Másként mért gyűlöletbeszéd

Míg a kocsijára "holokamu" szövegű matricát ragasztó állampolgár nem jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott, addig egyes politikusok, közéleti szereplők a sokkal szélesebb nyilvánosság előtt "hivatalból" zsidózhatnak gyakorlatilag érdemi következmény nélkül. A szalonzsidózástól a kevésbé burkolt antiszemitizmuson át a nyílt uszításig sokféle megnyilvánulás előfordul, akár a Parlamentben is.

Egy év - két évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélt a minap egy férfit nem jogerősen a Pesti Központi Kerületi Bíróság holokauszttagadás - pontosabban a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása - miatt. A vádlott ugyanis egy "holokamu" szövegű matricával az autóján közlekedett évekig. Eközben egy hasonló ügyben egy jobbikos politikus elleni nyomozás vontatottan halad. Ágoston Tibor, a Jobbik - végül mandátumhoz nem jutott - országgyűlési képviselőjelöltjeként még februárban, a doni katasztrófa évfordulóján tartott beszédében először "viccesen" holokamunak nevezte a holokausztot, majd a "holokaszt" szót használta helyette. Ágoston ellen - aki amúgy református presbiter, debreceni önkormányzati képviselő - az Együtt-PM tett feljelentést, de a nyomozás - a vagy.hu-n közzétett egyértelmű videofelvétel ellenére - a jelek szerint még nem hozott eredményt.

Pedig a holokauszt tagadása az antiszemitizmus egyik formája - ezt már Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete mondta májusban egy szegedi holokauszt-konferencián, megjegyezve: a vészkorszak hatmillió áldozatát kétszer ölték meg: egyszer, hét évtizede, amikor fizikailag megsemmisítették őket, majd másodszor is, amikor az emléküket próbálják lerombolni. A konferencia résztvevőinek küldött videoüzenetében Randolph L. Braham világhírű holokausztkutató a 70 évvel ezelőtti eseményekre emlékeztetve kifejtette: Magyarországon néhány hónap elegendő volt a vidéki zsidóság deportálására, ami "tömeggyilkossági rekord". Ismert, Braham volt az, aki az év elején visszaadta magas magyar állami kitüntetését, így tiltakozva az ellen, hogy az állami alapítású Veritas Történetkutató Intézet vezetője, Szakály Sándor "idegenrendészeti intézkedésnek" nevezte az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást. Szakályt a Demokratikus Koalíció (DK) jelentette fel ezért a kijelentéséért holokauszttagadás miatt, de erről az eljárásról sem tudni semmit.

Nem is indult eljárás viszont Duró Dóra jobbikos képviselő holokausztról tett májusi kijelentése nyomán. Ő egy tévéműsorban fejtette ki, hogy "többféle holokauszt létezik", és a magyarság legnagyobb tragédiájának nem "az úgynevezett" holokausztot, hanem Trianont tekintik. Máskor indult ugyan vizsgálat, de Dúró frakciótársa, az időközben a parlamentből távozott Gaudi-Nagy Tamás esetében például bűncselekmény hiányában elutasította az ügyészség a holokauszttagadás miatt tett feljelentéseket.
Jelenleg is parlamenti képviselő a jobbikos Gyöngyösi Márton, aki nemrég felkerült a Washington Post azon listájára, amelyben a lap az EP-választáson induló szélsőjobboldali pártok politikusainak az utóbbi években elhangzott nyolc legotrombább rasszista megnyilvánulását gyűjtötte össze. Emlékezetes, Gyöngyösi 2012. novemberében kavart botrányt azzal, hogy a Parlamentben kijelentette: "itt lenne az ideje, hogy felmérjük: a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára".

A Fidesz ugyan az utóbbi időben gyakran kikel politikai vetélytársa, a Jobbik hasonló megnyilvánulásai ellen, ám a pártot a mai napig megosztja egy régi eset. Sokan a Fideszben sem értik, miért kellett Orbán Viktornak 2006. májusában, pártja XX. kongresszusán éppen Hitler Mein Kampf-jából idéznie. A pártelnök azt mondta: "Kedves barátaim, hogy megvilágítsam nektek az MSZP politikáját, a legjobb ha a következő idézetet hozom elő a Mein Kampfból. A gyűlölet a legalapvetőbb emberi érzés, a gyűlöletre kell alapozni a politikát, és a gyűlölettel kell megsemmisíteni az ellenséget."

Zsidózva védekezett Hegedűs

Csak írásbeli figyelmeztetést kapott a tavaly őszi Horthy-szoboravatón történtek miatt Hegedűs Loránt az egyházmegyei bíróságtól, noha a református lelkész még védekezésképpen is vaskosakat zsidózott. A "vádat" képviselő Horváth György jogtanácsos a lelkészi hivatástól eltiltást kérte büntetésként, mert szerinte azzal, hogy "antiszemita retorikájú" beszédekkel tűzdelt istentisztelet keretében felavatták Horthy szobrát a Hazatérés templománál, a lelkész több egyházi előírást is megszegett.
Az esemény ellen a templom előtt több százan tüntettek, és a zsidótörvényekre, valamint a deportálásokra emlékeztetve kabátjukon sárga csillagot viseltek. Az eljáráson személyesen meg sem jelent Hegedűs írásos védekezésében csőcselékként jellemezte őket. Vallomása inkább volt vádbeszéd vádlói és egyháza ellen, ráadásul hemzsegett az antiszemita, gyalázkodó kirohanásoktól. A jogtanácsos például "a Hit Gyülekezete gyámsága alatt álló ATV-ben és a kollaboráns sajtóban gyűlölködő" jelzőt kapott Hegedűstől, míg a tüntetők "ólálkodó, megnőtt éhű fattyúk", "sárga csillagos had" voltak.

A lelkész bírálta egyházát is, amiért "ezek mellé állt, és nem a hites cionista szekta és holdudvara fenyegette hívek" mellé. Elhangzottak még a vallomásban az "izraeli terrorállam", a "szenvedéskultusz", kifejezések, valamint az, hogy a jobbikos képviselő Hegedűs Lorántné hívására, "missziós céllal" jelentek meg a párttársak. Vallomásában amúgy Hegedűs elismerte, "néha sarkosan" fogalmaz, de mi ez ahhoz képest, hogy szerinte "a mammonimádó pénzoligarchák a csillagos eget is lehazudják".