Rambo találkozik Nagy Lászlóval

Rambo Nagy Lászlóval, az irodalom a zenével és a tánccal, az olvasó pedig olyan kortárs írókkal, költőkkel találkozhat Budapesten a tegnap kezdődött, ötnapos Margó Irodalmi Fesztiválon, mint Esterházy Péter, Háy János, Grecsó Krisztián, Tóth Krisztina vagy Závada Pál.

A Margón a    Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett Boldizsár Péter munkáival ismerkedhet meg a közönség a kortárs irodalmi fesztivál központjául szolgáló Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Az alkotó interneten nemrég megjelent videóiban híres filmekben szavalnak a szereplők magyar verseket, így például Nagy László Ki viszi át a szerelmet című művét a John Rambo című filmből vett részletben a címszereplő adja elő.

A kortárs szerzők azonban maguk olvasnak majd fel műveikből, így a fesztivál alatt az érdeklődők olyan alkotókkal futhatnak össze az ingyenes rendezvény számos helyszínén, mint Kukorelly Endre, Takács Zsuzsa, Finy Petra, Térey János vagy Závada Pál. Rakovszky Zsuzsa a Margón mutatja be Szilánkok című, Magyarország 20. századi történelmét összefoglaló új regényét, és Hankiss Elemér A befejezetlen ember című művét is itt ismerheti meg az olvasó.

A fesztivál első napján az irodalom nemcsak a filmmel, de a zenével és a tánccal is találkozik: este Grecsó Krisztián Megyek utánad című regényét előbb Dés László szaxofonja és Dés András különleges ütőhangszerei mesélik tovább, majd az író balettművész öccse, Grecsó Zoltán mozdulataiban éled föl.

A művészetek később is sokszor társulnak majd: csütörtökön Háy János és Beck Zoltán (30Y) a szépirodalom és a popkultúra határbontására készül, szombaton Kollár-Klemencz László Erdős Virág verseit megénekelve ad koncertet - ami a szerzőpáros Legesleg című lemezének a bemutatója is lesz - vasárnap pedig Lackfi János verseit Lovasi András interpretálásában ismerheti meg a közönség.

A Margó fesztivál csúcspontja idén is a szombati Irodalom Éjszakája, amikor 21 kortárs szerző - mások mellett Esterházy Péter, az idei Aegon-díjas Kun Árpád, Tóth Krisztina, Bereményi Géza és Bartók Imre - tart felolvasást például elhagyatott üzlethelyiségben, történelmi emlékhelyen, régi üzletházban vagy divattervező műhelyben.

Szerző
Frissítve: 2014.06.12. 23:00

Ez a hétvége a könyveké

Publikálás dátuma
2014.06.13. 07:45
Bitó László és Paul Lendvai Kocsis András Sándorral, a Kossuth Kiadó igazgatójával FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Síppal dobbal, és többek között Spiró György szavaival megnyílt a   85. Ünnepi Könyvhét és 13. Gyermekkönyvnapok. Az író szerint, a mese élvezetre kellene megtanítanunk a gyermekeinket, nem bárgyú ideológiákat sulykolni. A hétfőig tartó seregszemlén 335 újdonság jelenik meg.

Évtizedekig elhúzódó szellemi polgárháború idején, a szépirodalom az egyetlen emberhez méltó műfaj - mondta a 85. Ünnepi Könyvhét megnyitóján Spiró György író.

