A pincéből liftezik fölfelé az építőipar

Az építőipar bruttó termelési értéke tavaly 1794 milliárd forint volt, ez változatlan áron számolva 9,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony bázist - áll a KSH Magyarország, 2013 című, kiadványában. 

Az építőipar 2005 óta a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének (GDP) mintegy 4–5 százalékát állítja elő. A két építményfőcsoport volumennövekedése 2013-ban hasonlóan alakult: az épületek építése 10,4, az egyéb építmények építése 8,6 százalékkal emelkedett. Az előbbié elsősorban az ipari épületek építésével függ össze, miközben a lakásépítések tovább csökkentek. Az egyéb építményeknél a fellendülés a közlekedési infrastruktúra fejlesztésén végzett munkákból adódott. Az elemzők hangsúlyozzák, az infrastrukturális beruházások 90-95 százaléka uniós forrásokból valósult, valósul meg.

Az építőiparban az év végi szerződésállomány - a 2011-es rendkívül alacsony bázishoz képest - 2012 végére mintegy 32 százalékkal bővült, 2013-ban pedig további 65 százalékkal emelkedett. Az építőipar termelői árai 2013-ban 1,9 százalékkal emelkedtek az előző évihez képest, meghaladva az ipari termelői árak 0,7 százalékos, illetve az infláció 1,7 százalékos mértékét. Az építőiparban működő vállalkozások száma évek óta csökken - a rendelkezésre álló legfrissebb adat szerint - 2011-ben a számuk 64 ezer volt, 10 ezerrel kevesebb a 2005. évinél - áll a KSH jelentésében. A múlt év végén az építőiparban 93 ezer regisztrált vállalkozás volt, mintegy 2 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Az építőipari főtevékenységet folytató új társas vállalkozások száma 0,9 százalékkal emelkedett az előző évihez képest, miközben 13,8 százalékkal kevesebb társas vállalkozás szűnt meg.

Az ágazat teljesítményét keresleti oldalról továbbra is elsősorban a hazai megrendelők - főként az állam -, a vállalati és a háztartási szektor építési igényei határozzák meg.
Az EU 27 tagországának átlagában 2013-ban 2,3 százalékkal mérséklődött az építőipar termelési volumene.

Szerző

A kicsik szaporodtak

Tavaly folytatódott a vállalkozói szféra bővülése: december végén a regisztrált gazdasági szervezetek száma megközelítette az 1 millió 828 ezret, ami csaknem 22 ezres növekedés az előző évihez képest, és közel 41 százalékkal több a 2005. évinél. A tavalyi bővülés azonban kizárólag az önálló vállalkozók számának bővüléséből adódott, a vállalkozások 99,7 százaléka kisvállalkozás - jelenti a KSH.

Továbbra is túlnyomó többségben vannak a 10 személynél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozások, amelyek között csökken az alkalmazottal nem rendelkezők aránya, miközben az 1–9 dolgozót foglalkoztató társaságoké nő. Alig 16 ezer vállalkozás rendelkezik 20-nál több alkalmazottal. A középvállalkozások aránya 0,3, a nagyvállalkozásoké mindössze 0,1 százalék Magyarországon.

Az újonnan regisztrált vállalkozások száma tavaly 8,3 százalékkal 107 ezerre emelkedett, különösen az egyéni vállalkozó (plusz 29 százalék) és betéti társaság kategóriában, ez a dohányboltok létesítésével függ össze. A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot ugyanis egyéni vállalkozóként vagy olyan gazdasági társaság útján kell gyakorolni, amelyben legalább egy természetes személy, tag korlátlan felelősséggel tartozik a társaság kötelezettségeiért. A frissen bejegyzett társas vállalkozások száma 2,2 százalékkal mérséklődött 2012-höz képest.

A megszűnések számának 2011-ben és 2012-ben tapasztalt emelkedése 2013-ban megtorpant: 3,5 százalékkal kevesebb szervezetet vettek ki a nyilvántartásból, mint 2012-ben. Az egyéni vállalkozók közül 21 százalékkal kevesebben „zártak be” az előző évihez képest, miközben a megszűnt társas vállalkozások száma továbbra is nőtt, egy év alatt 23 százalékkal. A társas vállalkozások körében a felszámolási eljárások száma is jelentősen, 36 százalékkal emelkedett.

