A donyecki szakadárok tegnap újabb lépéseket tettek a vasárnapi referendum óta általuk immár függetlennek tekintett megye "állammá alakítása" irányába. A napokban felállt a "népköztársaság parlamentje", most már kormány és kormányfője is van.
Híradások szerint Alekszandr Borodaj orosz állampolgárt választotta miniszterelnökké a "donyecki népköztársaság kormánya" tegnapi ülésén. Azt nem pontosították, hogy ukrán-orosz kettős állampolgárról van-e szó, vagy Borodaj úgynevezett ejtőernyős Oroszországból. Helyettese Andrij Purhin, a szeparatisták egyik, a konfliktus során feltűnt vezetője lett.
Denisz Pusilin, az eddig legtöbbet szereplő szakadár vezér, aki már a "donyecki népköztársaság" társelnöki címét is magáénak tudhatja, a parlament elnökévé választották. A védelmi miniszter és főparancsnok az az Igor Sztrelkov/Girkin - lett, aki a fegyveres harcok első számú parancsnoka a régióban, s akiről az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) már korábban jelezte, hogy orosz titkosszolgálati ügynök.
Az így felállt, de senki által el nem ismert kormányzat bemutatta a parlament által jóváhagyott alkotmányt is. Ennek kuriózuma, hogy egyaránt államnyelvvé nyilvánítja az oroszt és az ukránt, mintegy válaszolva a kijevi kormányzatnak, amely hatalomra kerülése után első intézkedései között törölte el az ukrán nyelvtörvényt, elindítva az orosz többségű keleti régióban a zavargásokat.
Luhanszk megye, amely ugyancsak referendumot tartott és kikiáltotta függetlenségét, nem ennyire szervezett, bár saját adataik szerint ott még magasabb, 81 százalékos volt a részvétel a referendumon, a voksolók 94-98 százaléka támogatta a függetlenséget, míg Donyeckben 75 százalékos részvétel mellett "csupán" 89 százalék. A magukat népköztársasággá nyilvánító megyéket Oroszország sem ismerte el.
A Kijevi vezetés által indított terrorellenes hadműveletnek nevezett katonai akciót nem függesztették fel, a régióban bár tegnap viszonylag nyugalom volt, szórványos összetűzésekre azért sor került. Kramatorszkban a repülőtér környékén volt lövöldözés, halálos áldozatokról nem érkeztek hírek.
A kétnapos bukaresti látogatásra érkezett Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár tárgyalásainak középpontjában is az ukrán válság, Ukrajna jövője illetve Oroszország állt. Rasmussen kijelentette: Ukrajna jövőjéről nem Oroszországnak és nem a NATO-nak, hanem Ukrajnának kell döntenie. Mivel a román politika kiemelt figyelmet szentel a testvér államnak számító, az Európai uniós társulási és szabadkereskedelmi egyezmény aláírására készülő Moldovának, Rasmussen hangsúlyozta, hogy ugyanez érvényes Moldovára is, a NATO pedig elvárja Oroszországtól: tartsa tiszteletben Ukrajna és Moldova szuverenitását, ne próbálja destabilizálni se Ukrajnát, se Moldovát.
A főtitkár biztosította a térség államait, hogy a NATO minden egyes tagja élvezi a szövetség teljes védelmét, a NATO pedig kész és képes megvédeni területeit.
Moszkva eközben tegnap elfogultsággal vádolja az ENSZ-t. A világszervezet Emberi Jogi Tanácsa Kijevben nyilvánosságra hozta jelentését, amely azt állapította meg, hogy riasztó mértékben romlott az emberi jogi helyzet Ukrajna keleti részén, illetve az Oroszországhoz csatolt Krím félszigeten a tatár kisebbséget illetően.
A dokumentum szerint elsősorban az ukrán kormánnyal szemben álló, jól szervezett, alaposan felfegyverzett oroszbarát erők követnek el súlyos jogsértéseket, gyilkosságokat, kínzásokat, emberrablásokat, bántalmazásokat. Az orosz külügyminisztérium erre úgy reagált, hogy a jelentés nem objektív, kettős mércét alkalmaz, kirívó ellentmondások vannak benne, és politikai megrendelésre készült a kijevi kormány tisztára mosása céljából, hogy igazolja annak Dél-Kelet-Ukrajnában indított megtorló hadjáratát.
Az orosz média arra emlékeztetett, hogy az áprilisi jelentés még arra mutatott rá, hogy az ukrajnai erőszak központi problémája, kiváltója, a kormányzati korrupció, a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetése és gyűlöletszítás.