Ungváry új kötete: Tettesek vagy áldozatok
A fekete-fehér, csak tettesekben és áldozatokban gondolkodó egyoldalú történelemszemlélet helyett a magyar történelem árnyaltabb feldolgozását és bemutatását tűzi célul Ungváry Krisztián Tettesek vagy áldozatok című kötete, amelyet csütörtökön mutattak be Budapesten. A könyvben az elmúlt két évtizedből válogatott tucatnyi tanulmány olvasható, elsősorban a szélsőjobboldal, a hadtörténelem és az emlékezetpolitika témakörében. Az írások eredeti megjelenésükhöz képest jelentősen átdolgozott, kiegészített formában kerültek a kötetbe. Önálló tanulmány foglakozik Szálasi Ferenc nyilas vezető első világháborús frontszolgálatával, valamint feleségével, Lutz Gizellával, Hitler tábornokaival - külön is Rommellel -, továbbá a Kádár-rendszer idején a második világháborús cselekmények miatt nyújtott német kárpótlás kérdéseivel. Az emlékezetpolitikai témakörben helyet kapott A Terror Háza, mint indoktrináló pártmúzeum, továbbá Az emlékmű és az emlékműmutyi című tanulmány. A könyvbemutatón a szerző kiemelte: a sorsok nem feketék vagy fehérek, Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse általános érvénnyel fogalmazza meg, hogy lehet egyszerre tettes és áldozat az elnyomó rendszerek alattvalója. Ungváry Krisztián hangsúlyozta azt is, hogy álláspontja szerint kártékony történelmi vitákat hatalmi eszközökkel eldönteni, amiben ő nem akar partner lenni. A Jaffa Kiadó gondozásában a könyvhétre megjelent több mint 300 oldalas kötetet jegyzetapparátus és korabeli fotók, plakátok gazdagítják.

Hozzátéve: "A primitív közhelyek eluralkodása, és agresszív terjesztése közepette, amikor a média-közszereplés számít, nem a mű, mert ma ez kell, hogy a politikával olajozott üzleti futószalag le ne álljon, még mindig, és megint csak a szépirodalom lehet bonyolult, árnyalt, mély és szórakoztató".

Esterházy Péter a debreceni Könyvhéten az olvasásról beszélt, szerinte ostoba az, aki irodalmat politikai elfogultsággal olvas."Olvasni felelősség, alig kisebb, mint írni" - mondta az író hozzátéve, hogy "...a felelősség nem tolható el, nem megúszható".

Orosz István plakátján a 85. Ünnepi Könyvhét és 13. Gyermekkönyvnapok újdonságai még a kutyát is elvarázsolják. Nem csak az emberek követik elbűvölve a szemük előtt nyitott könyvet, hanem a kiskutya és a mama hátán ülő kisgyerek is, sőt, egy jóvágású emberszabású majomnak is a könyv a mindene a plakát szerint.

Ezekben a napokban valóban szinte minden a könyvekről, a könyvekért szól, tegnaptól pedig a fél ország könyvekbe öltözött. A könyvhét ötletét életre segítő Supka Géza szellemét idézi idén is a jubileumi Ünnepi Könyvhét eseménysorozata. A kultúrát, s benne elsőrendűen a magyar irodalmat ünneplik az egymás sarkára hágó események, könyvbemutatók, zenés közönségtalálkozók, s a végeérhetetlen dedikálási kedv.

Idén tán még a tavalyinál is inkább igyekeznek a kiadók egyfajta népünnepély jelleget kölcsönözni az eseményeknek az ingujjra vetkőzött zenés és prózai könnyedséggel, bemutató estekkel, ami körülveszi a Vörösmarty téren és az ország 700 könyvesboltjában és 147 könyvpavilonjában..

Az első napon nehéz dönteni, hogy a pultokra került 335 kiadvány, illetve egy híján 320 magyar szerző vajon valóban ünnepi kínálatot jelent-e színvonalban, de azt gyorsan kiszúrhatjuk, hogy van jó pár csábos újdonság, de azért elég sok a korábbi kiadás és az újra kiadás is a valódi újdonságok mellett.

És hogy hamar túlessünk az ünneprontáson, mindjárt most idézzük fel Tarján Tamás irodalomtörténész legfrissebb kritikáját: szerinte egyre több a csúnya könyv. Belepillantva a katalógusba, lenne is mindjárt ajánlatunk az év legrondább könyvére. A kiválasztást azonban meghagyjuk minden könyvbarátnak, legfeljebb internetes szavazást lenne érdemes rendezni az idei Csúnya Könyv díjra.

