Taktikát vált Porosenko

Publikálás dátuma
2014.07.15. 07:34
Romeltakarítás Szlavjanszkban a harcok után FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ALVARO YBARRA ZAVALA
Állóháborúba kezd torkollni a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus. A terrorellenes hadművelet fokozása ellenére sem tágítanak a szakadár fegyveresek. Az áldozatok és menekültek száma folyamatosan emelkedik. PetroPorosenko ukrán elnök taktikaváltást helyezett kilátásba. Moszkva cáfolja, hogy katonai válaszlépéseket fontolgatna a vasárnapi rosztovi incidens miatt.

Rendvédelmisekkel találkozott tegnap Petro Porosenko ukrán államfő. Ez alkalommal jelentette be, hogy a terrorellenes művelet zónájában taktikaváltásra van szükség azért, hogy szűkítsék a terrorellenes műveletek végzését, megerősítsék a határokat és biztosítsák a békés lakosság védelmét.

Az államfő hozzátette, hogy a fegyveresek alól felszabadított települések lakosságát meg kell védeni, helyre kell állítani az infrastruktúrát és biztosítani kell a szociális kifizetéseket - írja a Tsn.uaukrán internetes hírportál. A közeljövőben ülésezik az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács, amelynek napirendjén ez a kérdés is szerepelni fog.

Telefonon egyeztetett tegnap az ukrán államfő és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Porosenko azt kérte az Európai Uniótól, hogy értékelje "Oroszország agresszív tevékenységét, melyet az orosz-ukrán államhatáron folytat", azt a tényt, mely szerint orosz katonák és nehézfegyverek illegálisan átlépték az orosz-ukrán határt valamint, hogy orosz katonák ukrán támaszpontokra lövöldöztek.

Jelezte, ehhez minden szükséges dokumentumot átad. Ezenkívül azt kérte az Európai Tanács elnökétől, hogy a tanács június 16-i ülésén tűzzék napirendre az ukrán kérdést. Rompuy biztosította Porosenkót, hogy erre feltétlenül sort kerítenek. Tegnap az ukrán hadsereg felszámolta a luhanszki repülőtérnek a kelet-ukrajnai szakadárok által fenntartott blokádját.

Hét végén ugyanis heves harcok folytak a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében az ukrán fegyveres erők és az oroszbarát felkelők között. Blokád alá került a luhanszkirepülőtér is. A szakadárok arról számoltak be, hogy az ukrán hadsereg páncélosok és légierő bevetésével támadta Luhanszkot. Ukrán források szerint a szeparatista fegyveresek Grad sorozatvetőkkel lőtték a hadsereg repülőtéri állásait és a település közelében lévő ellenőrző pontjait.

A hadseregnek nem voltak veszteségei. Az ukrán légierő vasárnap légicsapásokat is végrehajtott a szakadárok állásai ellen, hivatalos kijevi közlemény szerint "az ellenség jelentős veszteségeket szenvedett élőerőben és technikában" egyaránt. A "luhanszki népköztársaság" sajtóközpontja azt közölte, hogy az ukrán tüzérség támadásában 30 szakadár fegyveres veszítette életét, 14 személy pedig lőtt seb okozta sérülést szenvedett.

Vasárnapról-hétfőre virradó éjszaka végig tűz alatt tartotta az ukrán hadsereg Donyeck városát, jelentette Andrej Purgin, az egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság első miniszterelnök-helyettese. A szakadár vezetés közlése szerint az ukrán katonák tömegesen megadják magukat. A donyecki régióban a hadseregnek nem sikerült előre törnie.

A vasárnapi harcok során először emberáldozatot is követelt a határon áttévedő lövedék. A dél-oroszországi Rosztovi területre több lövedék is becsapódott. Az egyik megölt egy férfit, három nő is megsebesült az aknavető-támadásban. Ez volt az első eset, hogy halálos áldozata és sebesültjei voltak orosz területre becsapódott lövedékeknek.

Moszkva azonnal diplomáciai jegyzékben tiltakozott Kijevnél az incidens miatt, válaszlépéseket helyezett kilátásba Ukrajnával szemben. Kijev cáfolta, hogy az ukrán hadsereg lőtt volna át a Rosztovi területre. Az orosz sajtó tegnap már arról írt, hogy Moszkva célzott katonai válaszcsapásokat fontolgat. Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője azonban zagyvaságnak nevezve cáfolta a média értesüléseket.

