„Emlékezz meg, őrizd meg”

Publikálás dátuma
2014.05.23. 15:11
Kép Vámos Róbert kiállításából - Fotó: Népszava, Göbölyös N.László
A szép és a rettenetes múlt felidézéséről, és az újjászületésről szólt az a megemlékezés, amelyet pénteken délelőtt tartottak az óbudai zsinagógánál a Holokauszt 70. évfordulójához illeszkedő Óbudai Kövek rendezvény-sorozat keretében.

Ez alkalomból nyílt meg Vámos Róbert fotóművész Az óbudai zsinagóga – egy közösség újjászületése című szabadtéri kiállítása az imaház előtt.

Pilinszky János: Egy KZ-láger falára és Ravensbrücki passió című versét mondta el bevezetésképpen Feldmájer Benjámin tanuló, majd Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Zsidó Hitközség (EMIH) vezető rabbija szólt az egybegyűltekhez. Felidézte, hogy a Tórában kétszer jelenik meg a Tízparancsolat, és abban a „hetedik napról” való megemlékezés először „emlékezz meg”, másodszor „őrizd meg” formában íródott le.  Annak az emlékezésnek van értelme, ami megőrzésre irányul és cselekvésre ösztönöz. Llyen például az, hogy tanulni kell a múlt hibáiból, megérteni, hogy miként történhetett a Soá tragédiája, amely máig felejthetetlen sebeket okozott. Ezek a tanulságok nemcsak a zsidók, hanem az egész társadalom számára nagyon fontosak – hangsúlyozta Köves Slomó.

Köves Slomó - Fotó: Népszava, Göbölyös N. László

Köves Slomó - Fotó: Népszava, Göbölyös N. László

A rabbi az ösztönző emlékezésnek nevezte annak feltárását is, hogy mi volt a pusztulás előtti időszakban, és erre hozta példának az óbudai zsinagóga helyreállítását, és a zsidó hitélet újjászületését. „A legfontosabb feladatunk a hiányt kitölteni, és visszahozni azt, ami elpusztult. A sötétséget csak fénnyel lehet elűzni, akár egyetlen gyertya fényével” – mondta  utalva arra, hogy az évtizedekig tv-stúdióként használt zsinagógában 2000 óta újra meggyújtják a gyertyákat, újra hallatszanak az imák, a tanulás, a Tóra hangjai.

Köves Slomó egy történetet is mesélt arról, hogy egy jó vagy egy rossz szóval emberek életét lehet más irányba terelni. Elmondta, hogy a zsinagóga felújítása idején felhívta őt New York-ból egy idős ember, aki magát „rossz zsidónak” nevezte, mert a bár-micvója óta, amit Óbudán kapott, nem jár zsinagógába. Ez a férfi elmondta, hogy elvesztette szüleit a Holokauszt idején, nagybátyja nevelte, és az 50-es évek elején egyszer találkozott a zsinagóga öreg rabbijával, aki imádkozni hívta. Éppen a Ros Hasáná, a zsidó újév következett. A fiúnak azonban útját állta a templomszolga, és „templomjegy” vételére akarta őt kötelezni. Ennyi kellett a szegény, árva fiúnak, hogy elvegyék a hitét. Egy jó szó viszont cselekvésre, önmagunk építésére szolgálhat – mondta végezetül az EMIH vezető rabbija.

Kerényi Grácia lágerverseiből idézett a fiatal tanuló. A Holokauszt-túlélő, 1985-ben elhunyt költő-műfordítót a közelmúltban nyilvánították posztumusz Óbuda díszpolgárává.

