Rákosi-éra helyett Orbán-korszak jön

Publikálás dátuma
2014.08.01. 07:53
Hatvannyolcezres stadion a legmagasabb UEFA-besorolással. FORRÁS: MNSK.HU
Tegnap bemutatták a Puskás Ferenc Stadion átalakításának látványterveit. A 68 ezer férőhelyes arénában a regnáló rezsim elképzelései szerint 2020-ban Európa-bajnoki labdarúgó mérkőzéseket, máskor Bajnokok Ligája- és Európa Liga-döntőket bonyolítanának, a létesítmény alkalmas lesz nagyszabású koncertek rendezésére, emellett 20 egyéb olimpiai sportágat is kiszolgál majd. 

Újabb alkalom, amikor lehet valamit avatni, lehet valamit ünnepelni. Ezúttal látványtervek bemutatása miatt volt mód nagyszabású elképzelésekkel dobálódzni, vállat lapogatni, „Lacikám, remek munkát végeztetek”-kiszólások és összekacsintások, bizalmaskodó mosolyok közepette hangoztatni, hogy dicső magyar népünk végre megkapja, ami jár neki.

Adatok, érdekességek

Befogadóképesség sporteseményen: 67 889 fő
Befogadóképesség koncerten: 79 889 fő
Legmagasabb pont: 51,3 méter
Hosszúság: 364 méter
Szélesség: 273 méter
Szintek száma: 11
Nettó alapterület: 202 ezer négyzetméter
Beépített beton: 183 ezer köbméter
A tető tömege: 5000 tonna
Helyiségek száma: 1700
Sportolásra alkalmas termek: 15
Kiszolgálható sportágak: 21
A konferenciaterem befogadóképessége: 800 fő
Az irodaház kapacitása: 500 fő
Szállodai szobák száma: 150
Panorámás futópálya hossza: 800 méter

Egy olyan stadiont, amilyet még nem látott a világ. Ahogy a debreceni és a ferencvárosi stadion kapcsán is el-elhangzott, hogy ilyen létesítmény nem készült közel s távol, ez a megállapítás a Puskás-stadionra hatványozottan igaz. Eleve 68 ezer férőhelyes lesz, ultramodern, legmagasabb UEFA-besorolású, Orbán Viktornak nem kell majd külföldre mennie BL-döntőre, az jöhet ide hozzá.

Az arénában, a várakozások szerint, 2020-ban Eb-meccseket rendeznek majd, sőt, ha a világ legnagyobb

popsztárjait kell megvendégelni, akkor sem lesz akadály, 80 ezren tapsolhatnak odabenn. A komplexum közepén álló futballstadion mintegy 200 ezer négyzetméter alapterületű, a legújabb pályatechnikával és lelátórendszerrel felszerelt lesz, de ami az igazán komoly dolog, hogy további 20 olimpiai sportágat is kiszolgál majd, felszerelik egy180 ágyas szállodával, irodákkal, diagnosztikai központtal, míg a tetőszerkezetén hatsávos panoráma-futópálya kap helyet.

Mára kiderült, akár 100 milliárdba is kerülhet

Mára kiderült, akár 100 milliárdba is kerülhet

„Az új stadionnal egész Magyarország jól jár!” – örvendezett Vígh László kormánybiztos, aki rámutatott, tavaly tavasszal született meg a döntés arról, hogy a stadion a stadionban koncepció alapján épül meg az új Puskás.

„Korábban készültek olyan tervek is, hogy a mostani stadion mellett, esetleg annak a helyén épül meg az új stadion. Végül hosszas hazai és nemzetközi szakértői egyeztetések után döntöttünk arról, hogy a régi stadionban épül fel” – jelentette ki.
Mármost az van, hogy ez nem igaz.