Szerző
Frissítve: 2014.07.14. 22:18

Csődközeli állapotban Zimbabwe

Publikálás dátuma
2014.07.15. 07:32
Elriasztja a tőkét Mugabe FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PETER MACDIARMID
Ismét a fehér lakossággal szemben indított hadjáratot Robert Mugabe, Zimbabwe 90 éves elnöke. A még az országban maradt mintegy 400 fehér farmert akarja bűnbaknak megtenni az ország katasztrofális pénzügyi helyzete miatt. 

A 2000-es évek elején a földterületek erőszakos kiközösítése előtt még 4500 fehér gazda élt az országban. "Nemet mondunk a földünket uraló fehérekre" - harsogta az elnök pártja, a Zanu-PF egyik múlt heti rendezvényén, hozzátette: "el kell tűnniük az országból". Mint fogalmazott, reméli, hogy üzenetét Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is tisztán meghallják.

A fehérekkel szembeni hadjárat mindig akkor erősödik az országban, amikor a gazdaság romokban hever. A kormányzat populista és rendkívül veszélyes szólamokkal próbálja elhárítani a felelősséget.

A Zanu-PF nyilvánvaló csalással nyerte meg a tavalyi parlamenti választást, s az előző koalíciós partner, az ellenzékbe került Demokratikus Választás Mozgalom (MDC) által elért gazdasági sikerek mára a múlt ködébe vesztek. A Zanu-PF ugyanis finanszírozhatatlan programmal állt elő. Ennek következtében a pénzügyi helyzet rosszabb mint valaha.

Az országban is egyre többen tartják károsnak Mugabe fehérellenes retorikáját. A gazdák szövetségének elnöke, Charles Taffs rendkívül veszélyesnek nevezte az agg államfő kijelentéseit. Mint mondta, ezzel csak elriasztja a befektetőket. Bár Mugabe azt állította, a külföldiek alapíthatnak cégeket a mezőgazdasági szektoron kívül is, ugyanakkor bevételüktől függően a részesedés 51 százalékáról le kell mondaniuk.

A gazdasági nehézségeket tetézi, hogy Zimbabwe nem tud új hitelhez jutni. Partick Chinamasa pénzügyminiszter azt közölte, "ha rossz, buta dolgokat csinálunk, az természetesen hatással van hitelképességünkre is". A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap 1999-ben beszüntette a hitelprogramot a kisajátítások, az úgynevezett földreform megindítása után.

Mivel üres az államkassza, a kormány az adóból próbál bevételre szert tenni. A megtermelt javak 80 százaléka azonban az árnyékgazdaságból származik. Az idei évre 4,1 milliárd dollár adóbevételt irányoztak elő, az első negyedévben azonban csak 805 millióval gyarapodott az államkincstár.

Szerző

Lassan alakul az új Európai Bizottság

Publikálás dátuma
2014.07.15. 07:30
Ma szavaz az Európai Parlament Jean-Claude Juncker kinevezéséről FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/AXEL SCHMIDT
Ma szavaz az Európai Parlament az Európai Bizottság új elnökének jelöléséről. Jean-Claude Juncker a voksolás után megkezdi az egyeztetést a tagállamokkal az uniós biztosok személyéről és a portfóliók elosztásáról. A szerdai rendkívüli csúcs előtt, a háttérben már nagyban folyik az alkudozás. Junckernek amiatt is fájhat a feje, hogy eddig kevés nőt jelöltek a huszonnyolc tagú testületbe.

Bár az uniós tagállamok egy része még nem hozta nyilvánosságra, kit akar jelölni a biztosi posztra, ahol már nyilatkoztak, többnyire férfiakat neveztek meg. Finnország Jyrki Katainen volt kormányfőt delegálja Brüsszelbe, Németország Günther Oettinger energiaügyi biztos mellett marad, s Ausztria sem cserélné le eddigi biztosát, aki a regionális politikáért felelt a második Barroso-bizottságban.

Enda Kenny ír kormányfő pénteken jelentette be, hogy Phil Hogan volt környezetvédelmi tárcavezetőt jelölik, ám az ír európai parlamenti képviselők meg akarják torpedózni kinevezését. Lengyelország Radoslaw Sikorski külügyminisztert jelölné, abban a reményben, hogy ő követhetné a távozó brit Catherine Ashtont az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének posztján.

Szlovákia meghosszabbítaná az eddigi kulturális és oktatási biztos, Maros Sefcovic mandátumát, de az sem kizárt, hogy Miroslav Lajcákot nevezik meg, aki szintén szóba jöhet az uniós fődiplomata posztjára. Magyarország Navracsics Tibort delegálná.

