Az elhurcolt pápai zsidók emlékezete

Publikálás dátuma
2014.06.19. 07:47
A kép illusztráció Fotó: Getty Images
A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában ma délután nyílik az Elfeledett szomszédaink című fotókiállítás, amely a Pápáról és környékéről 1944-ben elhurcolt 3700 magyar zsidónak állít emléket. A rendhagyó tárlat azokat a családokat mutatja be, amelyek Nyugat-Magyarország egyik legnépesebb zsidó közösségének tagjaiként a város megbecsült polgárai voltak.

A kiállítást a Mazsihisz és a Magyar Zsidó Múzeum szervezi. Gyekiczki András, jogász-szociológus, a város egykori diákja a tárlat főszervezője lapunknak elmondta, hogy 2010-ben kezdett a témában kutatni, mert szerette volna megtudni, kik építették, kik lakták a házakat, amelyben a mai pápaiak élnek, és elkezdte összegyűjteni a pápai zsidóság archív fotóit, a város múltjával kapcsolatos dokumentumokat.

Két év múlva közel 500 fotó gyűlt össze a háború előtti időkből, köztük családi és társasági eseményt megörökítő, szabadtéri és műtermi, valamint munkaszolgálatos fényképek. A képek egy része a tengeren túlról, családi archívumokból, sok esetben egyesével érkezett a közzétett felhívásra.

Több száz dokumentum is felszínre került: eddig elrejtett visszaemlékezések, családi történetek, anyakönyvi okiratok, koncentrációs táborból elbocsátó igazolványok, munkaszolgálatból származó, deportáló vonatból kidobott levelezőlapok. Az anyagból két éve kiállítás is nyílt az egykori pápai romos zsinagógában.

Az akkori kiállítás négy és fél hónap alatt nyolcezer látogatót vonzott. Az akkor összegyűjtött anyag, több, azóta fellelt újdonsággal együtt látható mától a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A kiállított fotókból és dokumentumokból a város történetének különleges apró részletei bontakoznak ki.

Egyebek mellett megtudhatjuk, mit tartalmazott Esterházy gróf zsidóknak 1748-ban kiadott védlevele, kik voltak a pápai kereskedők legkiválóbbjai, hogyan menekült meg egy 14 éves kisfiú és édesanyja a gettóból.

A két évvel ezelőtti kiállításhoz képest újdonság a pápai Kovács család regényes története, amiben a Rómába szakadt orvos fiú, László, a birodalmi marsall testvérének, Albert Göringnek a barátjaként folytat embermentő tevékenységet.

Pápán a 18. században telepedtek meg először nagyobb számban zsidó iparosok és kereskedők. Leszármazottaik száz évvel később a város lakosságának ötödét tették ki, egyebek mellett ők virágoztatták fel a textilipart, a pipagyártást, a pápai húsipart.

A közösség építtette Magyarország akkor harmadik legnagyobb zsinagógáját 1846-ban. A zsidótörvények 2700 pápai városlakót, valamint 900 környékbelit minősítettek nem kívánatosnak, majd megsemmisítendőnek. Közülük néhány százan élték túl a világháborút. A kiállítás célja, hogy a látogatók megismerjék azokat, akik ügyvédként, orvosként, tanárként, kereskedőként, iparosként segítették gazdaggá tenni Pápát.

Ami 1944-ben Pápán történt, az történt, az egész országban: de míg az utóbbi politikai fogalom, addig az előző egy konkrét hely, ahol ezek az emberek egykor éltek, ahonnan elvitték őket, és ahol alig maradt nyoma az emléküknek. A kiállítás látványtervezője Rajk László.

Az augusztus 25-ig nyitva tartó kiállítást Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Komoróczy Géza professzor és Gyekiczki András, a tárlat kurátora nyitja meg. Közreműködik Bálint András színművész, valamint Rajk Judit (ének), Zétényi Tamás (cselló).

Szerző

Szárnyaló varázslat

Publikálás dátuma
2014.06.19. 07:45
A film a szabadon szárnyaló mese és a határozott társadalmi kritika ötvözete FORRÁS: CIRKOFILM
A Szél támad káprázatos jelenetekkel megtűzdelt történelmi mese a japán repülés kezdeteiről az animációs film világhírű nagymesterétől, Hayao Miyazakitól. A kétórás vizuális gyönyörűség ihletője Jiro Horikosihi repülőgép-tervező élete, akinek nevéhez fűződik a Pearl Harborban is bevetett hírhed Zero vadászgép megtervezése is.

