Az elhurcolt pápai zsidók emlékezete

Publikálás dátuma
2014.06.19 07:47
A kép illusztráció Fotó: Getty Images
A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában ma délután nyílik az Elfeledett szomszédaink című fotókiállítás, amely a Pápáról és környékéről 1944-ben elhurcolt 3700 magyar zsidónak állít emléket. A rendhagyó tárlat azokat a családokat mutatja be, amelyek Nyugat-Magyarország egyik legnépesebb zsidó közösségének tagjaiként a város megbecsült polgárai voltak.

A kiállítást a Mazsihisz és a Magyar Zsidó Múzeum szervezi. Gyekiczki András, jogász-szociológus, a város egykori diákja a tárlat főszervezője lapunknak elmondta, hogy 2010-ben kezdett a témában kutatni, mert szerette volna megtudni, kik építették, kik lakták a házakat, amelyben a mai pápaiak élnek, és elkezdte összegyűjteni a pápai zsidóság archív fotóit, a város múltjával kapcsolatos dokumentumokat.

Két év múlva közel 500 fotó gyűlt össze a háború előtti időkből, köztük családi és társasági eseményt megörökítő, szabadtéri és műtermi, valamint munkaszolgálatos fényképek. A képek egy része a tengeren túlról, családi archívumokból, sok esetben egyesével érkezett a közzétett felhívásra.

Több száz dokumentum is felszínre került: eddig elrejtett visszaemlékezések, családi történetek, anyakönyvi okiratok, koncentrációs táborból elbocsátó igazolványok, munkaszolgálatból származó, deportáló vonatból kidobott levelezőlapok. Az anyagból két éve kiállítás is nyílt az egykori pápai romos zsinagógában.

Az akkori kiállítás négy és fél hónap alatt nyolcezer látogatót vonzott. Az akkor összegyűjtött anyag, több, azóta fellelt újdonsággal együtt látható mától a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A kiállított fotókból és dokumentumokból a város történetének különleges apró részletei bontakoznak ki.

Egyebek mellett megtudhatjuk, mit tartalmazott Esterházy gróf zsidóknak 1748-ban kiadott védlevele, kik voltak a pápai kereskedők legkiválóbbjai, hogyan menekült meg egy 14 éves kisfiú és édesanyja a gettóból.

A két évvel ezelőtti kiállításhoz képest újdonság a pápai Kovács család regényes története, amiben a Rómába szakadt orvos fiú, László, a birodalmi marsall testvérének, Albert Göringnek a barátjaként folytat embermentő tevékenységet.

Pápán a 18. században telepedtek meg először nagyobb számban zsidó iparosok és kereskedők. Leszármazottaik száz évvel később a város lakosságának ötödét tették ki, egyebek mellett ők virágoztatták fel a textilipart, a pipagyártást, a pápai húsipart.

A közösség építtette Magyarország akkor harmadik legnagyobb zsinagógáját 1846-ban. A zsidótörvények 2700 pápai városlakót, valamint 900 környékbelit minősítettek nem kívánatosnak, majd megsemmisítendőnek. Közülük néhány százan élték túl a világháborút. A kiállítás célja, hogy a látogatók megismerjék azokat, akik ügyvédként, orvosként, tanárként, kereskedőként, iparosként segítették gazdaggá tenni Pápát.

Ami 1944-ben Pápán történt, az történt, az egész országban: de míg az utóbbi politikai fogalom, addig az előző egy konkrét hely, ahol ezek az emberek egykor éltek, ahonnan elvitték őket, és ahol alig maradt nyoma az emléküknek. A kiállítás látványtervezője Rajk László.

Az augusztus 25-ig nyitva tartó kiállítást Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Komoróczy Géza professzor és Gyekiczki András, a tárlat kurátora nyitja meg. Közreműködik Bálint András színművész, valamint Rajk Judit (ének), Zétényi Tamás (cselló).