A tervek szépek és impozánsak. De tényleg. Ám demokráciákban egy országos jelképnek számító létesítményt legalábbis nem udvari építészekkel szokás megvalósíttatni. Hiába mondja Vígh, hogy volt egyeztetés, amikor nem volt. A Magyar Építész Kamara számos tagja – többük inkognitóban kívánt maradni – megerősítette: sem tervpályázatot nem hirdettek, sem nem volt egyeztetés arról, elfogadható-e a műemléképületnek számító Népstadion efféle átalakítása.

Hatsávos futópálya lesz a tetőszerkezetén

Hatsávos futópálya lesz a tetőszerkezetén

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, amely az állami nagyberuházások kapcsán többször emelt kifogást, ez ügyben már kritikát se fogalmazhatott meg: zavaró tényező volt, megszüntették. „Itt fideszes módszerekkel elhallgattatták, aki akadékoskodott, stikában fölvettek egy csapatot, hogy dolgozza ki a stadion a stadionban megoldást. Mindezt teljes titoktartás övezte, senki nem tudott semmit a folyamatról” – mondta egyikük.

Akár BL-döntő rendezésére is alkalmas lesz az új komplexum

Akár BL-döntő rendezésére is alkalmas lesz az új komplexum

Kévés György Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima-díjas építész, az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületének elnöke, maga is kamarai tag, azt mondja, a kormány elképzelései szerint megvalósuló arénában elengedhetetlen, hogy lebontsák a tribünrészt. „Berlinben a náci megrendelésre, Albert Speer tervei alapján készült Olimpiai Stadiont megtartották eredeti állapotában.Rómában a fasiszta Benito Mussolini építette arénához nem nyúltak, akárcsak Moszkvában a kommunista időkből való Luzsnyikihoz sem.

Ráadásul az sem világos, atlétikai versenyeket ezentúl hol rendeznek, s egyáltalán, minek nekünk ide ekkora futballstadion, amikor a sportág hazai állapotai erre semmiféle indokkal nem szolgálnak. Nem beszélve arról, hogy hatástanulmányokat sem ismerünk, mennyibe kerül majd az országnak az üzemeltetése?” – összegzett Kévés.

Ehhez még hozzátehetjük, hogy korábban 50, aztán 60 milliárd forintra taksálták a munkálatokat, tegnap elhangzott, a 2018-as átadásig mintegy 100 milliárdot tapsolunk el rá. Az ötvenes évek elején épült Népstadionban Rákosi Mátyásnak külön díszpáholya volt.

A ma már Puskás-stadionnak nevezett aréna a hatvan évvel ezelőtti, diktatórikus módszerekkel újul meg. Hogy Orbán Viktornak, akár a Pancho Arénában, lesz-e itt is külön trónusa, azt nem tudni, de regnálása alapján kiérdemelné, hogy megkapja Rákosiét, persze, kellőképpen modernizálva.

Szerző

Közelkép - Búcsú a Verdi - tenorcsodától

Kilencvenedik születésnapjára csodálatos ajándékot kapott még a Deccától minden idők egyik legnagyobb Verdi tenorja, majd tíz nap múlva meghalt Carlo Bergonzi, akit a világ operabirodalma Caruso, Gigli, Pertile és mások után hasonlíthatatlan csodahangnak tekintett. 

Parmezán sajt gyártó fiaként született 1924. július 13-án, mindössze egy kilométerre a Verdi-villától. Eredetileg is muzsikusnak készült, zongorázott, párhuzamosan énekelni is tanult, de színpadi karrierje előtt a második világháborúban katonaként, mint légelhárító szolgált.

Majd Hitler Németországában volt munkaszolgálatos, büntetésül antifasiszta meggyőződése miatt. Immár szabadon folytatta zenei tanulmányait, különös módon azonban a színpadokon még baritonként kezdte.

Figaro volt Rossini borbélyában, Schaunard zenész a Bohéméletben, még a Traviatában is az öreg Germont, és nem Violetta nagy szerelme. Aztán 1950.-ben a Rigolettóban már ő volt a mantuai herceg, ezt követően aztán örökre tenor maradt. Nemzetközi pályafutása a New York-i Metropolitanben indult 1956.-ban az Aida Radameseként.