Talán nem is annyira meglepő módon a japán rajzfilm, vagyis az anime világnagysága, Hayao Miyazaki legutolsó filmjében Paul Valery és Thomas Mann is megszólal. Az előbbi közvetlenül, mert a Szél támad cím egy Valery-idézetből való, amely mindjárt a kezdet-kezdetén ott olvasható a vásznon, s így szól: "Feltámad a szél/Meg kell próbálni élni".

Thomas Mann pedig valahol a film közepén szólal meg, közvetve, méghozzá a filmben is emlegetett Varázshegyből felbukkanó Castorp úr közvetítésével. A szelíd, békés Castorp egy csendes japán pihenőhelyen elegyedik beszélgetésbe a történet hősével, az épp szerelmes Jiróval és Castorp szelídsége a film története folyamán tán a két világháború közötti Európa utolsó békét közvetítő, békére vágyó emberi gesztusát képviseli.

Európa egyébként is hangsúlyosan jelen van a valóság inspirálta történetben, hol az álmokban felbukkanó olasz repülőgép tervező, Caproni extravagáns figurájában, hol a lágy, olaszos aláfestő zenében, hol a militarizálódó Berlin erős atmoszférájú városi helyszíneiben.

A Szél támad meséje a gyerekként repülőgépekről álmodó, majd a tervezést kitanuló Jiro két világháború közötti élete köré épül. A történelmi tényeket, a szociális valóságot, a képzeletet és az álmokat fantasztikus képsorokban ötvözve Miyazaki sajátos világot teremt. A valaha volt kézműves rajzfilmkészítés utolsó óriása ebben a világban egyenlő súllyal viszi bele a szabadságot jelentő álmokat és az alkotói képzeletet kiszolgálójává alacsonyító realitást.

Ennek egyik mellbevágó példája mindjárt a film elején megcsapja a nézőt komor figyelmeztetésével. A még kisfiú Jiro a házuk tetején beül álmai elképzelt - madártollakban végződő szárnyú - repülőgépébe, és győzedelmesen felszárnyal a ragyogó kék égbe. Amikor is váratlanul félelmetes test jelenik meg fölötte, egy irdatlan léghajó, amelyből megszámlálhatatlan mennyiségben hullanak alá a bombák, el is találják, szét is törik a gyermekkor napfényes álmát.

Már ekkor megjelenik a titokzatos Caproni is, a fantasztikus rajzolatú, szépséges, óriási triplafedelű gépek varázslója, aki a japán kisfiúnak biztatóan azt mondja: "A repülőgépek gyönyörű álmok." Miyazaki azonban mást mond, miközben Jiro és a repülés álmának történetét meséli, ugyanis időről-időre kitör belőle a keserűítélet: hiába szép álom a repülés, Jiro és mások gyönyörű álmait a sötét militáns szándékok mindannyiszor bombázókká alakítják át.

A rendezői pacifizmus ugyanolyan erővel tör magának utat a mese közben, mint ahogy Jiro életében a terveit a pusztítás eszközévé változtatató militáns külső számítás. Érdekes ötvözet ez egy animében, a szabadon szárnyaló mese és a határozott társadalmi kritika.

Jiro Tokióban tanul, aztán Mitsubishinél mutatkozik meg egyre inkább a tehetsége, mígnem ifjú sztárjaként a japán repülőgép tervezésnek, elutazik Németországba a Junkers gépek gyárába, tanulni. Mindezt Miyazaki olyan fantasztikus látványosságként mutatja be, hogy minden egyes, mellékesnek gondolható tervrajz, logarléc döbbenetes részletességgel kidolgozva jelenik meg.

Költészete van az ipari teremtett világnak a filmjében, ahogyan bámulatos érzékiséggel fedezi fel hőse a makréla hal szálkájának gyönyörű, s a repülőgép szárnyához felhasználható hajlását. A korabeli Japán elmaradottsága, szegénysége nem csak a dialógusokban jelenik meg, a Miyazaki-féle rajzosság tényleg oda varázsolja elénk a kétkezi emberek szorgos tömegét, az életmód szegényességét, a gépek kezdetlegességét.

