Gondban Le Penék

Hiába szereztek minden korábbinál több mandátumot az euroszkeptikus, populista pártok az Európai Parlamentben a múlt héten megrendezett választás során, egyelőre nehezen kivitelezhetőnek tűnik Marine Le Pen azon terve, amely szerint közös frakciót hoznának létre az EU-ról hasonló véleményt kialakított pártokkal. 

Az új képviselőcsoport létrehozásához hét országból 25 képviselőre lenne szükség. A mandátumok megszerzése nem jelenthet gondot Le Penék számára, annál inkább keményebb diónak tűnik hét országból összeverbuválni a honatyákat.

Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) elnöke annyit közölt, hogy több politikai erővel állnak tárgyalásban, ám azt nem árulta el, kikkel. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy az új EP július elsejéig esedékes megalakításáig létre tudják hozni a frakciót.

Egy biztos, annak nem lesz tagja a Jobbik. Marine Le Pen ugyanis megismételte, sem a magyar párttal, sem a görög Arany Hajnallal, sem pedig a bolgár ultranacionalista Atakával nem szövetkeznek, ezek a pártok még számukra is túl szélsőségesek. Arról azonban nem beszélt, mi a tervül a német szélsőjobboldali NPD-vel, s egyetlen az EP-be delegált képviselőjével, Udo Voigttal.

Le Penéknek mindenesetre több nehézséggel kell szembenézniük. Komoly csapást jelentett számukra, hogy a Svéd Demokraták lemondták az esetleges frakcióbeli együttműködést. A tárgyalások még azelőtt megszakadtak, hogy egyáltalán elkezdődhettek volna.

Nagyon úgy fest, hogy több radikális jobboldali párt számára jobb alternatívát jelent a Nigel Farage-fémjelezte Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) képviselőcsoportja, amely a leköszönő EP-ben is egyesítette az euroszkeptikus pártokat. Várhatóan ide csatlakoznak majd a Svéd Demokraták, s biztosan e képviselőcsoport része lesz a hazájában élen végzett Dán Néppárt. Farage azonban a lehető legjobban ki akarja terjeszteni frakcióját, szerdán este az olasz Beppe Grillóval találkozott.


Lassan gyűlnek Le Pen támogatói az EP-ben, pedig ahhoz, hogy frakciót alakítson, hét államból kell tagokat toboroznia.


Az Öt Csillag Mozgalom öntörvényű vezetője hazájában eddig senkivel sem volt hajlandó szövetkezni, ám a kiszivárgott képek tanúsága szerint Farage társaságában igen jól érezte magát. A Twitteren azt közölte, a következő hetekben újra találkoznak, ami már most arra enged következtetni, hogy elfogadja az UKIP elnökének ajánlatát. Beszámolók szerint a szerdai találkozót követően azt közölték, "lázadók vagyunk, mosollyal harcolunk, sok gondot okozunk majd Brüsszelnek".

Farage vonzereje abban rejlik, hogy nem tartják olyan szélsőségesnek, mint Le Pent vagy Wilderst. Magához édesgethet még olyan pártokat is, amelyek eredetileg Le Penékhez csatlakoztak volna. A Nemzeti Front, vagy a Szabadságpárt azonban biztosan nem csatlakozik az EFD-hez, be se fogadnák őket.

Marine Le Pen koalíciójához eddig Wildersék mellett messze várakozások alatt szerepelt Flamand Érdek, az olasz Északi Liga és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) csatlakozott. Egyes feltételezések szerint Közép-Európára koncentrálhatnak. Lehetséges további partnereik közé sorolják a lengyel Új Jobboldali Kongresszust, valamint a csehországi, 2009-ben megalakult, Václav Klaus volt köztársasági elnökhöz közel álló Szabad Polgárok Pártját (SSO). Ezek egy-egy honatyával képviseltetik magukat az EP-ben. Az SSO esetében azonban nagyobb a valószínűsége, hogy Farage csoportjához csatlakoznak.

Le Penék számára intő jel lehet, hogy több hasonló jobboldali képviselőcsoport hamar szétesett az EP-ben. S a szövetségesek között már most, a frakció megalakítása előtt érzékelhetőek repedések. Míg Wilders és Marine Le Pen kilépne az EU-ból és az euróövezetből, az FPÖ listavezetője, Harald Vilimsky nem szaladna ennyire előre. Szerinte adni kell az EU-nak egy utolsó esélyt.

Hazatérne Snowden

Publikálás dátuma
2014.05.30. 07:00
Felmérhetetlen károkat okozott az amerikai hírszerzésnek. Fotó: Europress/Getty Images
Ha valahová utazhatna, legszívesebben hazamenne - mondta el Edward Snowden, az amerikai titkosszolgálati adatok kiszivárogtatója az NBC tévének adott interjújában. A Nemzetbiztonsági Ügynökség egykori szerződéses munkatársa, aki leleplezte az NSA széleskörű adatgyűjtését, hazatérne, ha sikerülne megállapodnia az amerikai hatóságokkal. Snowden védelmébe vette leleplezéseit, nem árulónak, hanem közérdekű bejelentőnek, hazafinak tartja magát. Ma sem bánja, amit tett, így legalább nyugodtan alszik, mondta.

