Szabadság tér;német megszállási emlékmű;

2014-05-22 07:01:00

Éjjel érkezik az arkangyal?

Noha szavazatokat hozhat a Fidesz-KDNP-nek - akár a Jobbiktól is - a vitatott Szabadság téri '44-es német megszállási emlékmű melletti erőszakos kiállás, Orbán Viktor miniszterelnök aligha kockáztatja meg, hogy személyesen avassa fel a közvélemény többsége szerint azért mégiscsak történelemhamisító szoborcsoportot. Ha egyáltalán lesz ilyen hivatalos ceremónia. Elképzelhető, hogy - mint kilenc éve, a szintén vitatott szimbolikájú hegyvidéki turulnál történt - egyszerűen csak egyik éjjel a helyére teszik a szoboralakokat.

A politikai haszonszerzés és a szavazatmaximálás elve azt diktálná, hogy még a vasárnapi európai parlamenti választás előtt, akár már ma átadják a megszállási emlékművet a Szabadság téren. Egy friss Medián-felmérés szerint ugyanis nemcsak az egyértelmű, hogy a vitatott alkotás megosztja a társadalmat, hanem az is, hogy a mintegy 270 millió forint közpénzből készülő szobor, illetve a mellette való már-már erőszakos kormánypárti kiállás akár szavazatokban is mérhető szimpátiát jelent - legalábbis a Fidesz és a KDNP választói bázisában.

A Medián felméréséből bár kiderült, hogy az összes válaszadó 39 százaléka szerint "az emlékmű meghamisítaná a történelmet, mert kisebbítené Magyarország felelősségét a második világháborúban", másik 38 százalék szerint "méltó emléket állítana a II. világháború minden áldozatának". A szobor megítélésében világosan tetten érhető a kormánypárti-ellenzéki, és különösen a jobboldali-baloldali törésvonal. A Fidesz-KDNP szimpatizánsainak 50, míg a Jobbikhoz húzók 45 százaléka mondható az emlékművet helyeslőnek. Igaz, hogy még a fideszesek 28, és a jobbikosok 39 százaléka is osztja azt az álláspontot, amely történelemhamisítást érzékel (lásd táblázatunkat).

Összességében tehát a kormánypárti szimpatizánsok körében a legnagyobb az emlékmű támogatottsága és legkisebb az elutasítottsága, ami egy jól időzített átadással még az EP-választás eredményére is hatással lehet. Az átadásnak - mint megírtuk - technikai akadálya nem lenne a következő napokban, hiszen a kivitelező cég munkásai hamarosan levonulnak a munkaterületről, hiszen ők már gyakorlatilag készen vannak, csak a "szobrászmunka" hiányzik. Azt, hogy a munka a végéhez közeledik, nemcsak az erősíti, hogy kedden a villamossági szakemberek már a díszvilágítását szerelték, hanem az is, hogy a minap személyesen szemrevételezte a téren az építkezést a szobrász, Párkányi Raab Péter.

Már csak a két bronz főalakot - a Magyarországot jelképező Gábriel arkangyalt és a "megszálló" birodalmi sast - kell a helyére emelni, a talpazat és a többi kiegészítő elem, vagyis az oszlopok már elkészültek. Valójában a bronz főalakok is régen készen vannak, de még egy, a tértől távoli, Budapest környéki raktárban várják, hogy a helyszínre szállítsák őket. Megírtuk: szemtanúk szerint Gábriel alakja - amely már az eredeti, március 19-i határidő előtt elkészült, az új átadási határidő amúgy május 31 - például meglehetősen "giccses" lesz.

Eközben az általuk "elátkozottnak" nevezett emlékmű ellen hat hete a helyszínen tüntetnek a civilek, akik tegnap is ott voltak, Vásárhelyi Mária is felszólalt. Többen arra tippelnek, hogy részben a tiltakozók jelenléte miatt, részben az időközben nemzetközivé terebélyesedett botrány eszkalálódásától tartva a szobor befejezését - a két bronz főalak beemelését - éjjel, titokban végzik majd el. Éppúgy, ahogy a tiltakozástól és a mű befejezésének megakadályozásától tartva annak idején egyik éjjel a szintén vitatott szimbolikájú hegyvidéki turulszobrot is egyszerűen csak daruval a helyére tették 2005 október végén. Van, aki éppen a fenti kockázatok miatt arra számít, hogy hivatalos avatás sem lesz.

Ha lesz is, kérdés, ki avatja majd fel az elkészült szobrot. Valószínűleg Orbán Viktor miniszterelnök sokkal szívesebben avatna újabb stadion, LEGO- vagy pelenkagyárat, mintsem a Szabadság téri emlékművet. Ezt a helyszínen vélhetően népszerűtlen aktust - ha egyáltalán lesz ilyen - alighanem valaki másra "szignálja ki", talán a szobrot több ellenzéki aggállyal szemben a védelmébe vevő helyettesére, Semjén Zsoltra. A KDNP elnökétől amúgy sem idegenek az erősen megosztó közszereplések - elég csak a többször megismételt lóháton előadott bevonulására gondolni Kézdivásárhely utcáin.

Pedig amúgy nemcsak Semjén, de Orbán is többször kiállt a vitatott szobor mellett. A leghatározottabban talán május elején - Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténésznek, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának - írt válaszlevelében védte meg a szobrot Orbán. Azt írta: "ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan". Az emlékmű körül kialakult vitáról pedig úgy írt, hogy az nem haladja meg az "olcsó politikai lökdösődés kocsmapultját." Ezek után aligha érte váratlanul a kormányfővel néhány hete találkozó Mazsihisz-vezetőket, hogy az emlékmű miatti súlyos aggályaikra Orbán Viktor csak annyit mondott, "nincs mozgástere" a kérdésben.