- Éjjel osont Gábriel a Szabadság térre

Vasárnapra virradó éjjel a helyére emelték a náci Németországot szimbolizáló birodalmi sast, valamint a megszállt Magyarországot jelképező Gábriel arkangyal szobrát a Szabadság téren; a kormány emlékműve - mint felirata is hirdeti - az 1944. március 19-i német megszállás áldozatainak állít mementót.

Az Átlátszó videója szerint a szobrokat szállító teherautót rendőrautók kísérték, a teret pedig több száz méteres körben, dupla kordonnal zárták le, az építési területet pedig a kordonon belül egy biztonsági cég emberei védték. Az akciót annyira sikerült titokban tartani, hogy végül nem volt kitől megvédeni a munkaterületet, pedig április óta folyamatosak a demonstrációk a Szabadság téren.

A tiltakozók azonban hamar aktivizálódtak, már hajnalban tüntetést hirdettek a Facebookon, vasárnap délelőtt 10 órától pedig már civilek és politikusok néztek farkasszemet a rendőrökkel a téren. Az emlékmű előtt rögtönzött beszédek hangzottak el (lásd keretes írásunkat), a tüntetők pedig - ahogy eddig is mindennap - egymás kezét fogva járták körül az emlékművet védő kordont, de akadtak, akik dühükben tojással dobálták meg a szobrot, mások a kordont rángatták. Azt, hogy mikor lesz a hivatalos avatóünnepség - amelyen újabb incidensek várhatók -, kérdésünkre, lapzártánkig nem árulta el Havasi Bertalan, az emlékművet megrendelő Miniszterelnökség helyettes államtitkára.

Múlt héten még arról szóltak sajtóhírek, hogy a szobor befejezésével és az avatással esetleg megvárják az októberi önkormányzati választásokat, legalább is magas rangú fideszes politikusok erről próbálták meggyőzni Orbán Viktort. A miniszterelnök azonban eddig is vehemensen védte a megszállási emlékmű koncepcióját a hazai és külföldi kritikákkal szemben, viszont korábban többször is az átadás elhalasztásáról döntött. Eredetileg a német megszállás 70. évfordulóján, március 19-én akarták felavatni a szoborcsoportot, majd egy kormányhatározat május 31-ét jelölte meg határidőként, ezzel sikerült "megúszni", hogy az építkezés körüli konfliktus az országgyűlési és az EP-választás kampányában fontosabb szerepet játsszon. A múlt héten pedig arról értesült a Népszabadság, hogy az építkezés miatt kért területfoglalási engedélyt augusztus 31-ig meghosszabbították, vagyis úgy tűnt: Orbán továbbra is kivárásra játszik.

A taktikázás nem volt véletlen, ugyanis a kritikák szerint Magyarország második világháborús, illetve a holokausztban játszott szerepét "mentegető" emlékmű nagy nemzetközi vihart kavart, bár itthon - néhány száz elszánt demonstrálón kívül - nem mozgatta meg túlságosan a közvéleményt. A szoborcsoport szimbolikája ugyanis arra utal - igazodva az alaptörvény preambulumában leírtakhoz -, hogy 1944. március 19-én az addig Németország szövetségeseként harcoló Magyarország elveszítette önrendelkezését, vagyis nem felelős 600 ezer magyar zsidó deportálásáért és meggyilkolásáért. Az emlékmű alkotójának szándékát még egyértelműbbé teszi, hogy a nyilvánosságra került tervekkel ellentétben Gábriel kezébe a magyar államiságot jelképező országalma, a német birodalmi sas egyik lábára pedig egy gyűrű került, "1944"-felirattal. Bár kormánypárti oldalról többen is azzal érveltek, hogy a megszállásnak nem csak zsidó áldozatai voltak és a népirtás nem következett volna be német katonai jelenlét nélkül, Áder János államfő még áprilisban Auschwitzban úgy fogalmazott, hogy 1944-ben Magyarország nem védte meg saját állampolgárait, nem szegült szembe "a német megszállók ördögi tervével", sőt, annak kiszolgálójává vált.

Élesebben fogalmaztak azonban az emlékmű befejezésére reagáló ellenzéki politikusok. Horváth Csaba lapunknak kijelentette, "a Szabadság téren felállították a náci, nyilas emlékművet, amely meggyalázza ezt a helyszínt és megosztja a társadalmat. Az MSZP fővárosi frakcióvezetője úgy vélte, "kőbe és fémbe merevítették a gyalázatot", hiszen a szobor nemhogy emléket nem állít a megszállás áldozatainak, de kifejezetten sérti a világháború áldozatainak emlékét. "Egyetlen emlékmű sem válhat a nemzet részévé, amit a nemzet ellenében állítottak fel" - tette hozzá Horváth, aki szerint a Fidesz erődemonstrációnak szánta a "förmedvényt", amelyet - ha az őszi önkormányzati választáson az MSZP felhatalmazást kap a főváros vezetésére - biztosan nem hagynak a helyén. "Mehet a Szoborparkba, vagy a felcsúti stadion gyepére" - mondta Horváth. Ugyanerre utalt az Együtt-PM, közleményük szerint az önkormányzati választás után, az új balközép városvezetés el fogja távolítani a szobrot.

Ha egy politikus nem érzi, hogy az ország sikeréhez társadalmi béke kell, akkor nagyot vét - mondta lapunknak Tóbiás József a Szabadság téren. Az MSZP új elnöke emlékeztetett, hogy a szobrot az MTA is aggályosnak nevezte. A politikus szerint az, hogy éjjel állították fel az emlékművet jelzi, hogy a kormány nem mer szembenézni a társadalmi problémákkal.

A PM-s Karácsony Gergely szerint "az éj leple alatt a tolvajok szoktak dolgozni". Az ellenzéki párt társelnöke biztos abban, hogy az alkotás nem áll majd sokáig a téren. "Annak az országnak nincs jövője, ahol a holokausztot nem tudják egységesen megítélni. Azok az országok sikeresek, amelyekben erős a honfitársi szolidaritás. Ez az emlékmű hadüzenet a nemzeti összefogás ellen" - tette hozzá Karácsony, aki szerint Magyarország jövője dőlhet el ennél a szobornál.

Lendvai Ildikó szerint ez a kormány mindig az erejét fitogtatja. A szocialista politikus lapunknak azt mondta: az alkotás nem az emlékezést szolgálja, hanem Orbánék akarnokságát szimbolizálja. Gyávának nevezte azt a kormányt, amelyik csak az éj leple alatt meri a véleményét kifejezni. Emlékeztetett, hogy Károlyi Mihály szobrát is éjszaka vitték el eredeti helyéről. "Ez a hatalom fél, még attól a kétszáz embertől is, aki ott tiltakozik a téren, hát még hogy félhet azoktól a tömegektől, akiknek a lábára lépett" - mondta Lendvai, akit meglepett ez a félelem. Azt is furcsállta, hogy az országalma - amelyik nem a magyar népet, hanem az államot szimbolizálja - Gábriel arkangyal kezébe került. "Ez a szobor azt sugallja, hogy a kormány felmenti az akkori magyar államot, benne azokat a csendőröket, akik zsidókat kényszerítettek vagonokba" - tette hozzá Lendvai.