Első amerikai interjúját adta Snowden, múlt héten több mint öt órát beszélgetett az NBC Nightly News műsorvezetőjével, Brian Willams-szel egy elegáns moszkvai hotelben.

Az interjú nagy titokban készült, hosszas tárgyalások előzték meg. Az NBC azt közölte, Snowdennek nem fizettek az interjúért.

A 30 éves fiatalember elmondta, azért választotta az NBC tévét, mivel megítélése szerint jól tálalták a leleplezéseivel kapcsolatos híreket. Az NBC amerikai keleti parti idő szerint szerdán késő este vetítette az egyórásra vágott interjút.

Snowden majd egy éve, tavaly június elején került a nemzetközi figyelem középpontjába, miután leleplező interjút adott a Guardian brit lap munkatársának Glenn Greenwaldnak és a filmes Laura Poitrasnak Hongkongban. Onnan Latin-Amerikába próbált volna továbbutazni, de 39 napra a moszkvai Seremetyevo repülőtér várótermében rekedt. 2013 augusztusában egy évre szóló, ideiglenes menedékjogot kapott Oroszországtól. Ha nem talál más megoldást, valószínűleg kéri majd a menedékjog meghosszabbítását.

Az Egyesült Államokban az 1917-es kémkedési törvény alapján három rendbeli vádat emeltek ellene.

Az amerikai hírszerzési túlterjeszkedés leleplezője, akit odahaza egyesek hazaárulónak bélyegeznek, mások hősként ünnepelnek, zokon vette, hogy a washingtoni kormányzat alacsony beosztású technikai segítőként próbálja őt beállítani. "Kémnek képeztek ki, a szó hagyományos értelmében, álnéven, fedett ügynökként éltem és dolgoztam külföldön. Amikor azt mondják, hogy alacsony szintű rendszer-adminisztrátorként dolgoztam, ez némiképp félrevezető" - mondta Snowden.

Amikor Barack Obama először nyilatkozott az ügyéről, azt mondta: "Nem fogok harci gépeket riadóztatni egy 29 éves hackerért". Snowden kikérte magának, hogy hacker lenne. Ugyanakkor azt is világossá tette, számítógépen dolgozott, nem kellett embereket beszerveznie. "A feladatom az volt, hogy különféle informatikai rendszereket az Egyesült Államok szolgálatába állítsak" - magyarázta.

Snowden azt állítja, biztonságtechnikai szakértővé képezték ki, dolgozott a CIA alkalmazottjaként, a Védelmi Hírszerzési Ügynökségnél (DIA), s végül az NSA egyik beszállítójánál, a Booze Allen Hamilton cégnél Hawaiin, évi 200 ezer dolláros állásban. "A DIA-nál olyan módszereket fejlesztettem ki, amelyek veszélyes és ellenséges környezetben, külföldön dolgozó amerikaiak védelmét, az információik védelmét szolgálták" - közölte.

Megdöbbentette, hogy az amerikai ügynökök valós időben nyomon tudják követni egy-egy személy számítógépes tevékenységét, milyen e-mailt ír, milyen oldalakat nyit meg. Szerinte a kormány "túl messzire ment", s van olyan eset, amikor a leleplező áll a jó oldalon.

  • Nem egyszerű hacker, kémnek képezték ki

  • 1,7 millió titkos dokumentumot vitt magával

  • Csak akkor tér vissza, ha nem küldik börtönbe

Egykori munkaadói nem szívesen erősítik meg, milyen megbízatásokban dolgozott Snowden. Hosszas nyomozómunkával próbálták felderíteni, milyen információkat tulajdonított el. Amerikai tisztviselők szerint mintegy 1,7 millió titkos dokumentumot vitt magával pendrive-okon, az amerikai hírszerzési techikákról, az amerikai és a szövetséges ügynökségek együttműködéséről.

Snowden váltig állítja, hogy gondosan válogatott, senkit nem sodort veszélybe, kollégái szerint azonban felmérhetetlen károkat okozott az amerikai hírszerzésnek. Bírálói támadták azzal, hogy miért nem a feletteseihez fordult, Snowden azt mondja, próbálkozott ezzel, de hiába.

"Soha nem akartam Oroszországban maradni" - mondta az interjúban Snowden. "Kubába szólt a repülőjegyem, de megállítottak, mivel az amerikai kormány visszavonta az útlevelemet, így csapdába estem a moszkvai repülőtéren" - magyarázta. Határozottan cáfolta, hogy jelenleg az orosz kormánynak dolgozna. "Semmiféle kapcsolatom nincs az orosz kormánnyal. Soha nem találkoztam az orosz elnökkel. Nem támogat az orosz kormány, nem kapok tőlük pénzt, nem vagyok kém" - szögezte le.