Ezzel szemben az irodalomkritikus úgy látja, a Corvina Kiadó töretlenül tartja a színvonalat, a legszebb és legmegbízhatóbb esztétikai értékű kiadványokkal dicsekedhet. Tarján szerint idén örvendetesen figyelemre méltóbb értékeket mutatnak fel viszont a kiadók sorozatai, mint az előző években.

Ilyen például a Múlt és Jövő Klasszikusok sorozatban megjelent Somlyó Zoltán összes verseinek első kötetet, Sinka István: És elfelejtették… című kötete a Nap kiadásában a Költők a költőről sorozatban, illetve a Tolnai Ottó Jelenkornál megjelenő életműsorozatban most kézbe vehető Balkáni babér.

Ami erősen hiányzik Tarján szerint az idei választékból, az a drámai műfaj, egyáltalán a színházi és színház-környéki irodalom. Viszont elszaporodtak szerinte a lektűr felé kacsingató középműfajú regények, nem egy közülük nem üti meg a könyvhét ünnepi kínálataként elvárható színvonalat. Ezzel szemben novelláskötet kevesebb van, miután kiadói kényszerre mindenki regényt ír.

Szerző

Ez a hétvége a könyveké

Publikálás dátuma
2014.06.13. 07:45
Bitó László és Paul Lendvai Kocsis András Sándorral, a Kossuth Kiadó igazgatójával FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Síppal dobbal, és többek között Spiró György szavaival megnyílt a   85. Ünnepi Könyvhét és 13. Gyermekkönyvnapok. Az író szerint, a mese élvezetre kellene megtanítanunk a gyermekeinket, nem bárgyú ideológiákat sulykolni. A hétfőig tartó seregszemlén 335 újdonság jelenik meg.

Évtizedekig elhúzódó szellemi polgárháború idején, a szépirodalom az egyetlen emberhez méltó műfaj - mondta a 85. Ünnepi Könyvhét megnyitóján Spiró György író.

Ungváry új kötete: Tettesek vagy áldozatok
A fekete-fehér, csak tettesekben és áldozatokban gondolkodó egyoldalú történelemszemlélet helyett a magyar történelem árnyaltabb feldolgozását és bemutatását tűzi célul Ungváry Krisztián Tettesek vagy áldozatok című kötete, amelyet csütörtökön mutattak be Budapesten. A könyvben az elmúlt két évtizedből válogatott tucatnyi tanulmány olvasható, elsősorban a szélsőjobboldal, a hadtörténelem és az emlékezetpolitika témakörében. Az írások eredeti megjelenésükhöz képest jelentősen átdolgozott, kiegészített formában kerültek a kötetbe. Önálló tanulmány foglakozik Szálasi Ferenc nyilas vezető első világháborús frontszolgálatával, valamint feleségével, Lutz Gizellával, Hitler tábornokaival - külön is Rommellel -, továbbá a Kádár-rendszer idején a második világháborús cselekmények miatt nyújtott német kárpótlás kérdéseivel. Az emlékezetpolitikai témakörben helyet kapott A Terror Háza, mint indoktrináló pártmúzeum, továbbá Az emlékmű és az emlékműmutyi című tanulmány. A könyvbemutatón a szerző kiemelte: a sorsok nem feketék vagy fehérek, Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse általános érvénnyel fogalmazza meg, hogy lehet egyszerre tettes és áldozat az elnyomó rendszerek alattvalója. Ungváry Krisztián hangsúlyozta azt is, hogy álláspontja szerint kártékony történelmi vitákat hatalmi eszközökkel eldönteni, amiben ő nem akar partner lenni. A Jaffa Kiadó gondozásában a könyvhétre megjelent több mint 300 oldalas kötetet jegyzetapparátus és korabeli fotók, plakátok gazdagítják.

