Washington Európa mellett

Megerősítette Közép- és Kelet-Európa melletti elkötelezettségét varsói beszédében Barack Obama. Az amerikai elnök ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a térség NATO-tagállamainak is hozzá kell járulniuk a közös védelmi teherviseléshez. Obama a lengyel fővárosból az orosz elnöknek azt üzente: a birodalmak, érdekszférák korszakának vége, elfogadhatatlan a kis államok megfélemlítése. Varsóból az amerikai elnök Brüsszelbe utazott tovább, ahol este munkavacsorával kezdődött a G7-es csúcstalálkozó.

Nincs szabadság Szolidaritás nélkül! Ez volt a jelmondata a varsói ünnepségsorozatnak, amelyen a kelet-európai rendszerválasztások első, meghatározó fontosságú eseménye, az 1989. június 4-i - részlegesen szabad - lengyel parlamenti választások 25. évfordulójára emlékeztek.

Bronislaw Komorowski lengyel államfő beszédében felidézte az akkor kötött történelmi kompromisszumot, amely, mint mondta, dominóhatást váltott ki térségünkben. Külön köszönetet mondott Lech Walesának, a Szolidaritás alapítójának és méltatta a szentté avatott lengyel pápa, II. János Pál érdemeit. Mintegy 50 delegáció, köztük a közép-kelet-európai államfők vettek részt a megemlékezésen.

Barack Obama második lengyelországi látogatása az ukrán válság árnyékában zajlott. Ezért is kísérte rendkívüli várakozás varsói beszédét, amelyet a West Point-i katonai akadémián elmondott külpolitikai alapvetés folytatásaként a kelet-közép-európai térség melletti kiállás megerősítésének szentelt.

Az 1989-es győzelem a lengyelek évszázados szabadságküzdelmeinek eredménye volt, mondta Obama, aki a magyar-osztrák határnyitást, a csehek és szlovákok bársonyos forradalmát, a Berlini Fal lebontását is a rendszerváltás mérföldkövei közé sorolta. Kontrasztként a Tienanmen-téri diáktüntetések leverésének évfordulóját is megemlítette.

"Azért jöttem Varsóba, hogy az Egyesült Államok és a NATO képviseletében megerősítsem elkötelezettségünket Lengyelország biztonsága mellett" - szögezte le Obama, utalva az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelyében vállalt kötelezettségre.

"Lengyelország soha nem marad magára, ahogy Észtország, Lettország, Litvánia és Románia sem" - mutatott rá, e felsorolással jelezve egyszersmind, hogy az amerikai biztonsági kötelezettségvállalás a NATO határaiig terjed.

Megismételte előző napi ígéretét, hogy 1 milliárd dollárral többet szánnak az amerikai katonai jelenlét megerősítésére, előretolt védelmi felszerelések elhelyezésére, közös hadgyakorlatok megtartására. Ukrajnának, Moldovának és Grúziának támogatást ígért, hogy képesek legyenek saját védelmük erősítésére.

Az amerikai elnök értésre adta, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan a többi NATO-tagállamnak is ki kell vennie részét a védelmi teherviselésből. "Minden NATO-tag fölé kiterjed a szövetség védőernyője, de minden tagállamnak teljeseítenie kell saját kötelezettségvállalását" - mutatott rá.

Obama szerint fel kellene már hagyni a múlt játszmáival, egy szabad és független Ukrajna szoros politikai-kereskedelmi kapcsolatokat tarthat fenn Európával, Oroszországgal és az Egyesült Államokkal egyaránt. "A birodalmak és befolyási övezetek kora lejárt.

Nagyobb nemzetek nem félemlíthetik meg a kisebbeket, nem kényszeríthetik ki akaratukat maszkos kisebbségek épületfoglalásai révén" - utalt a krími, kelet-ukrajnai törtésekre. Obama felszólította Moszkvát, hagyjon fel Ukrajna szuverenitásának megsértésével, ellenkező esetben további elszigeteltségre, költségekre számíthat Oroszország.

Végezetül reményét fejezte ki, hogy "Varsó, Budapest, Prága és Berlin szelleme" példamutató lehet Minszktől Damaszkuszon át Phenjanig.

Az amerikai elnöki különgép délután már Brüsszelben landolt. Obama megbeszélést folytatott Fülöp belga királlyal, aki feleségével együtt részt vett a varsói ünnepségen. Este munkavacsorával kezdődött a G-7-es csúcstalálkozó, másfél évtizede az első tanácskozás, ahová nem hívták meg Oroszországot. Eredetileg idén Szocsiban tartották volna éves megbeszélésüket a G8-ak.

Függőben a hadiállapot bevezetése

Hadiállapot bevezetését mérlegeli Kijev. Tegnap reggel Olekszandr Turcsinov ügyvezető államfő utasította a nemzetbiztonsági tanácsot, haladéktalanul vizsgálja meg a hadiállapot bevezetésének lehetőségét Donyeck és Luhanszk megyében.

A kijevi vezetés az intézkedéstől azt reméli, hogy hozzájárulhat a fegyveres konfliktus befejezéséhez. A tanács csak a védelmi és a belügyi tárcával, a határőrséggel és a biztonsági szolgálattal konzultálva hozhatja meg döntését.

A kelet-ukrajnai harcok tegnap sem szüneteltek. Luhanszkban mindkét félnek vannak halottjai és sebesültjei. A felkelők hazaengedték az ukrán katonákat a reggelre elfoglalt katonai egységből. A megtámadott határőr alakulatot Kijev áthelyezte "biztonságosabb helyre".

Harcok folytak Szlovjanszknál is, a város vízszolgáltatása is megszűnt, miután a hadsereg ágyútüze következtében megsérült a központi vízvezeték. Donyeckben a repülőteret zárták be, mert a harcok miatt nem lehet szavatolni a járatok biztonságát.

A beiktatása előtt álló Petro Porosenko ukrán elnök és Barack Obama varsói megbeszéléséről nem adtak ki hivatalos közleményt. Az Unian ukrán hírügynökség azt írta, a "magánbeszélgetés tartalma ismeretlen".

Ám mind a BBC, mind a Russia Today arról számolt be, hogy Obama ígéretet tett arra, hogy Washington további 5 millió értékű katonai segítséget nyújt Kijevnek golyóálló mellények, éjjellátó szemüvegek és más, nem fegyvernek minősülő felszerelés formájában, valamint a bűnüldözési és katonai személyzet képzése terén.

Márciusban Washington 18 milliós támogatást szavazott meg Ukrajna számára, ezt egészítette most ki Barack Obama. (G.M.)