A volt NSA-alkalmazott szerint soha nem is volt kétséges, hogy szeretne hazatérni. "Az első naptól kezdve azt mondtam, hogy azért teszem mindezt, mert az országomat akarom szolgálni. Nem tudom, hogy amnesztiát vagy kegyelmet kaphatok-e, ezt a közvéleménynek és a kormánynak kell eldöntenie. De ha a világon bárhová mehetnék, hazafelé indulnék" - mondta.

A Spiegel német magazin írta meg nemrégiben, hogy folynak tapogatózó tárgyalások Snowden esetleges hazatéréséről. A leleplező az NBC-interjúban is világossá tette, nem számít ünneplésre, de nem köt olyan megállapodást, amely hosszú börtönbüntetéssel járna. Szerinte ha börtönbe zárnák, az rossz üzenetet küldene más közérdekű bejelentőknek.

John Kerry amerikai külügyminiszter a CBS-nek nyilatkozva azt mondta, ha Snowden igazi hazafi lenne, megemberelné magát, és hazatérne. "Ha vissza akar térni Amerikába, feltesszük akár a következő gépre" - mondta Kerry. Snowden egyik jogi tanácsadója, Ben Wizner, az ACLU polgárjogi központ ügyvédje a Guardiannek azt mondta, mivel az 1907-es kémkedési törvény alapján több évtized börtön várna rá, jelen körülmények között valószínűtlen Snowden visszatérése.

"Snowden nem vak, jól látja, mi történt másokkal, akiket a kémkedési törvény alapján fogtak perbe" - utalt a Wikileaks számára dokumentumokat kiadó Bradley Manning elítélésére Wizner. Szerinte az egyetlen megoldás, hogy megállapodást köt az amerikai kormányzat a leleplezővel.

Szerző

Csökkentheti a brit EU-kilépés kockázatát a UKIP-győzelem

A legnagyobb brit EU-ellenes erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) európai parlamenti választási győzelme ellentmondásosnak tűnő módon csökkentheti annak kockázatát, hogy Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót - vélekedtek csütörtöki előrejelzésükben londoni stratégiai elemzők.

Az Eurasia Group globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport tanulmánya szerint bár a brit EP-választások nyertese a UKIP, amelynek elsődleges politikai célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az EU-ból, a 2015 májusában esedékes brit parlamenti választások kimenetele azonban továbbra is a két hagyományos nagy párt, a kormányzó konzervatívok és az ellenzéki Munkáspárt között dől majd el.

Az Eurasia szerint ugyanakkor a UKIP előretörése megoszthatja a brit EU-szkeptikus szavazótábort, és ennek haszonélvezője a Munkáspárt lehet, amely jelenleg elutasítja a konzervatívok által megígért népszavazást a brit EU-tagságról. David Cameron brit miniszterelnök tavaly jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015-ös választásokon, Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. A brit választók ennek eredménye alapján döntenének arról, hogy az unión belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

A London által tervezett tárgyalások egyik központi eleme az Európai Unión belüli munkaerőmozgás jelentős szigorításának igénye. Az Eurasia Group csütörtöki tanulmánya szerint a legutóbbi felmérések arra vallanak, hogy azoknak a fele, akik a brit EP-választásokon a UKIP-ra szavaztak, a jövő évi brit parlamenti választásokon már nem erre a pártra akarnak voksolni. Ez azt jelenti, hogy a UKIP a 2015-ös választásokon országosan a szavazatoknak csak a 14 százalékára számíthat, és a nagy pártoknak kedvező brit választási rendszerben - amelyben csak egyéni képviselőjelöltek vannak, és egy-egy választókerületből az jut be az alsóházba, aki a legtöbb voksot kapta, akkor is, ha riválisai együtt több voksot szereztek - a UKIP számára továbbra is nehéznek bizonyulhat akár egyetlen alsóházi képviselői hely megszerzése is.

A UKIP teljesítménye ahhoz azonban valószínűleg elég lesz, hogy a Konzervatív Párt - amelyre korábban az EU-szkeptikus brit választók zöme hagyományosan szavazott - jövőre vagy elveszíti a parlamenti választást, és a Munkáspárt kerül hatalomra, vagy ha győz is, nem lesz abszolút többsége, és ismét koalícióra kényszerül a Liberális Demokratákkal, ahogy az előző, 2010-es választások után is történt. Mivel azonban a Liberális Demokraták a Munkáspárthoz hasonlóan szintén ellenzik a brit EU-tagságról a konzervatívok által meghirdetett népszavazást, Cameron nehezen tudná megtartani a referendumra tett ígéretét - áll az Eurasia Group elemzésében.

A ház szerint mindezek alapján a brit EP-választási eredmény "az EU-ellenes érzelmek hulláma ellenére is" arra vall, hogy csökkent Nagy-Britannia belátható időn belüli EU-kilépésének kockázata.

Szerző
Frissítve: 2014.05.29. 20:48