Szocsi helyére Baku kerülhet

Publikálás dátuma
2014.05.08. 07:56
Fotó: Getty Images/ Mark Thompson
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, egyre többen érzik úgy a Formula 1-ben dolgozók, illetve a politikusok, egyszerű szurkolók, hogy az orosz-ukrán helyzetben a száguldó cirkusznak nem kellene ellátogatnia Oroszországba. Olyannyira keringenek az erről szóló információk, hogy lapértesülések szerint az idei téli olimpiának is helyet adó Szocsi helyett Bakuban rendezik meg az eredetileg Orosz Nagydíjnak elnevezett versenyt Bakuban rendezik majd meg.

Azerbajdzsán felbukkanása az F1-gyel kapcsolatban nem okozhat nagy meglepetést senkiben, ugyanis az ország sportminisztere a múlt héten jelentette be, hogy megegyeztek bernie Ecclestone-val, és 2016-tól bekerül a versenynaptárba az Azeri Nagydíj.

"Aláírtunk egy megállapodást Bernie Ecclestone-nal, és egy bakui esemény keretében ezt hivatalosan be is jelentjük. Ám az is előfordulhat, hogy már előbb is szerepet kapunk a sportágban” – jelentette ki nemrégiben Azad Ramihov.

Ám amíg az Associated Press 2015-ös debütálást említ Samaya Mammadova, az azerbajdzsáni sportminisztérium szóvivőjére hivatkozva, mára kiderült, akár már idén Baku utcáin száguldozhatnak Lewis Hamiltonék október 10-12. között, míg 2016-ra egy teljesen új pályával fogadhatja az azeri főváros a mezőnyt.

A Die Welt szakírója egyértelműen állítja, ha Szocsi kikerül a 2014-es versenynaptárból a kialakult politikai helyzet, akkor egyértelműen Baku kerül a helyébe.

Természetesen az oroszok az ukrán helyzet ellenére kitartanak amellett, hogy idén vendégül látják a Forma-1 mezőnyét. Az orosz Championat című lapnak az orosz futam promótere leszögezte, biztosan lesz idén Orosz Nagydíj.

"Szóba sem került az Orosz Nagydíj törlésének vagy elhalasztásának lehetősége. Jelenleg is készülünk a 2014. október 12-én sorra kerülő eseményre. Szorosan együttműködünk a Formula One Managementtel (FOM), valamint cégek csoportjával, az FIA-val és külföldi tanácsadókkal is.

Az Orosz Nagydíjat október 12-én megtartjuk" – fogalmazott Szergej Vorobjov, aki elmondta, a szocsi versenypálya építési munkálatai a tervek szerint haladnak, a jegyárusítást pedig május végén kezdik el.

Vélhetően azonban még magát Putyint is meglepheti majd a hír, ebben a kérdésben nem az oroszok mondják majd ki a végső szót...

Szerző
Frissítve: 2014.05.07. 23:43

Orosz békejobb Kijevnek

Publikálás dátuma
2014.05.08. 07:36
Donyeck megyében nagy erőkkel készülnek a vasárnapi, függetlenségről szóló népszavazásra FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HO
Már a Krím-félszigethez hasonló forgatókönyvet emlegettek két délkelet-ukrajnai megye kapcsán, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök a függetlenségükről kiírt népszavazás elhalasztását javasolta. Kiélezett helyzetben érkezett hozzá Moszkvába az EBESZ-elnök, aki az ukrán válság békés megoldására tett javaslatot.

Mai tanácskozásukon döntenek az oroszbarát szakadárok Vlagyimir Putyin javaslatáról, hogy halasszák el a vasárnapra kiírt, Luhanszk és Donyeck megye függetlenségéről szóló referendumot. Az orosz elnök svájci kollégájával, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökével folytatott tegnap tárgyalásokat. 

Krími ezüstérmék Putyin képmásával
A Krím-félsziget márciusi annektálásának emlékére limitált kiadású, 1 kilogrammos ezüstérmét bocsátott ki Oroszország. Az érme egyik felén Vlagyimir Putyin elnök arcképe díszeleg, másikon a félsziget térképe látható. “A Krím-félsziget hazahozatala demonstrálja Putyin bölcs stratégai és politikusi képességeit” - jelentette ki Vagyimir Vaszjuhin, az orosz pénzverde igazgatója. Az ötszáz darabból álló sorozatot “Orosz földek gyűjtője” névre keresztelték: a III. Nagy Iván által megkezdett folyamat után. Az orosz cár és moszkvai fejedelem uralkodása alatt (1462-1505) sokat tett Oroszország egységesítésért, s jelentősen növelte felségterületét.

