Az interjút a rádióval azonos nevű lap is közölte csütörtökön. Carjov, az ukrajnai Régiók Pártjának volt elnökjelöltje, - akit az orosz sajtóban immár a Dél-Kelet Mozgalom vezetőjének neveznek, - azt mondta, amennyiben sikeres lesz a népszavazás Luhanszk és Donyeck megyék függetlenségéről, és ha a példájukat követni fogják a délkelet-ukrajnai régiók, akkor létrejön az úgynevezett Novorosszija (Új-Oroszország). Abban az esetben, ha egész Ukrajna követi függetlenségi törekvésüket, akkor átgondolják egy föderáció vagy konföderáció létrehozását.
Az ukrán politikus hozzátette, hogy egyelőre nincs szó a délkelet-ukrajnai régió Oroszországhoz csatlakozásáról. Elmondta, hogy a rendelkezésükre álló közvélemény-kutatási adatok szerint Donyeck és Luhanszk megyék lakosságának többsége támogatja a népszavazás megtartását.
Oleg Carjov, aki a Kijevben megbuktatott Viktor Janukovics ukrán elnök jobbkezének számít, és hozzá hasonlóan a Kreml támogatását élvezi, április végén visszavonta indulását az ukrajnai elnökválasztáson, miután a szakadárok által kikiáltott úgynevezett donyecki népköztársaság vezetője, Denis Pusilin közölte, a "felkelők" nem támogatják őt. Az ukrán parlament Carjov képviselői mandátumának megszüntetését a jövő kedden tervezi megvitatni.
Carjov a Komszmolszkaja Pravda rádiójának azt megelőzően nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő szerdán felszólította a kelet-ukrajnai oroszbarát erőket: halasszák el a vasárnapra tervezett népszavazást a régió Ukrajnától való függetlenné válásáról. Ennek ismertté válása után azonban reagált Putyin szavaira is. A LifeNews orosz televíziónak azt mondta: hallgatnak az orosz államfőre, de a népszavazásról a délkelet-ukrajnai lakosság döntött, és nem a politikusok.
Carjov szerint csak akkor lehet elhalasztani a vasárnapra tervezett népszavazást, ha a szélsőségesen radikális ukrán Jobboldali Szektort lefegyverzik, és az ukrajnai válság rendezéséről április 17-én Genfben kötött négyoldalú megállapodás minden feltétele teljesül.
A tekintélyes politikai-gazdasági napilap úgy véli, hogy az EBESZ soros elnöke által említett rendezési menetrend: a fegyverszünetre, a feszültség továbbterjedésének megakadályozására, a párbeszéd megteremtésére és a választások megtartására vonatkozó javaslatcsomag egyben a kijevi hatalomnak is szól, hogy az szüntesse be a terrorellenes műveletet.
A Kommerszant szerint Vlagyimir Putyinnak a kelet-ukrajnai népszavazás elhalasztására vonatkozó javaslata annak jele, hogy Moszkva kész segítséget nyújtani a konfliktus továbbterjedésének megakadályozásában. Korábban a nyugati vezetők azzal vádolták Moszkvát, hogy támogatja a luhanszki és donyecki "szeparatista" népszavazás szervezőit, és megpróbálja megakadályozni a május 25-ére tervezett ukrajnai elnökválasztást. A lapnál úgy gondolják, hogy az orosz elnök szerdai megnyilatkozása eltántorítja az Oroszország elleni újabb szankciók híveit attól, hogy erőltessék azokat.
Fjodor Lukjanov orosz külpolitikai szakíró, az orosz Kül-, és Védelempolitikai Tanács vezetője a Kommerszantnak kifejtette: a kulisszák mögött intenzív alkudozás folyik. Szerinte a kelet-ukrajnai népszavazás volt Oroszország és az általa támogatott délkelet-ukrajnai oroszbarát erők legfontosabb "fegyvere". A népszavazás ugyanis döntő lépésként Ukrajna széteséséhez vezethet.
"Ha azonban Putyin beleegyezett abba, hogy a legfontosabb fegyverét egyelőre elrejtse, akkor ez azt jelenti, hogy valami nagyon komolyat ajánlottak neki Ukrajna jövőbeni berendezkedésére vonatkozóan" - állapította meg a Kremlhez közeli orosz szakértő.
Az RBK Daily című orosz napilapnak Dmitrij Trenyin, a moszkvai Carnegie Központ igazgatója azt mondta, Putyin megértette, hogy Ukrajna keleti részén nem jön össze a krími típusú népszavazás (a lakosság nem fog az Oroszországhoz csatlakozás mellett dönteni, mint a Krímben élő szavazók tették), ezért úgy döntött, hogy "kiteríti a kártyáit", amikor még azok a lehető legtöbbet érik.