Visszarepít a világháborús időkbe a Google - Képek!

Publikálás dátuma
2014.05.23. 10:30
1942. július 1., egy kisfiú szalutál az amerikai csapatoknak egy katonai parádén a Texas állambeli San Antonioban (Halley Docher
Minden egyes fal, és tégla mögött, minden utcakő alatt a múlt rejtett történetei lapulnak csendben. Legtöbbször csupán a történelemkönyvekben elevenednek meg ismét, vagy köszönnek vissza szeretteink elbeszéléseiben. Köszönhetően azonban Halley Dochertynek, a régmúlt eseményei a jelenbe ágyazódnak, s egyszerre láthatóak.

A művész a Google Térkép úgynevezett Utcakép (Street View) szolgáltatásának segítségével a II. világháborúból származó archív fotográfiákat helyezett el oda, ahol mindez megtörtént, felélesztve a történelem egy szeletkéjét.

A szakértő hidat emelt a múlt és a jelen közt, s kikereste a fényképek helyszíneit, egymás mellé illesztve a modernkori utcaképeket a régmúlt idők eseményeivel.

>>>A teljes galériát itt tekintheti meg<<<

Halley Docherty a The Guardian brit napilap “Utcakép” specialistája. Nem ez volt az első képsorozata, korábban:

- 18-19. századi londoni festmények kerültek helyükre a brit fővárosban

- A világ nagyvárosait mutatta be híres festményeken keresztül

- Ismert albumborítókat helyezett el a megfelelő városrészleteibe

Szintén brit kezdeményezés a Ghost of History, amely szintén a múlt és a jelen utcaképeit montírozza össze. A szervezet tagjai felkeresik a II. világháborús helyszíneket, s próbálnak ugyanazon szögből fotót készíteni. A honlapon ország szerint is keresgélhetünk a montázsok között.

1945. augusztusa, egy japán férfi áll a romok közt a hirosimai atomtámadás után, az A-Bomb Dome (egykori Promotion Hall) egyike a kevés fennmaradt épületnek, amely a mai Béke emlékpark központi eleme (Halley Docherty/Guardian)

1945. augusztusa, egy japán férfi áll a romok közt a hirosimai atomtámadás után, az A-Bomb Dome (egykori Promotion Hall) egyike a kevés fennmaradt épületnek, amely a mai Béke emlékpark központi eleme (Halley Docherty/Guardian)

1940. júniusa, a náci Németország bevonul Franciaországba, a katonák díszmenetben masíroznak a Diadalív előtt, Párizsban (Halley Docherty/Guardian)

1940. júniusa, a náci Németország bevonul Franciaországba, a katonák díszmenetben masíroznak a Diadalív előtt, Párizsban (Halley Docherty/Guardian)

1940 októbr 14., a londoni blitz (villám), a németek intenzív bombázása során részben megsemmisült a Balham megálló polgáró óvóhelye, a 76 napon át tartó tűz alatt több tízezren vesztették életüket (Halley Docherty/Guardian)

1940 októbr 14., a londoni blitz (villám), a németek intenzív bombázása során részben megsemmisült a Balham megálló polgáró óvóhelye, a 76 napon át tartó tűz alatt több tízezren vesztették életüket (Halley Docherty/Guardian)

Szerző

Az unió-ellenes UKIP győzhetett a britek EP-szavazásán

Publikálás dátuma
2014.05.23. 09:27
Egy megrongált UKIP plakát, ahol az "üzenetmódosítótól" a pártvezető Nigel Farage Hitler-bajszot kapott, David Cameron miniszter
Véget ért csütörtök éjjel az európai parlamenti választás Nagy-Britanniában. A 46 millió választásra jogosult brit 73 EP-mandátum sorsáról dönthetett, de a részvételi arány az előzetes becslések szerint valószínűleg nem érte el a 40 százalékot.

Angliában és Észak-Írországban az EP-választásokkal egy időben részleges helyhatósági választásokat is tartottak; ezen 23 millióan vehettek részt.

