Netalántán mégsem

Tarlós István most röhög a markába. A fideszes kampányguruk meg kényelmesen hátradőlnek. Hiszen biztos lehet a győzelmük ősszel, a budapesti főpolgármester-választáson. A szocialistáknak ugyanis már hónapok óta van egy meg- és kinevezett jelöltjük a főváros első emberének posztjára. De maguk is érzik, hogy az illető talán nem a legmegfelelőbb kihívója Tarlósnak.

Persze ezt nyíltan nem mondják meg, csak sejtetik. Továbbá: azt is tudják, hogy a jelöltjük mögé nem lehet felsorakoztatni a többi baloldali pártot. Enélkül viszont kétséges, hogy tudnak-e győzni. Ezért aztán folyamatosan ötletelnek. Másik embert keresnek. Természetesen titokban. Úgy, hogy azért mindenki tudja. Már az is felmerült, hogy majd beállnak egy másik párt jelöltje mögé, akár tetszik azoknak, akár nem.

Ezzel az ötleteléssel persze nincs semmi baj. Már leszámítva azt, hogy mennyit ártanak maguknak, meg a saját embereiknek. Hogy lehetetlenné teszik eredeti jelöltjüket, Horváth Csabát. Hiszen komolytalan, ahogy úgy állnak mögötte, hogy közben állandóan próbálnak elsasszézni.

De lassan tönkreteszik az angyalföldi polgármestert, Tóth Józsefet is, akit netán Horváth helyett indítanának és ezzel elintéznék, hogy esetleg két szék között a pad alatt végezze (mert nem lesz főpolgármester, de elveszíti a XIII. kerületet is). Arról már nem is beszélve, hogy nevetségessé teszik a pártot, mert volt egy döntésük, ami mögül ki is hátrálnának, meg nem is. Vagy mégsem. Netalántán.

Akik ennyire biztosak magukban, azoknak már nem is kell ellenfél. Már csak a tálcát kell megtalálni, amin átnyújthatják a győzelmet a Fidesznek.