Bús Balázs, Óbuda polgármestere az óbudai zsidóság városépítő szerepét méltatta. Külön kiemelte a Goldberger-családnak az 1848-49-es szabadságharcnak nyújtott támogatását, majd iparteremtő munkáját, és  megemlékezett Goldberger Leóról, aki 1945 májusában a mauthauseni koncentrációs tábor felszabadulása után néhány nappal halt meg. Szégyennek nevezte a nácizmussal való kollaborációt, de egyúttal megemlékezett azokról, akik Óbudán is sokak életét mentették meg, kiemelve Kiss Mihály szalézi szerzetest. „Én is érzek felelősséget azért, hogy az óbudai hatóságok nem szálltak szembe a megszállókkal” – mondta a polgármester, és felhívta a figyelmet arra, hogy az óbudai zsidó hitközség virágzó életében akkor állt be végleges törés, amikor az 1939-es választásokon nyilas-keresztes képviselője lett Óbudának. A megemlékezés-sorozat jelentőségét Bús Balázs a helyi közösségek erősítésében, valamint a „tabuk nélküli párbeszédben” láttatta.

A kiállítás megnyitása előtt az egybegyűltek Köves Slomó vezetésével közös imára, a halottakra emlékező kádis elmondására vonultak vissza a zsinagógába.

Szerző
Frissítve: 2014.05.23. 19:53

Orbán Viktor azonnali hatállyal mentse fel hivatalából a homofób Kerényi Imrét

A Magyar Liberális Párt felszólítja Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy tartsa tiszteletben Magyarország Alaptörvényének rendelkezéseit, és azonnali hatállyal mentse fel hivatalából a homofób Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottat, aki a tegnapi nap folyamán olyan kijelentéseket tett, hogy „buzilobbi” lengi körbe a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, ezért mind a képzést mind az állami támogatást el kell venni az intézettől és egy új állami színészképzést kellene helyette felépíteni. Ez a kijelentés támadást az emberi és a szakmai méltóság ellen.    

Az Európai Unió tagjaként Magyarország kötelezettséget vállalt az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására és ezt  a kötelezettségvállalást saját Alaptörvényében is megerősítette. Ennélfogva Magyarországon nem viselhet kormányzati hivatalt olyan személy, aki az Alaptörvény rendelkezéseit nyíltan semmibe veszi és másokat is erre szólít fel. Kerényi már számtalan megnyilatkozásával bizonyította, hogy méltatlan hivatalára. Nem lehet Magyarországon "a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott" olyan személy, aki uszító homofób kijelentéseket tesz.

A Keresztény Színházi Fesztivál keretében, az Új Színház rendezvényén Kerényi olyan alpári és kirekesztő módon nyilatkozott meg – és tette ezt nem először-, amely elfogadhatatlan a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével megbízott kormánytisztviselőtől, összeegyeztethetetlen a kormánypártok által hirdetett keresztény értékekkel és szégyent hoz nemcsak Magyarország kormányára, de annak polgáraira is.

Szerző

Megszorítások nélkül nem tartható a 2014-es költségvetés

Megszorítások nélkül nem tartható a 2014-es költségvetés.Varga Mihály a konvergenciaprogram április végi bemutatásakor még biztosra vette, hogy nem lesz szükség megszorításokra az idei költségvetésben. Pedig már akkor is tudni lehetett, hogy igen lyukasra tervezte a 2014-es büdzsét a kormány. Május elejére aztán kiderült, hogy áprilisban az államháztartás egész évre tervezett hiánya csaknem 97%-ra emelkedett - szögezi le az MSZP közleménye.

"Az MSZP véleménye továbbra is az, hogy a kormány 2014-es költségvetése, a tervezett 2,9 százalékos idei hiánycél csak megszorításokkal tartható. A befagyasztott uniós források miatt például az útfelújítások több tízmilliárdos költségeit is a magyar költségvetés terhére kénytelen fedezni a kormány.

Az államadósság a 3000 milliárdos nyugdíjvagyon lenyúlása nélkül ma 7000 milliárd forinttal lenne több, mint 2010-ben. Százmilliárdok hiányoznak az egészségügyből, nincs pénz a közmunkások foglalkoztatására, európai uniós fejlesztések önrészére, kulturális programok finanszírozására.

A nemzetgazdasági miniszter három hete konkrétan azt mondta: „Nem kell megszorító csomagokkal számolni a következő években.” Csak azt felejtette el hozzátenni, hogy az idei évben viszont igen.

Burány Sándor,

a Költségvetési bizottság elnöke"

Szerző