Nagy-Britanniában az 1930-as évek közepe óta bevett szokásjog alapján minden népképviseleti választást csütörtökön tartanak, ám a választások napja nem munkaszüneti nap. A választóhelyiségek ezért késő éjszakáig nyitva tartottak. A brit európai parlamenti választás végeredményét a többi EU-tagállamban lezajlott EP-választások végéig, vagyis vasárnap estig nem hozzák nyilvánosságra. Az előzetes felmérések alapján azonban a legnagyobb brit EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) jó szereplésre számíthat; akár meg is nyerhette a brit EP-választásokat, bár előnye minimális a legnagyobb ellenzéki erő, a baloldali Munkáspárt előtt.

A legnagyobb brit tömeglap, a The Sun megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás szerint a UKIP a voksok 27 százalékát kaphatta, és szoros másodikként, 26 százalékkal a Munkáspárt végezhetett. A különbség azonban hibahatáron belüli, így fordított sorrend sem kizárható. A felmérés a kormányzó Konzervatív Párt harmadik helyezését valószínűsíti, 22 százalékkal, és ha az előrejelzés helytálló, a konzervatívokkal koalícióban kormányzó Liberális Demokratákat még a brit nagypolitikában egyébként szinte észrevehetetlen Zöldek is megelőzhették.

A UKIP - amelynek elsődleges politikai célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból és az uniós társállamokból érkezők szabad betelepülésének és munkavállalásának megszüntetése - az előző, 2009-ben tartott EP-választásokon 16,5 százalékot kapott.

Szerző

Hollandia meglepődött: gyengébben szerepelt az idegengyűlölő párt

Publikálás dátuma
2014.05.23. 09:13
Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetője Fotó: Getty Images
A csütörtök este közzétett exit poll eredmények megerősítették a korábbi "kiszivárgott" információkat, miszerint a vártnál gyengébben szerepelt a Geert Wilders vezette idegengyűlölő szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) a hollandiai európai parlamenti (EP-) választáson.

A holland köztévében ismertetett adatok, amelyek a szavazásról távozó 40 ezer polgár kikérdezésén alapulnak, azt mutatják, hogy a PVV a voksok 12,2 százalékával a Demokraták 66 (D66) nevű baloldali liberálisok (15,6 százalék), a kereszténydemokraták (15,2 százalék), valamint a kormányon levő, szavazatarányukat most valamelyest növelő jobboldali liberálisok (VVD, 12,3 százalék) mögé szorult. A VVD koalíciós partnerére, a szociáldemokrata Munkapártra, amely az exit poll szerint mintegy három százalékpontnyit veszített népszerűségéből, kereken tíz százalék szavazott.

Mindezek alapján a Wilders-párt nem pusztán nem növelte mandátumai számát, de a 2009-es eredményéhez képest eggyel kevesebb képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. Öt évvel ezelőtt öt százalékponttal jobb eredményt ért el a PVV. A muszlimok bevándorlása ellen fellépő, "kevesebb marokkói bevándorlóért" kampányoló, egyúttal pedig az EU-ból való kilépést követelő pártnak a választás előtti közvélemény-kutatási adatok még 13,9 százalékos támogatottságot előlegeztek meg. A választási részvétel 37 százalékos volt, ami nagyjából ugyanakkora, mint 2009-ben. A választásra jogosult 12,5 millió holland polgár 26 képviselőt küldhet a 751 tagú Európai Parlamentbe.

Az exit poll eredmények közzététele nyomán Alexander Pechtold, a D66 vezető politikusa úgy nyilatkozott, hogy Hollandia meggyőző többséggel Európa mellett adta le voksát. Wilders csalódottságának adott hangot, és pártja rossz eredményét az alacsony részvétel számlájára írta. Hozzátette azonban: a harcot Brüsszelben folytatják, ahol európai szinten próbálnak majd szövetségeseket találni. Hollandiában nincs parlamenti bejutási küszöb, sem az EP-választásokon, sem a nemzeti parlamenti választásokon. Ebből következik, hogy a pártszerkezet meglehetősen töredezett, és sok párt jut be a törvényhozásba viszonylag csekély támogatottsággal.

Az exit poll eredményeken túl hivatalosan egyelőre nem tervezik a hollandiai EP-választási eredmények közzétételét. Az Európai Bizottság azt kérte, hogy a legkésőbbi, olaszországi urnazárásig, ami vasárnap este 11 órakor lesz, sehol ne tegyenek közzé eredményeket, hogy ezzel ne befolyásolják a még szavazókat.

Szerző