Jó időben érkezett Moszkvába Didier Burkhalter, aki az ukrán válság békés rendezésének menetrendjére tett javaslatot az április 17-ei genfi megállapodást aláíró négy félnek: Oroszország mellett Ukrajnának, az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak.

A dokumentum négy fő része: a fegyverszünet, a feszültségek terjedésének megakadályozása, a párbeszéd megteremtése és a választások.

A Krím-félszigethez hasonló forgatókönyvvel számolnak a luhanszki oroszbarát szakadárok, közölte korábban az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál a birtokába került, s aláírásra váró dokumentumokra hivatkozva, melyeket állítása szerint orosz politikai szakértők dolgoztak ki, s az ukrán titkosszolgálat szerzett meg.

Eszerint első lépésben a nép a novemberi tömegtüntetések kirobbanása óta zajló jogsértésekre hivatkozva megvonná a bizalmat a megyei tanácstól, majd a május 11-re tervezett népszavazáson döntenének róla: támogatják-e a független Luhanszki Népköztársaság kikiáltását, s az Ukrajnához, vagy az Oroszországhoz való csatlakozást.

Végül önrendelkezési jogukkal élve kikiáltanák a megye függetlenségét. A határozatról csupán a dátum, aláírás és pecsét hiányzik. Az ukrán elnökválasztás legfőbb esélyese, Petro Porosenko erre reagálva közölte, a Nyugatnak életbe kell léptetnie az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések harmadik szakaszát, ha mégis megtartják vasárnap a népszavazást.

Az összecsapások eközben folytatódtak Délkelet-Ukrajnában. A Donyeck megyei Mariupolban folyamatos harc zajlott a városháza ellenőrzéséért. Az ukrán biztonsági erők egy időre visszafoglalták, majd ismét a szeparatisták kerítették hatalmukba.

Az ukrán belügyminisztérium közölte, tűzharc során foglyul ejtették Ihor Kakidzjanovot, aki a “donyecki köztársaság védelmi minisztereként” nevezte meg magát. A kijevi erők által blokád alatt tartott Szlovjanszkban péncéltörő rakétarendszert telepítettek az ellenőrzőpontokhoz a szakadárok, közölte az ukrán védelmi tárca.

A minisztérium értesülései szerint az oroszbarát fegyveresek aláaknázták a városban általuk elfoglalt épületeket, s azzal fenyegetőznek, egy esetleges ostrom esetén felrobbantják azokat. 

A válság rendezése érdekében az ukrán kormányfő a nemzetközi közösség összehangolt fellépését sürgette. Arszenyij Jacenyuk a hazája előtt álló biztonsági és gazdasági kérdéseket hangsúlyozta.

Ukrajnának idén 8 milliárd dollár adósságot kell visszafizetnie a Reuters összesítése szerint, s ebben az összegben még nem szerepel az a 3,5 milliárd dollár, amellyel Oroszországnak tartoznak az eddigi gázszállításokért. Tegnap Ukrajna megkapta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 17 milliárd dolláros mentőcsomagjának első részletét, 3,2 milliárd dollárt.

Szerző

EU-Japán- csúcs Ukrajna árnyékéban

Felgyorsítják az Európai Unió és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásról és szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalásokat. Erről volt szó a Brüsszelben megrendezett, immár 22. EU-Japán csúcson, amelyen Abe Sinzo japán miniszterelnök, José Manuel Barroso bizottsági elnök és Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke vett részt.

Szóba került az ukrán válság, a két európai vezető hosszan beszélt a Kijevnek nyújtandó támogatásról és a Moszkva elleni újabb szankciókról. Harcias hangvételükkel szemben a japán miniszterelnök többször is hangsúlyozta az Oroszországgal való párbeszéd fontosságát, miközben pénzügyi támogatást ígért Ukrajnának.

A tanácskozás azért volt jelentős mindkét fél számára, mert Japán gazdasági jelentősége csökkent Európában. Az elmúlt tíz évben az EU importjában felére zuhant a japán behozatal aránya, s az uniónak már régen Kína lett a legjelentősebb ázsiai gazdasági partnere.

A készülő megállapodásokkal kapcsolatban, derűlátó brüsszeli becslések szerint egy szabadkereskedelmi egyezmény következtében a Japánba irányuló európai export jobban nőne, mint az onnan érkező import, és mindez 420 ezer új munkahelyet hozna létre Európában.

Sokakban persze még élénken él a Dél-Koreával kötött hasonló egyezmény, amely sok európai vállalkozást tett tönkre az olcsó áruk dömpingjével.

Ami hazánkat illeti, "keleti nyitás" ide vagy oda, a Japánba irányuló, amúgy is szerény magyar export az elmúlt évben tovább csökkent, s importunk közel háromszorosa a kivitelünknek.

Frissítve: 2014.05.07. 22:34