Pirruszi győzelem Szíriában

Szíria elnöke damaszkuszi rezidenciája mélyén megbújva várja a mai elnökválasztást, melynek során újabb hét évre választatja újra magát. Győzelme azonban nagy árat követel: népe szenved, éhezik. A polgárháború lesújtó mérlege: több mint 160 ezren haltak meg, tízmillióan kényszerültek otthonuk elhagyására, a gazdaság is romokban hever.

A 48 éves államfő 2012 óta készíti elő újabb választási győzelmét. Átírták az alkotmányt - ekkor még az ellenzéknek kívántak ezzel kedvezni -, s a választási törvényen úgy módosították, hogy nem egyoldalú népszavazáson, hanem több jelölt részvételével voksolhatnak az új elnök személyéről.

Az indulást azonban szigorú feltételekhez kötötték: csak az pályázhat az elnöki tisztségre, aki az elmúlt legalább tíz egymást követő évben Szíriában élt, apja és anyja is szíriai állampolgár. Nem rendelkezhet külföldi állampolgársággal sem. A 24 indulóból végül a választási bizottság végül három jelölt nevezését fogadta el.

A jelenlegi elnöknek két kihívója lesz, de ők sem számíthatnak öt százaléknál nagyobb támogatottságra: Hasszán Abdullah an-Núri a szíriai kommunista párt tagja, a hatalom által megtűrt, damaszkuszi belső ellenzék aktivistája, aki három éve a békés tüntetéseken még részt vett, Máher el-Haddzsár pedig aleppói üzletember, független jelölt.

Megfigyelők szerint a két politikus jelöltségét csupán azért fogadták el, hogy így legitimálják Aszad újabb győzelmét. Az elnökválasztást a rezsim által uralt területeken tartják meg.

A felkelők bohózatnak minősítették azt, hiszen nem jelöltethették magukat, s nem is voksolhatnak. A külföldön élő szíriaiak és menekültek közül csupán azok vehetnek részt a választáson, akik érvényes útlevéllel rendelkeznek, s törvényesen hagyták el az országot.

A damaszkuszi belügyminisztérium adatai szerint a 3 millió menekült közül mintegy 200 ezer jogosult a szavazásra. Libanonban tízezrek álltak sorba, hogy leadhassák voksukat. Hasonló volt a helyzet Jordániában is. A feszültség tapintható volt, kivált, amikor többen hangosan tudatták: Bassár el-Aszadot támogatják.

A libanoni belügyminisztérium közölte, hogy minden áttelepült szíriait, és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságánál (UNHCR) regisztrált menekültet arra figyelmeztették: ha június elsejét követően visszatérnének Szíriába, az menekültstátuszuk elvesztését vonná maga után, vagyis nem léphetnének többé Libanon területére.

A szíriai kormányhoz hű források az al-Dzsazírának úgy fogalmaztak, a választási győzelmet követően Aszad bejelenti: kudarcba fulladtak a genfi béketárgyalások. Harmadik, hétéves mandátumának megkezdésével a rezsim számára szükségtelenné válik a 2012-es genfi megállapodásban foglalt "teljes jogú, átmeneti kormányzat" megalakítása is.

A konfliktus -amint a rezsim fogalmaz - a "külföldi terroristák", és "helyi szélsőségesek" elleni harccal folytatódik. Bár jöhetnek újabb szankciók, a rezsim nem omlik össze.

"Aszad csak túlélt, de nem győzedelmeskedett", fogalmazott Fawaz Gerges, a londoni közgazdasági egyetem Közel-Kelet szakértője. Mint rámutatott, még mindig 70-100 ezer, az al-Kaida terrorszervezethez köthető, főleg külföldi fegyveres küzd Szíriában. Hogy mi várható ezek után, a nagyhatalmaktól is függ.

"Meg kell várnunk, a fejlemények tükrében mit lép az ellenzék, s hogyan keveri kártyáit Washington, Moszkva, a Nyugat, vagy a térség országai" - tette hozzá. Elemzők szerint az Irán és a Hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, és Németország) közti nukleáris megállapodás lehet a kulcsa egy Aszad-utáni Szíriának, ahol végre helyreáll a rend és a béke.

Egy arab diplomata a Reuters-nek úgy fogalmazott: Bassár el-Aszad a pillanat embere, de nem a jövőé.