Harcolnak a takarékok

Semmi sem indokolta, hogy a Takarékbanknak kötvényt kellett kibocsátani, a tőkére nem volt szüksége. A részvénnyé változó értékpapír csak a tulajdonváltást szolgálta. Érthetetlen az is, hogy mitől érnek ötször annyit a részvények, mint nyolc hónapja.

"Tudomásunkra jutott, hogy a TakarékBank megszerezését tervezők, a takarékszövetkezeti integrációs törvényt, illetve a Takarékbank privatizációját előkészítők súlyosan megtévesztették a kormányt, az országgyűlést. Az integrációs törvény radikális módosításával orvosolható lenne a probléma" - mondta Dávid Ferenc, a több mint 100 takarékszövetkezet érdekeit képviselő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) szóvivője.

Akárhogy is határoz az integrációs törvény alaptörvény-ellenességével kapcsolatban az Alkotmánybíróság, az OTSZ hajlik a kompromisszumos megoldásra a hosszan elhúzódó perekkel szemben. Az OTSZ egyértelmű célja ugyanis, hogy a takarékszövetkezetek kapják vissza takarékbanki többségüket, irányítási jogaikat, és álljon helyre a takarékszövetkezeti autonómia. "Meggyőződésem, hogy nem presztízsharcot kell folytatni a Takarékbankért, és a takarékszövetkezetek által több évtized alatt felhalmozott ezermilliárd forintos tőkéért" - fogalmazott Dávid.
Hozzátette: a takarékszövetkezetek természetesen érdekeltek a bankpiac jelentős hányadát lefedő takarékszövetkezeti szektor nyereségességében.

"Ha ez a gyalázatos takarékbanki magánosítás végbemegy, akkor 5 millió forinttal rövidítik meg az érintett szövetkezeti tagokat. Meggyőződésem, hogy ezt mérlegelnie kell a kormánynak" - fejtette ki Dávid Ferenc. Úgy látja, az elmúlt hetekben a Takarékbank körül egyértelműen látni az azt megszerezni kívánóknál a kapkodás jeleit. Másrészt elgondolkodtató, hogy 10 hónap alatt nem sikerült még mindig birtokba kerülniük.

A Takarékbank 600 milliós részvénnyé átváltozó kötvénykibocsátása - a papírokat a Magyar Takarék jegyezheti le - nem vette figyelembe a folyamatban lévő bírósági eljárásokat. Szerinte a kötvénykibocsátást semmi sem indokolta, még a Takarékbank tőkeellátottsága sem.

Dávid Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy akik a Takarékbankban korábban tulajdont szereztek - MFB, Magyar Posta -, azok lényegesen alacsonyabb árfolyamon jutottak hozzá a részvényekhez, mint amikor azokat a privatizációs pályázaton egyedül induló és nyerő Magyar Takarék megvásárolta tőlük.

A Magyar Posta például úgy szerzett 19,31 százalékos tulajdoni hányadot a Takarékbankban tavaly, hogy 600 millió forintos tőkeemelést hajtott végre a cégben. Vagyis a posta 1 százaléknyi részvényhez 30 millió forintért jutott hozzá. A Magyar Takarék viszont 9 milliárd forintért vette meg az MFB és Magyar Posta Takarékbankban lévő összesen 54,85 százalékos részvénycsomagját, ami százalékonként 164 millió forintnak felel meg.
Az OTSZ szóvivője szerint itt ez esetben jelentős eltérítés történt a részvényárakban, és a nyolc hónap alatt eltelt idő nem indokolja a több mint ötszörös részvényáremelkedést.

Dávid Ferenc megerősítette, hogy az OTSZ a Polgári törvénykönyv alapján perli a kötvénykibocsátásról szóló takarékbanki közgyűlési határozatot. A jogszabály szerint ugyanis a közgyűlésen egyebek mellett nem szavazhat az a tulajdonos, aki az adott döntésben személyesen érdekelt, illetve akivel a döntés alapján szerződést kell kötni. Az OTSZ szerint így nem szavazhatott volna a Magyar Takarék, valamint a takarékszövetkezeti vezetők sem, akik tulajdonosai a Magyar Takaréknak, de még a Magyar Posta és az MFB sem. Ezzel szemben e kör rendelkezik a Takarékbank csaknem 55 százalékának tulajdonjogával.
Ezzel a kötvénykibocsátással egyértelműen ki akarják kerülni az Alkotmánybíróság folyamatban lévő döntését - hangsúlyozta az OTSZ szóvivője.