Ettől kezdve a Met egyik sztárja, harminchárom évadban kétszázötvenszer énekelt mintegy húsz szerepben. Utoljára 1988.-ban Donizetti Lammermoorijában. Bejárta az egész világot, Bécs, Tokió, Berlin, Madrid, San Francisco, Barcelona, Buenos Aires színpadait. John Kennedy emlékére Solti György vezényletével a Verdi Requiem tenorja volt.

Legnagyobb szakmai sikerének a színhelye mégis Párizs volt l964.-ben, ahol a Toscában Maria Callas partnereként Cavaradossit énekelte. A szopránok királynője így kiáltott föl: "Micsoda hang ez a Carlo! Hihetetlen, hogy valaki ilyen tökéletes legyen!".

Egyesek szerint túlságosan későn búcsúzott 1994.-ben koncert sorozattal, Bécsben, New Yorkban és a milánói Scalában. Hatalmas életpályájának a tragédiája 2000.-ben érte a New York-i Carnegie Hallban, Verdi Otellójának a címszerepében. A második fölvonás után rosszul lett, Desdemonát már nem tudta megfojtani.

Szerző
Frissítve: 2014.07.31. 22:39

Közelkép - Búcsú a Verdi - tenorcsodától

Kilencvenedik születésnapjára csodálatos ajándékot kapott még a Deccától minden idők egyik legnagyobb Verdi tenorja, majd tíz nap múlva meghalt Carlo Bergonzi, akit a világ operabirodalma Caruso, Gigli, Pertile és mások után hasonlíthatatlan csodahangnak tekintett. 

Parmezán sajt gyártó fiaként született 1924. július 13-án, mindössze egy kilométerre a Verdi-villától. Eredetileg is muzsikusnak készült, zongorázott, párhuzamosan énekelni is tanult, de színpadi karrierje előtt a második világháborúban katonaként, mint légelhárító szolgált.

Majd Hitler Németországában volt munkaszolgálatos, büntetésül antifasiszta meggyőződése miatt. Immár szabadon folytatta zenei tanulmányait, különös módon azonban a színpadokon még baritonként kezdte.

Figaro volt Rossini borbélyában, Schaunard zenész a Bohéméletben, még a Traviatában is az öreg Germont, és nem Violetta nagy szerelme. Aztán 1950.-ben a Rigolettóban már ő volt a mantuai herceg, ezt követően aztán örökre tenor maradt. Nemzetközi pályafutása a New York-i Metropolitanben indult 1956.-ban az Aida Radameseként.

Ettől kezdve a Met egyik sztárja, harminchárom évadban kétszázötvenszer énekelt mintegy húsz szerepben. Utoljára 1988.-ban Donizetti Lammermoorijában. Bejárta az egész világot, Bécs, Tokió, Berlin, Madrid, San Francisco, Barcelona, Buenos Aires színpadait. John Kennedy emlékére Solti György vezényletével a Verdi Requiem tenorja volt.

Legnagyobb szakmai sikerének a színhelye mégis Párizs volt l964.-ben, ahol a Toscában Maria Callas partnereként Cavaradossit énekelte. A szopránok királynője így kiáltott föl: "Micsoda hang ez a Carlo! Hihetetlen, hogy valaki ilyen tökéletes legyen!".

Egyesek szerint túlságosan későn búcsúzott 1994.-ben koncert sorozattal, Bécsben, New Yorkban és a milánói Scalában. Hatalmas életpályájának a tragédiája 2000.-ben érte a New York-i Carnegie Hallban, Verdi Otellójának a címszerepében. A második fölvonás után rosszul lett, Desdemonát már nem tudta megfojtani.

Szerző
Frissítve: 2014.07.31. 22:39