Közben pedig eláll a lélegzet, ahogy egy tájon keresztül pöfékel a gőzös, ahogy egy hídon keresztülszalad a vagon. Az pedig az animáció történetében egyedülálló, ahogy az 1923-as Kanto földrengés megjelenik Miyazai filmjében. Leírhatatlan a szépségében és pusztításában, a lángok elhatalmasodásában, a menekülő emberek tömeges rémületében. A film az anyagszerűség megmutatásának diadala: a tűz, a víz, a macskakő, az éjszakai lámpák, a házfalak, a deszkaépítmények, a repülőgép-testek, a természeti táj sokfélesége - bámulatos a filmben.

A repülés, a levegőben létezés gyönyörűsége nem csak most, a tizenegyedik játékfilmjében bukkan fel Miyazakinál, már jóval korábban, az 1986-os Laputa - Az égi palota című művében egy repülő mesés világot teremt, s A Vándorló palotában is fontos szerep jut az égnek. Most, a Szél támad képsorain káprázatos látványosság minden egyes repülés, a repülőgépek rajzossága, kecsessége, a vonalak és színek ritmusa önmagában esztétikai élmény.

Caproni háromszor három fedelű gépe, egy varázsbirodalom vidám teremtményeként, úgy tölti be a vásznat, rajta nevető lányokkal, mint az emberi boldogság szimbólumával. S erre válaszol a történet vége felé a végtelen kékségben fehér kondenzcsíkot húzó ezernyi fehér repülőgép apró sziluettje, ahonnan lecsúszik a szem a tűznyelvekig, s a félelmetesen sötét, tomboló füstfellegig, s még lejjebb, a földet beborító kormos, összetört repülőgép-roncsok tömegéig.

Döbbenetes látomás. Jiro magányosan áll a repülő temető szélén, s fent húznak el az elpusztult repülőgépek fehér szellemei. S megszólal egy hang: "Élned kell. Élj."  Ezzel ér véget a film. Az a hír járja, hogy a 73 éves mester utolsó filmnek szánta a Szél támad című filmjét. Felmérhetetlenül szép örökség, bölcs figyelmeztetés.

Szél támad *****

Szerző

Fényfestéssel emlékeznek a polihisztorra

Fénybe borul június 21-én, szombaton a Gellért-hegy Rudas Fürdő feletti sziklája. A Herman Ottó Emlékév legnagyobb eseményeként videóanimációt vetítenek este fél tíztől éjjeli két óráig, mely a polihisztor munkásságát mutatja be. A mozgóképet a nagyközönség a Duna pesti partjáról, az Erzsébet híd és a Szabadság híd közötti szakaszon tekintheti meg. 

2014-ben Herman Ottó halálának 100. évfordulójáról emlékezik meg az ország. Az utolsó polihisztor számos tudományterülettel foglalkozott: egyaránt volt természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész, író és politikus. Számos tanulmány, zoológiai, néprajzi, régészeti és nyelvészeti témájú munkák kötődnek a nevéhez. A magyar nyelvet magas szinten használta, miközben a természettudományos ismereteket is terjesztette.

A szombat esti animáció külön érdekessége, hogy a Gellért-hegy sziklastruktúrájára lett komponálva. A nemzetközileg elismert Kiégő Izzók alkotócsoport készítette videó a polihisztor életét és munkásságát mutatja be képekben. A természeti képek váltják egymást, kalandozás a rovarok világába, a víz alá és az égbe, a madarakhoz. Az animációhoz tartozó kísérőzenét egy ideiglenes FM csatornán, 91.4 MHz-en lehet meghallgatni. 

Megnézheti a videót - mások mellett - Badár Sándorral és Nagy Zsolttal:

Az élményt csak növeli, hogy az első háromszáz jelentkező részt vehet egy sétahajózáson a Gróf Széchenyi Rendezvényhajón két alkalommal, este fél tizenegytől és éjféltől. Az érdeklődők a www.hermanottoemlekev.hu weboldalon regisztrálhatnak, a hajó a Parlament kikötőből indul.

Izzók teaser – a fényfestés részlete már animációban

A szervezők egy humoros programmal is készültek: ugyancsak június 21-én indul a Herman Ottó Szakállnövesztő Viadal is, amelynek előregisztrációja este hat órakor kezdődik a Természettudományi Múzeumban. A versenyzők három kategóriában indulhatnak. Az eredményhirdetés várhatóan novemberben lesz.

Végezetül, illusztrációk a fényfestéshez letölthetők : INNEN 

vagy  INNEN.