A csaknem 7500 ezer külképviseleti névjegyzékbe vett választópolgár azt jelenti, hogy kétszer annyian kívánnak más országban szavazni, mint öt évvel ezelőtt. Akkor ugyanis valamivel több mint 3800-an szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, és közülük 3400-an el is mentek szavazni. Az adatok szerint a legtöbben Brüsszelben kívánnak voksolni, de Londonban is 701-en szerepelnek a névjegyzékben. Két voksolót várnak Tuniszban, egyet Bejrútban.
A külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat Magyarországra szállítják, és a voksokat az NVI számlálja meg. A Magyarországon leadott és a külképviseleti szavazatok összesítése alapján - várhatóan május 29-én - a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg az EP-választás végeredményét.
Vasárnap egyébként több mint 8 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy eldöntse, kik képviseljék a következő években Magyarországot az Európai Parlamentben (EP). A 21 magyar képviselőt nyolc szervezet politikusai közül lehet majd megválasztani. A szavazólapon sorrendben a következő pártok és pártszövetségek listái szerepelnek majd: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz-KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom párt, Jobbik, Lehet Más a Politika, Együtt-PM, Demokratikus Koalíció. A magyarországi lakóhellyel rendelkező polgárok valamivel több mint tízezer hazai szavazókörben, valamint 97 külképviseleten személyesen szavazhatnak. A szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnapi adatai szerint 24 ezer pártdelegált segíti majd a szavazás lebonyolítását.
Az EP-választáson listákra lehet szavazni, ez alkalommal Magyarország területe egy választókerületet alkot, és a voksoláson az a szervezet küldhet képviselőt a brüsszeli parlamentbe, amelyik a szavazatok legalább 5 százalékát megszerezte. A listákról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.