Hozzátéve: "A primitív közhelyek eluralkodása, és agresszív terjesztése közepette, amikor a média-közszereplés számít, nem a mű, mert ma ez kell, hogy a politikával olajozott üzleti futószalag le ne álljon, még mindig, és megint csak a szépirodalom lehet bonyolult, árnyalt, mély és szórakoztató".

Esterházy Péter a debreceni Könyvhéten az olvasásról beszélt, szerinte ostoba az, aki irodalmat politikai elfogultsággal olvas."Olvasni felelősség, alig kisebb, mint írni" - mondta az író hozzátéve, hogy "...a felelősség nem tolható el, nem megúszható".

Orosz István plakátján a 85. Ünnepi Könyvhét és 13. Gyermekkönyvnapok újdonságai még a kutyát is elvarázsolják. Nem csak az emberek követik elbűvölve a szemük előtt nyitott könyvet, hanem a kiskutya és a mama hátán ülő kisgyerek is, sőt, egy jóvágású emberszabású majomnak is a könyv a mindene a plakát szerint.

Ezekben a napokban valóban szinte minden a könyvekről, a könyvekért szól, tegnaptól pedig a fél ország könyvekbe öltözött. A könyvhét ötletét életre segítő Supka Géza szellemét idézi idén is a jubileumi Ünnepi Könyvhét eseménysorozata. A kultúrát, s benne elsőrendűen a magyar irodalmat ünneplik az egymás sarkára hágó események, könyvbemutatók, zenés közönségtalálkozók, s a végeérhetetlen dedikálási kedv.

Idén tán még a tavalyinál is inkább igyekeznek a kiadók egyfajta népünnepély jelleget kölcsönözni az eseményeknek az ingujjra vetkőzött zenés és prózai könnyedséggel, bemutató estekkel, ami körülveszi a Vörösmarty téren és az ország 700 könyvesboltjában és 147 könyvpavilonjában..

Az első napon nehéz dönteni, hogy a pultokra került 335 kiadvány, illetve egy híján 320 magyar szerző vajon valóban ünnepi kínálatot jelent-e színvonalban, de azt gyorsan kiszúrhatjuk, hogy van jó pár csábos újdonság, de azért elég sok a korábbi kiadás és az újra kiadás is a valódi újdonságok mellett.

És hogy hamar túlessünk az ünneprontáson, mindjárt most idézzük fel Tarján Tamás irodalomtörténész legfrissebb kritikáját: szerinte egyre több a csúnya könyv. Belepillantva a katalógusba, lenne is mindjárt ajánlatunk az év legrondább könyvére. A kiválasztást azonban meghagyjuk minden könyvbarátnak, legfeljebb internetes szavazást lenne érdemes rendezni az idei Csúnya Könyv díjra.

Ezzel szemben az irodalomkritikus úgy látja, a Corvina Kiadó töretlenül tartja a színvonalat, a legszebb és legmegbízhatóbb esztétikai értékű kiadványokkal dicsekedhet. Tarján szerint idén örvendetesen figyelemre méltóbb értékeket mutatnak fel viszont a kiadók sorozatai, mint az előző években.

Ilyen például a Múlt és Jövő Klasszikusok sorozatban megjelent Somlyó Zoltán összes verseinek első kötetet, Sinka István: És elfelejtették… című kötete a Nap kiadásában a Költők a költőről sorozatban, illetve a Tolnai Ottó Jelenkornál megjelenő életműsorozatban most kézbe vehető Balkáni babér.

Ami erősen hiányzik Tarján szerint az idei választékból, az a drámai műfaj, egyáltalán a színházi és színház-környéki irodalom. Viszont elszaporodtak szerinte a lektűr felé kacsingató középműfajú regények, nem egy közülük nem üti meg a könyvhét ünnepi kínálataként elvárható színvonalat. Ezzel szemben novelláskötet kevesebb van, miután kiadói kényszerre mindenki regényt ír.

Szerző