Az orosz elnöki hivatal közleményében kiemelte a voksoláson megjelentek nagy számát. "Oroszországban figyelmesen követték a referendum előkészületeit és azok lebonyolítását Donyeck és Luhanszk megyékben. Megjegyezzük a lakosság magas részvételi arányát a szavazás meghiúsítására tett próbálkozások ellenére" - írták a Kremlben.
Moszkva egyúttal elítélte azt, hogy (a kijevi hatóságok) erőt alkalmaztak Kelet-Ukrajnában a referendumok megakadályozása érdekében, a "nehézfegyverek alkalmazását a békés állampolgárokkal szemben, amely áldozatokat követelt".
Az orosz elnöki hivatal közleményében kiemelték, hogy Moszkva üdvözöl mindenfajta közvetítést, beleértve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetét (EBESZ) is, hogy létrejöjjön egy ilyen dialógus.
Időközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy nincs távlata az ukrán válság rendezését szolgáló négyoldalú tárgyalásoknak. Az orosz diplomácia vezetője ugandai kollégájával folytatott moszkvai tárgyalásait követően nyilatkozott.
Lavrov ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az EBESZ soros elnökének javaslatai alapján kell megteremteni az ukrán nemzeti párbeszédet. Hozzátette, nem biztos abban, hogy ez hamarosan sikerülhet.
Didier Burkhalter svájci külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke a múlt szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt és bejelentette, hogy javaslatokat dolgoztak ki az ukrán válság rendezési menetrendjére. Ezek a fegyverszünetre, a feszültség továbbterjedésének megakadályozására, a párbeszéd megteremtésére és a választások megtartására vonatkoznak.
A javaslatokat az EBESZ a múlt héten átadta az április 17-én tartott genfi tárgyalás résztvevőinek: Ukrajnának, Oroszországnak, az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak.
Orosz szakértők a lehetséges forgatókönyvekről
A kelet-ukrajnai megyék ki fogják kiáltani függetlenségüket Ukrajnától, és az el nem ismert Abházia sorsára juthatnak - vélekedett a Kommerszant című orosz napilap nyilatkozva egy orosz politológus. Vezető orosz lapok hétfőn szakértők véleményét ismertették a hét végén megtartott Donyeck és Luhanszk megyei népszavazásról.
Leonyid Ivasov, az úgynevezett Orosz Geopolitikai Akadémia elnöke azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Luhanszk és Donyeck megyék egyesülnek Oroszországgal. A Kommerszantnak azt mondta, hogy bár az orosz lakosság támogatja Délkelet-Ukrajnát, a Kremlnek azonban óvatosabbnak kell lennie, vagyis nem szabad elismernie az ukrajnai régiók függetlenségét. Szerinte Moszkva Délkelet-Ukrajnát a Grúziától 1991-ben elszakadt Dél-Oszétia és az 1992-ben függetlenségét kikiáltó Abháziához hasonlóan kezelheti.
Oroszország 2008 szeptemberében Dél-Oszétiában villámháborút vívott Grúziával, majd azt követően elismerte a szakadár Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét. (Moszkva példáját mindössze néhány latin-amerikai ország követte, a nemzetközi közösség elsöprő többsége nem ismeri el Abházia és Dél-Oszétia állami függetlenségét.)
Moszkvában Ivasov szerint arra várnak, hogy "történjen valamilyen incidens, amelyet követően el lehet ismerni (a délkelet-ukrajnai megyék) függetlenségét és népszavazást lehet kiírni az Oroszországhoz visszatérésről". Szerinte Délkelet-Ukrajna példáját más ukrajnai régiók is követhetik: "nem szakadnak ki Ukrajnából, de 3-4 autonómia jön létre azon belül."
Nyikolaj Szvanidze grúz származású orosz történész, újságíró a Kommerszantban arra figyelmeztetett, hogy az orosz hatalom lépései kiszámíthatatlanok. Szerinte most minden attól függ, hogy Vlagyimir Putyin mennyire veszi komolyan a nyugati büntetőintézkedéseket, az elszigetelődés veszélyét és azt, hogy Délkelet-Ukrajnában nem támogatják annyian az Oroszországhoz csatlakozást, mint a Krím félszigeten tették.
Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlament felsőházának külügyi bizottsági elnökhelyettese a Kommerszantnak kifejtette, szó sincs arról, hogy Donyeck és Luhanszk megyék Oroszországhoz csatlakoznának, vagy elszakadnának Ukrajnától. "Tudjuk, hogy ezek a régiók csupán nagyobb önállóságot akarnak" - mondta.
"Tekintettel arra, hogy négy kérdést tettek fel a népszavazáson és mindegyik voksolás a maga módján zajlott, az eredmény kihirdetése komédiává fajulhat" - jelentette ki a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilapnak Igor Szemivolosz politológus. Szerinte a Donyec-medencében nem valósul meg a krími forgatókönyv, és erre a vasárnap rendezett népszavazásból lehet következtetni. A voksolást ugyanis fegyverek árnyékban, a szavazók elavult nyilvántartása alapján bonyolították, és egy sokszorosított kérdőívet neveztek el szavazólapnak.
Jevgenyij Mincsenko orosz politológus a Vedomosztyi című napilapnak kifejtette: az, hogy a délkelet-ukrajnai szeparatisták elutasították Putyin javaslatát, hogy halasszák el a népszavazást, valamint az, hogy Moszkva nem küldött oda megfigyelőket, levette a felelősséget Oroszországról, Putyin pedig alibit teremtett arra, hogy mentesüljön a Nyugat kifogásai alól.
Fjodor Lukjanov orosz külpolitikai szakíró szerint ha a szeparatisták teljesítették volna az orosz államfő kérését, akkor azt igazolták volna, hogy "orosz ügynökök" és megnyílt volna az út Kijev előtt, Moszkva számára pedig megnehezedett volna az oroszbarát erők védelme. Lukjanov szerint a márciusban Oroszországhoz csatolt Krím félsziget példája egyedi, és senki sem ringatja magát abban az illúzióban, hogy Kelet-Ukrajnában meg lehet ismételni a krími forgatókönyvet.