Mindössze néhány női nevet emlegettek potenciális biztosjelöltként, jelentette az uniós ügyeket nyomon követő European Voice. Brüsszelbe készül Federica Mogherini, aki idén február óta állt az olasz külügyi tárca élén.

Bulgária újrajelölné eddigi biztosát, Krisztalina Georgievát, aki a nemzetközi együttműködéssel, humanitárius segítségnyújtással foglalkozott. Rajtuk kívül még egy hölgy neve forog: Belgium a kereszténydemokrata EP-képviselőnőt, Marianne Thyssent delegálná.

Az idén leköszönő bizottság 28 tagja közül kilencen voltak nők, köztük az egyik alelnök, Neelie Kroes. Juncker úgy véli, nem lenne hiteles a következő Európai Bizottság, ha csak két-három biztos képviselné a szebbik nemet. Juncker környezetéből kiszivárogtatták, az EB új elnöke fontos poszttal, vagy alelnöki hellyel jutalmazná azokat az államokat, amelyek hajlandók lennének nőt jelölni.

Második elnöksége kezdetén José Manuel Barroso is írt a tagállamoknak, hogy részesítsék előnyben a női jelölteket. Ezúttal a leköszönő biztosnők maguk is lobbizni kezdtek, levélben fordultak Junckerhez, azt kérve, hogy legalább tíz, de inkább még több női biztost válasszon. Erősen tartja magát az a hír is, hogy Helle Thorning-Schmidt dán kormányfő válthatja Herman van Rompuyt az Európai Tanács élén.

A volt brit munkáspárti vezér, Neil Kinnock menye nemrégiben reflektorfénybe került, amikor Nelson Mandela temetésén a brit kormányfővel és az amerikai elnökkel "szelfizett". Bár Thorning-Schmidt eddig nem erősítette meg a találgatásokat, de kétségkívül emelné az uniós vezetői poszt fényét.

A dán kormányfő mellett befolyásos hangok szólaltak meg, Angela Merkel német kancellár is kedvezően nyilatkozott erről a lehetőségről. Párizsban ugyanakkor nem helyeselnék, ha az eurózónához nem tartozó tagállam képviselője elnökölne az Európai Tanács és az Eurocsoport ülésein.

Van Rompuy utódának személyéről is dönthetnek az EU állam- és kormányfői július 16-i rendkívüli tanácsülésükön. Juncker minden országot arra kért, szerdáig nevezze meg biztosjelöltjét, s jelezze azt is, hogy mely reszortokat céloznák meg. A háttérben már folyik a helyezkedés a legbefolyásosabb tárcákért. Juncker, amikor az EP szocialista és demokrata frakciójával találkozott, ígéretet tett rá, hogy az egyik legfontosabb posztot, a gazdasági és pénzügyi biztos helyét szocialista politikusnak adja.

A finn Olli Rehn vitte ezt a területet a második Barroso-bizottságban. Hírek szerint az Eurocsoport jelenlegi vezetője, a holland munkáspárti képviselő, jelenlegi holland pénzügyminiszter, Jeroen Dijsselbloem kaphatja meg a tárcát, a másik esélyes jelöltnek Pierre Moscovici francia gazdasági minisztert tartják.

Párizs a gazdasági mellett a belső piaci biztosi poszt iránt is komolyan érdeklődik. Moscovici esetleges jelölése azt is jelenti, hogy romlottak a francia biztosi posztra esélyesnek mondott Ségolene Royal, illetve Élisabeth Guigou kilátásai.

Kelet-európai tagállamok egy csoportja a Financial Times értesülései szerint külön lobbizásba kezdett, hogy megtorpedózzák az olasz külügyminiszter-asszony jelölését az uniós diplomácia élére. Lengyelország és a három balti állam is ellenezné, hogy Federica Mogherini vegye át a stafétabotot Lady Ashtontól.

Ha a lengyelek és a balti államok megvétóznák az olasz jelöltet, írta a brit pénzügyi körök lapja, akkor várhatóan Sikorski is elbukik, s akkor a másik nemzetközi kapcsolatokban jártas hölgy, a bolgár Georgieva személye körül alakulhat ki konszenzus. Az uniós fődiplomata személyéről minősített többséggel kell dönteni.

Juncker szeretné, ha még a nyári szünet előtt létrejönne az elvi megállapodás a posztok elosztásáról, mivel szeptemberben már kezdődnek a meghallgatások. Az új bizottság összetételét az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, a biztosok októberben lépnek hivatalba.

Szerző
Frissítve: 2014.07.14. 21:48