Kelet-Ukrajna;Új-Oroszország;Dél-Kelet Mozgalom;

2014-05-08 13:05:00

Új-Oroszországot alapítanak az ukrán szakadárok?

A kelet-ukrajnai szakadárok Új-Oroszország néven független államot hoznának létre Luhanszk és Donyeck megyékből, de egyelőre nem tervezik az Oroszországhoz csatlakozást. Erről Oleg Carjov ukrán parlamenti képviselő, az úgynevezett Dél-Kelet Mozgalom vezetője beszélt a Komszomolszkaja Pravda orosz médiavállalat rádiójának. Közben az EU figyeli, hogy Putyin szavait tettek is követik-e

Az interjút a rádióval azonos nevű lap is közölte csütörtökön. Carjov, az ukrajnai Régiók Pártjának volt elnökjelöltje, - akit az orosz sajtóban immár a Dél-Kelet Mozgalom vezetőjének neveznek, - azt mondta, amennyiben sikeres lesz a népszavazás Luhanszk és Donyeck megyék függetlenségéről, és ha a példájukat követni fogják a délkelet-ukrajnai régiók, akkor létrejön az úgynevezett Novorosszija (Új-Oroszország). Abban az esetben, ha egész Ukrajna követi függetlenségi törekvésüket, akkor átgondolják egy föderáció vagy konföderáció létrehozását.

Az ukrán politikus hozzátette, hogy egyelőre nincs szó a délkelet-ukrajnai régió Oroszországhoz csatlakozásáról. Elmondta, hogy a rendelkezésükre álló közvélemény-kutatási adatok szerint Donyeck és Luhanszk megyék lakosságának többsége támogatja a népszavazás megtartását.

A szakadárok nem halasztják el a népszavazást
A szakadárok által Donyecki, illetve Luhanszki "népköztársaságnak" nevezett megye "népi tanácsa" csütörtökön külön-külön, de szinte egy időben egyhangúlag döntött arról, hogy megtartják a vasárnapi referendumot - jelentette az Interfax hírügynökség a testület illetékeseire hivatkozva. A kijevi média szerdán kiszivárogatta, hogy a luhanszki népszavazási kérdőíven három kérdés szerepel majd: a megye lakóinak azt kell eldönteniük, hogy támogatják-e a független Luhanszki Népköztársaság kikiáltását, illetve későbbi csatlakozását Ukrajnához vagy Oroszországhoz. Feltehetően hasonló forgatókönyv szerint zajlik majd minden a szomszédos Donyecki megyében is.

Oleg Carjov, aki a Kijevben megbuktatott Viktor Janukovics ukrán elnök jobbkezének számít, és hozzá hasonlóan a Kreml támogatását élvezi, április végén visszavonta indulását az ukrajnai elnökválasztáson, miután a szakadárok által kikiáltott úgynevezett donyecki népköztársaság vezetője, Denis Pusilin közölte, a "felkelők" nem támogatják őt. Az ukrán parlament Carjov képviselői mandátumának megszüntetését a jövő kedden tervezi megvitatni.

Carjov a Komszmolszkaja Pravda rádiójának azt megelőzően nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő szerdán felszólította a kelet-ukrajnai oroszbarát erőket: halasszák el a vasárnapra tervezett népszavazást a régió Ukrajnától való függetlenné válásáról. Ennek ismertté válása után azonban reagált Putyin szavaira is. A LifeNews orosz televíziónak azt mondta: hallgatnak az orosz államfőre, de a népszavazásról a délkelet-ukrajnai lakosság döntött, és nem a politikusok.