Szerző

A befogadást hirdeti az idei Sziget

Publikálás dátuma
2019.04.25 19:34

Fotó: Draskovics Ádám
Vállalható fellépősor mellett az eddiginél is hangsúlyosabb emberi jogi programokat ígér tíz százalék alatt emelt jegyárakért cserébe az idei Sziget Fesztivál.
Az eddigieknél is hangsúlyosabb emberi jogi témákkal készül az augusztus 7-13-ig tartó 27. Sziget fesztivál – derült ki Kádár Tamás főszervező, a Sziget Zrt. cégvezetője csütörtöki tájékoztatóján. De a fő fellépők – az úgynevezett headlinerek – tekintetében sincs okuk szégyenkezésre. Mindjárt az első, szerdai napra sikerült elcsábítani a világ legnépszerűbb könnyűzenei előadóinak listáin második-harmadik helyen álló Ed Sheerant. Az első napi jegyek így már el is fogytak. Igaz, többnapos bérletek vásárlásával még megcsíphető a brit előadó. Legalább két napra is két headliner került: így szombatra – 10-ére – az amerikai The National és Macklemore, illetve keddre – 13-ára – a szintén az USA-ból (két és fél órás műsorral) érkező Foo Fighters, illetve Twenty One Pilots. Bár az emberi jogi témák marketingje a tavalyinál egy árnyalattal halkabb, a központi üzenet maradt a „love revolution”, és a zenein túli, részben politikus programkínálatban is odatették magukat. Ezek közül a fő üzenet idén kétség kívül a környezetvédelem. Így a Nagyszínpadon felszólal a csimpánzairól ismert környezetvédő és ENSZ-békenagykövet, Jane Goodall, Emi Mahmoud költő-aktivista-jószolgálati UNHCR-nagykövet, videóüzenetet küld Al Gore volt amerikai alelnök is. A tolerancia változatlanul hangsúlyos: Kardos József programigazgató elmondása szerint a párizsi bevándorlástörténeti múzeum kezdeményezte „sátor határok nélkül” mozgalom keretében beszélgetéseket rendeznek, migrációról, befogadásról, sőt lesz nálunk élő menekülteket szerepeltető színielőadás is. Az LMBTQ-közösség érdekeit képviselő, hagyományos Magic Mirror sátor mellett a témák között hangsúlyos szerepet szánnak például a családon belüli, illetve az iskolai, internetes erőszaknak és zaklatás megvitatásának is. (Arra a kérdésünkre, hogy miként viszonyulnak a látszólag ezzel szögesen ellentétben álló kormánypolitikához - miközben a Fidesz-holdudvar előszeretettel látogatja a rendezvényt -, Kádár Tamás úgy fogalmazott: ezek általános, általuk kezdetektől képviselt értékek, aminek nincs viszonya a jelenlegi kormánypolitikához.)
Idén a környezetvédelem és a fenntarthatóság is a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap. A korábbi években megszokott megoldásokon túl például a vendéglátósok már egyáltalán nem használhatnak műanyagokat, illetve a zuhanyzókat is ösztökélik a víztakarékosságra. Megmarad a többi fő látványosság, így lesz komolyzene, cirkusz, utcaszínház civil sziget – összesen hatszáz programmal készülnek.   A rendezvényen – 27 éve először – egyáltalán nem jelent meg a szervezésből fokozatosan kivonuló ügyvezető, az alapítótársaival a cég kisebbségét birtokló Gerendai Károly.

Százezer felett a hetijegy

A Sziget.hu tanúsága szerint a – még kapható - jegyek a 2.-6. napra 23500, az utolsó napra 26900 forintba kerülnek. A bérlet egész hétre 104900, 5 napra 89900, 3 napra 65900 forint. Az árak május 9-e után némiképp magasabbak lesznek. Kádár Tamás a Népszavának elmondta: a jegyek tavaly óta tíz százaléknál alacsonyabb mértékben drágultak, a diákok a Meex segítségével 65 ezerért juthatnak heti bérlethez, illetve várhatóan megmarad a 11 óra utáni 50 százalékos kedvezmény. A Sziget fesztivál idei költségvetése már meghaladja a tízmilliárdot, a Sziget Zrt. pedig tavaly mintegy másfélmilliárdos adózott eredményt ért el. Kérdésünkre hozzáfűzte: további programjaik – a Volt Fesztivál, a BalatonSound, valamint a Gourmet és az ingyenes Generali Gyerek Sziget – révén tavalyi bevételeik megközelítették a 20 milliárdot. A nyereséget a részvények többségét két éve Gerendai Károlytól és alapítótársaitól megvásárló amerikai Providence minden valószínűség szerint oszalékként felveszi. A fellépti díjak ugyanakkor évi 20-30 százalékkal nőnek – így a headlinerekre idén is félmilliárd forinttal többet költenek -, vagyis változatlanul komoly üzleti kockázatot futnak. Mindazonáltal a cél a tavalyi, 565 ezres látogatócsúcs megismétlése. Habár tavaly ennek nyomán több nap is ki kellett tenniük a megtelt-táblát, egyelőre sem bel-, sem külföldön nem terjeszkednének.

Frissítve: 2019.04.25 20:28

Könyvfesztivál: észak szelleme a Millenárison

Publikálás dátuma
2019.04.25 11:30

Fotó: Draskovics Adam
A skandinávokra jellemző világra nyitott szemlélettel is találkozhatunk a csütörtökön induló 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
„A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a magyar kulturális közélet több mint negyedszázados hagyománya. A januárban induló nemzetközi könyvvásár-sorozat jegyzett rendezvénye, amely lehetőséget ad a könyvpiac szereplőinek a szakmai bemutatkozásra és az üzleti partnerkapcsolatok építésére. Az esemény fontos szellemi fórumot is jelent, ahol a szerzők és a kiadóik az olvasókkal, a média képviselőivel is találkozhatnak” – mondta a Népszavának Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, a Vince Kiadó ügyvezetője.

