmi visszailleszkedésük elérését tűzte célul. A Város Mindenkié Csoport (AVM) kezdeményezésére ugyanis Kőbányán szociális bérlakásokat kezdtek felújítani önkéntesek a Szociális Építőtábor Egyesület és a Habitat for Humanity segítségével. Tavaly négy hajléktalan ember költözhetett ilyen lakásokba a kerületben, ahol idén még két párra vár ilyen lakás. 

Ezek a kőbányai lakások eddig üresen álltak, akik pedig odaköltözhettek, azok korábban a Terebesi erődben, saját építésű kunyhókban éltek. Ironikus, de a bódékat 2012 nyarán még ledózerolta volna az önkormányzat, ha az AVM nem akadályozza meg. Most azonban épp a kerületi vezetés egyetértésével és támogatásával oldódik meg több hajléktalan lakhatása. Az önkéntesek ugyanis azt is elérték, hogy a kerület változtasson álláspontján, és addig ne bontsák el az otthonokat, amíg minden ott élő nem kap megfelelő elhelyezést.

A múlt héten, Kőbányán újabb két bérlakás felújítását kezdték meg, ami a tervek szerint a hónap végére két hajléktalan pár otthona lehet; a helyreállításban ők maguk is részt vesznek. De más civil szervezetek munkájának köszönhetően - a közeljövőben, a fővárosban, Újpesten és Budafok-Tétényben is önkormányzati bérlakásokba költözhetnek fedél nélküliek. Itt azok a hajléktalan emberek állandó lakhatását teremtik meg, akiknek kunyhóját megrongálta a 2013-as árvíz.

A '90-es évek elején először az Egyesült Államokban kipróbált "Elsőként lakhatást" modell lényege - mint neve is mutatja - a teljes rehabilitáció, amit csak egy élhető lakhellyel lehet elindítani; az önálló lakás biztosítása mellett szociális munkások annak megtartásában is segítik az érintettek, sőt szociális és egészségügyi problémáik megoldásában, és az álláskeresésben is.

Becslések szerint Magyarországon majd' 30 ezer ember él hajléktalanként, miközben az ellátórendszer a harmadának tudna szállást nyújtani. Akik számára nincs hely a rendszerben, vagy az utcán kénytelenek élni, esetleg kunyhót-sátrakat építenek, de nem ritka, hogy pincében, valamilyen elhagyott épületben, barlangban húzzák meg magukat.

"Több mint 300 ezer családnak lenne szüksége megfizethető bérlakásra, több mint 100 ezer családnál kikapcsoltak valamilyen közművet, több mint 160 ezer családnak van egy évet is meghaladó rezsi - vagy lakáshitel tartozása, és több tízezer család otthonát jelölték ki kényszerértékesítésre" - sorolta a sötét adatokat a Habitat.

Pedig eközben csaknem félmillió magán- és önkormányzati tulajdonú lakás áll üresen, a 2011-es népszámlálás adatai szerint a "lakott" lakások 12 százaléka, ennek pedig jelentős része, 8 százaléka magánbérlakás, vagyis, nem csak az önkormányzatok belátására, de a lakosság együttműködésére is szükség volna.

A hajléktalanokkal szembeni állami - és több kerület által kitartóan betartott - kriminalizációt ugyan még nem sikerült megtörni, de biztató jel, hogy az ombudsman már alkotmánysértőnek találta a hontalanok közterületekről való kitiltását, hamarosan pedig a Kúria helyezheti hatályon kívül a jogszabályt.