Az EU figyeli, hogy Putyin szavait tettek is követik-e
 Az EU szoros figyelemmel kíséri az ukrajnai fejleményeket, és kíváncsi arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szavait tettek is követik-e - mondta csütörtökön Brüsszelben újságíróknak Maja Kocijancic, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Catherine Ashtonnak a szóvivője. Utalt arra, hogy az EU-ban nyugtázták, miszerint Putyin javasolta a kelet-ukrajnai orosz szakadárok által május 11-re meghirdetett függetlenségi népszavazás elhalasztását, valamint bejelentette az ukrán határ közelében felvonultatott orosz erők visszavonását. Ez utóbbinak a megtörténtét azonban a NATO mindeddig nem erősítette meg."Ez a lépés segíthet a helyzet enyhítésében" - mondta az uniós szóvivő, és hozzátette: figyelik, hogy a szavakat tettek is követik-e.


Carjov szerint csak akkor lehet elhalasztani a vasárnapra tervezett népszavazást, ha a szélsőségesen radikális ukrán Jobboldali Szektort lefegyverzik, és az ukrajnai válság rendezéséről április 17-én Genfben kötött négyoldalú megállapodás minden feltétele teljesül.

Intenzív alkudozás áll Putyin új javaslata mögött
Ezt állapították meg vezető orosz napilapok csütörtöki kommentárjaikban.  A lapok azt is kiemelték, hogy az orosz elnök pozitívan nyilatkozott az ukrán elnökválasztásról, miután Moszkvában Didier Burkhalter svájci külügyminiszterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökével tárgyalt.A Kommerszant című napilap kommentárja szerint Didier Burkhalter moszkvai útja - a Németország által javasolt újabb genfi tárgyalás megtartása helyett - azt jelentette, hogy Moszkva ésszerűnek tartotta az első genfi megállapodás felélesztését, de már az EBESZ szerepének bővítésével. 
A tekintélyes politikai-gazdasági napilap úgy véli, hogy az EBESZ soros elnöke által említett rendezési menetrend: a fegyverszünetre, a feszültség továbbterjedésének megakadályozására, a párbeszéd megteremtésére és a választások megtartására vonatkozó javaslatcsomag egyben a kijevi hatalomnak is szól, hogy az szüntesse be a terrorellenes műveletet.
A Kommerszant szerint Vlagyimir Putyinnak a kelet-ukrajnai népszavazás elhalasztására vonatkozó javaslata annak jele, hogy Moszkva kész segítséget nyújtani a konfliktus továbbterjedésének megakadályozásában. Korábban a nyugati vezetők azzal vádolták Moszkvát, hogy támogatja a luhanszki és donyecki "szeparatista" népszavazás szervezőit, és megpróbálja megakadályozni a május 25-ére tervezett ukrajnai elnökválasztást. A lapnál úgy gondolják, hogy az orosz elnök szerdai megnyilatkozása eltántorítja az Oroszország elleni újabb szankciók híveit attól, hogy erőltessék azokat. 
Fjodor Lukjanov orosz külpolitikai szakíró, az orosz Kül-, és Védelempolitikai Tanács vezetője a Kommerszantnak kifejtette: a kulisszák mögött intenzív alkudozás folyik. Szerinte a kelet-ukrajnai népszavazás volt Oroszország és az általa támogatott délkelet-ukrajnai oroszbarát erők legfontosabb "fegyvere". A népszavazás ugyanis döntő lépésként Ukrajna széteséséhez vezethet. 
"Ha azonban Putyin beleegyezett abba, hogy a legfontosabb fegyverét egyelőre elrejtse, akkor ez azt jelenti, hogy valami nagyon komolyat ajánlottak neki Ukrajna jövőbeni berendezkedésére vonatkozóan" - állapította meg a Kremlhez közeli orosz szakértő.
Az RBK Daily című orosz napilapnak Dmitrij Trenyin, a moszkvai Carnegie Központ igazgatója azt mondta, Putyin megértette, hogy Ukrajna keleti részén nem jön össze a krími típusú népszavazás (a lakosság nem fog az Oroszországhoz csatlakozás mellett dönteni, mint a Krímben élő szavazók tették), ezért úgy döntött, hogy "kiteríti a kártyáit", amikor még azok a lehető legtöbbet érik.