Újabb alkalom, amikor lehet valamit avatni, lehet valamit ünnepelni. Ezúttal látványtervek bemutatása miatt volt mód nagyszabású elképzelésekkel dobálódzni, vállat lapogatni, „Lacikám, remek munkát végeztetek”-kiszólások és összekacsintások, bizalmaskodó mosolyok közepette hangoztatni, hogy dicső magyar népünk végre megkapja, ami jár neki.
Befogadóképesség sporteseményen: 67 889 fő
Befogadóképesség koncerten: 79 889 fő
Legmagasabb pont: 51,3 méter
Hosszúság: 364 méter
Szélesség: 273 méter
Szintek száma: 11
Nettó alapterület: 202 ezer négyzetméter
Beépített beton: 183 ezer köbméter
A tető tömege: 5000 tonna
Helyiségek száma: 1700
Sportolásra alkalmas termek: 15
Kiszolgálható sportágak: 21
A konferenciaterem befogadóképessége: 800 fő
Az irodaház kapacitása: 500 fő
Szállodai szobák száma: 150
Panorámás futópálya hossza: 800 méter
Egy olyan stadiont, amilyet még nem látott a világ. Ahogy a debreceni és a ferencvárosi stadion kapcsán is el-elhangzott, hogy ilyen létesítmény nem készült közel s távol, ez a megállapítás a Puskás-stadionra hatványozottan igaz. Eleve 68 ezer férőhelyes lesz, ultramodern, legmagasabb UEFA-besorolású, Orbán Viktornak nem kell majd külföldre mennie BL-döntőre, az jöhet ide hozzá.
Az arénában, a várakozások szerint, 2020-ban Eb-meccseket rendeznek majd, sőt, ha a világ legnagyobb
popsztárjait kell megvendégelni, akkor sem lesz akadály, 80 ezren tapsolhatnak odabenn. A komplexum közepén álló futballstadion mintegy 200 ezer négyzetméter alapterületű, a legújabb pályatechnikával és lelátórendszerrel felszerelt lesz, de ami az igazán komoly dolog, hogy további 20 olimpiai sportágat is kiszolgál majd, felszerelik egy180 ágyas szállodával, irodákkal, diagnosztikai központtal, míg a tetőszerkezetén hatsávos panoráma-futópálya kap helyet.
Mára kiderült, akár 100 milliárdba is kerülhet
„Az új stadionnal egész Magyarország jól jár!” – örvendezett Vígh László kormánybiztos, aki rámutatott, tavaly tavasszal született meg a döntés arról, hogy a stadion a stadionban koncepció alapján épül meg az új Puskás.
„Korábban készültek olyan tervek is, hogy a mostani stadion mellett, esetleg annak a helyén épül meg az új stadion. Végül hosszas hazai és nemzetközi szakértői egyeztetések után döntöttünk arról, hogy a régi stadionban épül fel” – jelentette ki.
Mármost az van, hogy ez nem igaz.
A tervek szépek és impozánsak. De tényleg. Ám demokráciákban egy országos jelképnek számító létesítményt legalábbis nem udvari építészekkel szokás megvalósíttatni. Hiába mondja Vígh, hogy volt egyeztetés, amikor nem volt. A Magyar Építész Kamara számos tagja – többük inkognitóban kívánt maradni – megerősítette: sem tervpályázatot nem hirdettek, sem nem volt egyeztetés arról, elfogadható-e a műemléképületnek számító Népstadion efféle átalakítása.
Hatsávos futópálya lesz a tetőszerkezetén
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, amely az állami nagyberuházások kapcsán többször emelt kifogást, ez ügyben már kritikát se fogalmazhatott meg: zavaró tényező volt, megszüntették. „Itt fideszes módszerekkel elhallgattatták, aki akadékoskodott, stikában fölvettek egy csapatot, hogy dolgozza ki a stadion a stadionban megoldást. Mindezt teljes titoktartás övezte, senki nem tudott semmit a folyamatról” – mondta egyikük.
Akár BL-döntő rendezésére is alkalmas lesz az új komplexum
Kévés György Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima-díjas építész, az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületének elnöke, maga is kamarai tag, azt mondja, a kormány elképzelései szerint megvalósuló arénában elengedhetetlen, hogy lebontsák a tribünrészt. „Berlinben a náci megrendelésre, Albert Speer tervei alapján készült Olimpiai Stadiont megtartották eredeti állapotában.Rómában a fasiszta Benito Mussolini építette arénához nem nyúltak, akárcsak Moszkvában a kommunista időkből való Luzsnyikihoz sem.
Ráadásul az sem világos, atlétikai versenyeket ezentúl hol rendeznek, s egyáltalán, minek nekünk ide ekkora futballstadion, amikor a sportág hazai állapotai erre semmiféle indokkal nem szolgálnak. Nem beszélve arról, hogy hatástanulmányokat sem ismerünk, mennyibe kerül majd az országnak az üzemeltetése?” – összegzett Kévés.
Ehhez még hozzátehetjük, hogy korábban 50, aztán 60 milliárd forintra taksálták a munkálatokat, tegnap elhangzott, a 2018-as átadásig mintegy 100 milliárdot tapsolunk el rá. Az ötvenes évek elején épült Népstadionban Rákosi Mátyásnak külön díszpáholya volt.
A ma már Puskás-stadionnak nevezett aréna a hatvan évvel ezelőtti, diktatórikus módszerekkel újul meg. Hogy Orbán Viktornak, akár a Pancho Arénában, lesz-e itt is külön trónusa, azt nem tudni, de regnálása alapján kiérdemelné, hogy megkapja Rákosiét, persze, kellőképpen modernizálva.