A KSH adatai szerint 2013-ban minden negyedik vállalkozás a mezőgazdaságban tevékenykedett. Az önálló vállalkozók az őstermelői igazolványok 2008-as bevezetése óta a mezőgazdaságból hasítják ki a legnagyobb szeletet: 2013-ban a mezőgazdaságban tevékenykedő szervezetek 97 százaléka az önálló vállalkozók közül került ki. Az ágazati szerkezet ugyanakkor egyértelműen tükrözi a szolgáltatószektor meghatározó szerepét.

Szerző

Josipovic: érvénytelen a Mol-INA-szerződés

A Mol számára nem sok jót ígér, hogy Ivo Josipovic horvát elnök azt mondta a Sanader-ítéletet kommentálva, hogy "a következmények nagyon komolyak, és a törvénytelen, valamint korrupt alapokon nyugvó kapcsolatok nem maradhatnak fenn". Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt ugyanis többek között azért ítélték el most jogerősen, mert a bíróság szerint kenőpénzt fogadott el azért, hogy a Mol irányítást szerezzen a horvát INA olajvállalatban. 

Az elnök ezen túl hazaárulásnak nevezte Sanader azon tetteit, amelyekért most nyolc év és hat hónapnyi letöltendő szabadságvesztésre ítélte őt a horvát legfelsőbb bíróság - számolt be internetes oldalán a Jutarnji List című horvát napilap.
Josipovic szombaton Fiuméban (Rijeka) azt mondta: addig nem akarta kommentálni az ügyet, amíg az le nem zárult, mert tiszteletben tartotta a bíróság integritását.

A horvát legfelsőbb bíróság pénteken háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés bűntette miatt nyolc év és hat hónapnyi letöltendő szabadságvesztésre ítélte Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt a Hypo Bank- és az INA-Mol-ügyek egyesített perében. A testület ezzel jogerőssé tette, egyben enyhítette a zágrábi megyei bíróság 2012 novemberében meghozott, tíz év szabadságvesztésről szóló nem jogerős ítéletét.

A horvát elnök úgy fogalmazott: "Most, hogy jogerőssé vált az ítélet, az egész ügyet csak egyetlen szóval tudnám leírni, ez pedig a hazaárulás. Hazaárulásról van szó, mert igen fontos nemzeti érdekeket hagytak figyelmen kívül és adtak el, és ez nem maradhatott bírósági ítélet nélkül.

Hozzátette, támogatja a kormányt abban, hogy a Mol magyar olajvállalattal folytatott tárgyalások során megoldja az INA horvát olajipari cég stratégiai partnerségének kérdését, és hogy rendezzék "egy ilyen törvénytelen tevékenység következményeit".
A GlasIstre.hr portál beszámolója szerint arra az újságírói kérdésre, hogy a Mollal kötött vitatott szerződés törvénytelen, és ezzel felbonthatóvá válik-e, Josipovic azt válaszolta: "teljes mértékben". Szerinte ugyanis "semmi nem tekinthető érvényesnek, ami korrupción alapul".

A per egyik vádpontja szerint Ivo Sanader a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA felett - a veszteséges gázüzletág kivételével.

A Mol-csoport csalódottsággal reagált a horvát legfelsőbb bíróság pénteken hozott ítéletére a Hypo Bank- és az INA-Mol-ügyek egyesített perében. "A Mol-csoport a médiából értesült a Sanader-ügyben hozott ítéletről. Teljes csalódottsággal észlelte a vállalat, hogy a döntés Mol-os vezetőknek az INA-val kapcsolatos állítólagos tisztességtelen viselkedésére utal" - olvasható a Mol-csoport reagálásában.

Az magyar olajvállalat hangsúlyozza, hogy a Mol soha nem volt része a jogi eljárásnak, így jogorvoslati lehetősége sincs a döntéssel kapcsolatban. Egyúttal kategorikusan visszautasít mindennemű feltételezést, hogy tisztességtelen üzleti gyakorlatot folytatott volna, és továbbra is megvédi magát minden illegális gyakorlatot feltételező vádaskodással szemben - írták. Leszögezik, hogy "a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója teljes mértékben bírja az igazgatóság bizalmát, és a vállalatcsoport INA-val kapcsolatos stratégiája jottányit sem változott."

A Mol szerint a független és pártatlan bírósági döntések és azok hatékony jogorvoslati eljárásai elengedhetetlen helyi feltételek minden külföldi befektető számára, ezek azonban Horvátországban jelenleg nincsenek biztosítva és nem teljesülnek maradék nélkül. A Mol Nyrt. 49,08 százalékos, a horvát kormány 44,84 százalékos részesedéssel rendelkezik az INA olajipari vállalatban.

Szerző