Lázár János;új kormány;vidékfejlesztés;Fazekas Sándor;

- Lázár Jánosé lesz Fazekas Sándor pénze

A vidékfejlesztéssel együtt az arra szánt pénz is Lázár János fennhatósága alá kerül az új kormányzati felállás szerint. Nem véletlen tehát a szaktárca átkeresztelése és a búcsú a "vidékfejlesztéstől". Egyebek mellett ez is kiderült a két jelölt meghallgatásán. 

A régi-új nevén Földművelésügyi Minisztérium (FM) többnyire a feladatokat örökli, a forrásokról azonban a Miniszterelnökséget miniszteri rangban vezető Lázár János dönthet majd. Harangozó Gábor, az Országgyűlés szocialista alelnöke a Népszavának úgy fogalmazott, Lázár nemcsak a pénzt, az agrárirányítást is elveszi az FM-től. A meghallgatáson egyik jelölttől sem kaptak írásos programot, ehelyett az Országgyűlés információs szolgálata által összeállított interjúkat, nyilatkozatokat lapozgathatták a képviselők.

Fazekas mindenesetre hosszan sorolta tárcája eredményeit: az agrárbéke megőrzése, a mezőgazdasági termelés, a foglalkoztatottság és a jövedelmezőség javulása. Eredményként említette, hogy sikerült stabilizálni az állattartást, az állatlétszámot is. A szaktárca elindította a földet a gazdáknak programot és az Országgyűlés elfogadta az új földtörvényt, amely megvédi a magyar termőföldet a spekulánsoktól. A tervek között említette, hogy a bővülő termeléssel növelhető a foglalkoztatás és erősíthető a családi gazdaságokra épülő agrárközéposztály is. Ehhez kapcsolódik a földprogram folytatása, ennek keretében újabb állami területeket adnak haszonbérletbe. Megszüntetnék az osztatlan közös tulajdont és kiemelten támogatnák az állattenyésztést. Célként tűzte ki a mezőgazdaság 1990-es teljesítményének elérését.

Nem beszélt az állami földbérlet-pályázatok körül évek óta tartó országos felháborodásról, a perekről, Kishantosról, a hortobágyi, bükki, kajászói és a többi botrányról. Állításával ellentétben viszont nem bővült a mezőgazdaságban a foglalkoztatás, legföljebb a közmunkával kozmetikázva. Gazdák helyett pedig érdemben Fidesz-közeli érdekcsoportok, személyek erősödtek.

Harangozó hozzátette, a kormány a ciklus elején még 6 millió sertésről beszélt, most 3 millió alatt állt meg az állomány. A növénytermesztés-állattartás aránya, 65-35 százalék, sosem volt ilyen rossz. Éppen a nagy munkáltatók, a társasvállalkozások ellen hirdetett kereszteshadjáratot a kormány, amelyek az állattartás zömét vállalják. A hivatalos cél: a családi gazdaságok arányát 80 százalékra növelni, az agrártársaságokét 20-ra csökkenteni. Ezzel több ezer munkahely szűnhet meg. A növénytermesztésben töredék-munkaerőre van csak szükség.

Hogy milyen mozgástere lesz Fazekasnak, jól mutatta, hogy Lázár közölte, a nagy gazdaságoktól el kell venni a területalapú támogatást - ezt részben az új uniós szabályok szerint meg is tehetik, a pénzt át kell irányítani a vidékfejlesztéshez. Az 1000 milliárdot nem templom- meg főtérfelújításra, hanem agrárfejlesztésre kell fordítani, de hogy pontosan mire, azt nem fejtette ki.
Lázár fog a legnagyobb agrárpénzekkel rendelkezni, és ő fogja azt is megmondani, mi lesz a magyar mezőgazdaság jövője. Fazekas azt is hozzátette, tudja, hogy sok érdeket sért, de a személye a garancia, hogy amit elhatároztak, azt végre is fogják hajtani. A meghallgatáson a kormánypárti többség bizalmat szavazott a jelölteknek.

A május 22. és 25. között tartott EP-választások nyomán most újjáalakult jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti EP-frakció alakuló ülésén a bajor Manfred Weber frakcióvezető mellett megválasztották a frakció tíz alelnökét, köztük a fideszes Szájer Józsefet.