Idén 24 ország 145 kiállítója lesz jelen a fesztiválon, a négy nap alatt mintegy négyszáz program zajlik a Millenáris bel- és kültéri helyszínein. A díszvendég ország Norvégia, a díszvendég író a norvég kortárs irodalom egyik fenegyereke, Karl Ove Knausgård. A norvég könyvkiadás és irodalom képviseletében Klara Hveberg, Vigdis Hjorth, Marta Breen, Bjørn Berge, Tomas Espedal, Åsmund H. Eikenes, Thomas Hylland Eriksen és Bjarte Breiteig is Budapestre látogat. A norvégok különleges programokkal mutatják be kultúrájuk egy-egy szeletét a magyar fővárosba. „A megnyitón például egy három tagú – két norvég és egy magyar zenészből álló – zenekar szolgáltatja a zenei installációt. Norvég folklór muzsikával, jó hangulatban indul a fesztivál. Akár tanulhatnánk is tőlük, ha a magyar díszvendégség szervezéséről gondolkodunk. Vajon ki mernénk-e állítani egy magyar zenei műsort sváb, szlovén vagy szlovák művészek tolmácsolásában?” – vetette fel az MKKE elnöke.

A könyvfesztivál keretében 2001 óta rendezik meg az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját az ígéretes, elsőkötetes szerzőknek, amelyen idén Mécs Anna Margó-díjas író képviseli Magyarországot. Kísérletező kedvű, tehetséges fiatal szerzőként mutatkozott be 2018-ban a Gyerekzár című novelláskötetével. A Könyvtáros Klub keretében szociológusok, könyvtárosok számolnak be a legújabb kutatási eredményeikről, amelyek módszertani alapot nyújthatnak pedagógusoknak és szülőknek, hogyan támogathatják a legfiatalabbakat is abban, hogy betű- és olvasásbarát – végső soron könyvvásárló – emberré váljanak. A könyvfesztiválon új helyszínt kap a Gyerek(b)irodalom: a vadonatúj Nemzeti Táncszínház gyönyörű előcsarnokát vehetik birtokba a jövő reménybeli olvasói és az ifjú olvasók. Lesz bábműsor, mesemondás, színjátszás, könyvbemutató, kézműves kreatív foglalkozás, közös meseszövés, kiállítás illusztrációkból. Újra egyre népszerűbb a képregény műfaja: a rajongók a fesztiválon nemcsak bevásárolhatnak, hanem közreműködhetnek is a képregények írásában, rajzolásában. A független könyvesboltok ünnepe is a fesztivál hagyománya: április 26-án kora estétől éjfélig mintegy húsz budapesti és vidéki független könyvesbolt szervez kulturális programokat a Kis Könyves Éjen, immár nyolcadik alkalommal.

Stabil anyagi lábakon áll, önfenntartó, ugyanakkor pénzügyi eredményt nem termelő rendezvény a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. „Az, hogy egy kultúrával foglalkozó, könyves csapat külső támogatás nélkül képes előállítani egy ilyen óriási programot – benne a Gyerek(b)irodalom, a Könyvtáros Klub vagy a Kis Könyves Éj rendezvényeivel –, igazán egyedülálló” – hangsúlyozta Gál Katalin. A könyvfesztivál ráadásul ingyenesen látogatható, rengeteg könyv pedig kedvezménnyel kapható.

Harc a bestsellerekért

A Kreatív Európa uniós fordítástámogatási pályázata lehetőséget ad Magyarországnak – és a hozzá hasonló, kisebb országoknak – arra, hogy a pályázati forrás bevonásával adjon ki kortárs ukrán, lengyel, román, bolgár, észt, lett, litván, török műveket. Mint Gál Katalin elmondta: a kisebb európai nyelveken írt szövegek magyar változatának kiadására készülve is megbízhatnak a kiadók nagyon jó műfordítókat, a speciális nyelvterületeken születő művek esetében pedig lehet találni valamilyen közvetítő nyelvet – többnyire az angolt. Ugyanakkor a nagy világnyelveken születő sikerkönyvek magyar fordításai szinte egyidőben jelennek meg az eredeti alkotással. „Amint elkészül egy kézirat – például angolul –, azonnal megkezdik a munkát az ügynökök, és licitálással, aukciókon értékesítik a jogokat. Egy-egy ígéretesebb mű kiadási jogának megszerzése körül folyhatnak viták, küzdelmek. Értelemszerűen a tőkeerős kiadók vannak előnyben, azok, akik gyors döntést hozva képesek élni egy-egy előnyös üzleti lehetőséggel” – mesélte az MKKE elnöke.

Szent György rózsája

Április 23-án Barcelona utcáit és tereit könyvárusok lepik el, Rambla sétálóutca virágárus bódéi vörös rózsákkal telnek meg – olvasható a Spanyolban Otthon blogon. Katalónia könyvnapja Sant Jordi (Szent György) napjához, illetve legendájához kapcsolódik: a történet szerint a legyőzött sárkány sebéből kiszökő vér rózsává változott, György lovag pedig ezzel vigasztalta a megszabadított királylányt. Sant Jordi napján ezért a férfiak vörös rózsával lepik meg szívük választottját, akik ezt egy könyvvel köszönik meg. Barcelonában mintegy száz éve rendeznek könyvvásárt e napon, amely egybeesik Shakespeare születésének és halálának, valamint Cervantes temetésének napjával is. Az Unesco 1995-ben április katalán javaslatra nevezte ki Nemzetközi Könyvnappá április 23-át.

Frissítve: 2019.04.25 14:20