Létszámtizedelés

Újabb elbocsátási hullám várható az energiaszektorban a rezsicsökkentés következményeként. Az elkövetkező hónapokban hozzávetőleg ötszáz munkahely szűnik meg az ágazatban. Ez több mint tíz százalékos leépítés, a csaknem ötezer főt foglalkoztató iparágban. Emellett a szakág dolgozóinak további tizedére kiszervezések várnak. Így az energetikai szakma rohamos leépülése zajlik - nyilatkozta lapunknak Székely Tamás. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke elmondta: a mostani elbocsátások egyértelműen arra vezethetőek vissza, hogy a kormányzat a valóságtól elrugaszkodott energia és közszolgáltatási árkorlátozások bevezetésével és a különadókkal elvonta a forrásokat az iparág cégeitől. Emiatt leálltak a fejlesztések, aminek első lépcsőben a munkahelyek megszűnése, hosszabb távon pedig a szolgáltatások színvonalának a romlása a következménye.

Székely Tamás a kormányzat energiapolitikáját bírálva úgy fogalmazott: az energiaipar eddig húzóágazat, képletesen egy jól húzó ló volt, a kormányzat azonban elhatározta, hogy addig üti ezt a lovat, amíg az el nem pusztul. Vagyis a kabinet egyértelmű szándéka az, hogy veszteségbe hajszolja, s tönkretegye az energiaszolgáltatókat, majd áron alul felvásárolja, államosítsa azokat. Ezt követően azonban a kormányzatnak kell működtetnie ezeket a rezsicsökkentés miatt továbbra is ráfizetéses vállalatokat. Ez pedig adóforintok milliárdjait igényli majd.

Az állami kézbe kerülő energetikai cégek dolgozónak a helyzete is jelentősen romlik majd, miután az államosítás után csak a Munka Törvénykönyvében rögzített juttatásokra lesznek jogosultak - magyarázta a szakszervezeti vezető. Jelenleg ugyanis a szabályokban rögzítettnél sokkal nagyobb kedvezményekben, többletjuttatásokban részesülnek az alkalmazottak a kormány által főgonosznak kiáltott " multiktól".

A VDSZ-nek jelenleg hatezer tagja van, s mintegy 85 ezer munkavállalót képvisel. A szakszervezet több mint 200 cégnél van jelen. Németh Szilárd, az Országgyűlés rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának fideszes vezetője ennek ellenére a szerdai közleményében Székely Tamást a baloldal álszakszervezeti vezetőjének titulálta.
Emlékezetes: a rezsibiztos az idei országgyűlési választásokon a csepeli körzetében megbukott. Jelenleg azért lehet a Fidesz országgyűlési képviselője, mert a pártvezetés listás mandátumot juttatott neki.

Németh a közleményében azt állította, hogy egyértelmű, a szakszervezeti elnököt a baloldal bízta meg azzal, időről időre a kormány intézkedéseit támadja, holott a feladata a munkavállalók érdekvédelme lenne a munkáltatókkal szemben. A rezsicsökkentés miatt sokan és sokféleképpen aggódtak már az elmúlt hónapokban, mindig alaptalanul - fogalmazott.
Szakértők szerint a rezsibiztos ezen kijelentése azért nehezen értelmezhető, mert a kormányzat az árkorlátozásokkal tudatosan szorította sarokba az energetikai cégeket, azt is tudván, hogy a forráselvonásra létszámleépítéssel válaszolhatnak. Így a kormány gerjesztette a konfliktust a munkaadók és a dolgozók között, az érintettek kényszerpályán mozogtak. Hasonlóan a jogfosztott szakszervezetekhez, amelyek a közellátás folyamatos fenntartásához fűződő társadalmi érdekeket szem előtt tartva még munkabeszüntetéssel sem kezdeményezhetik a dolgozók helyzetének jobbítását.

"A mi célunk az, hogy Európában nálunk legyen a legolcsóbb az energia" - jelentette ki Németh. Arról azonban nem ejtett szót a kormánypárti politikus, hogy ezért milyen árat fizettet a Fidesz a társadalommal. Így hallgatott arról is, hogy idén már mintegy százmilliárd forintjába kerül majd az adófizetőknek a rezsicsökkentéssel csődhelyzetbe juttatott távhőtársaságok, szemétszállító cégek, kéményseprő vállalkozások és vízközmű társaságok életben tartása. Még az ilyen cégeknél zajló tömeges elbocsátások mellett is. Vagyis a Fidesz által kierőszakolt "árengedményt" többszörösen visszafizeti a lakosság.
Szakértők szerint ezért is hat furcsának a rezsibiztos azon kijelentése is, hogy a Fidesz "az emberek oldalán áll és elkötelezett a családok terheinek enyhítésében, ezért kitartunk a rezsicsökkentés politikája mellett, a hazai fogyasztókat pedig a jövőben is megvédjük a szolgáltatók túlhatalmával szemben" - írta Németh Szilárd.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke úgy véli: a kormánypárt "rezsiharca" egyértelműen egy félresikerült kampányfogás. A közüzemi árak irreális szintre mérséklése pedig nem fenntartható. Sokkal eredményesebb lépés lenne, ha kormány támogatná a családokat abban, hogy energetikailag korszerűsítsék az otthonaikat. Azzal ugyanis akár a felére is csökkenthetnék az energia vásárlási kiadásaikat.

Az ellenzéki politikus megjegyezte: előre borítékolható volt, hogy a kormány rezsicsökkentési politikája munkahelyek ezreinek az elvesztéséhez, s ezáltal számtalan család tönkretételéhez, hosszabb távon pedig a közműszektor szétzilálásához, összeomlásához vezet. Miközben a kormányzat által egekig magasztalt rezsicsökkentés még igazságtalan is, mert nem a rászorulónak, hanem a jobb módúaknak, a több energiát fogyasztóknak ad nagyobb támogatást.
Érdemes megjegyezni: a két éve felerősödő "rezsiharc" nyomán már volt egy ezres nagyságrendű elbocsátási hullám az energetikai társaságok körében, amit alvállalkozói szerződések tömeges megszűnése is kísért. A kormány akkor is tagadta az összefüggést az erőszakos árkorlátozások és a munkahelyek megszűnése között.

Elemzők szerint a mostani második hullám után a következő leépítési dömping az újabb energetikai cégek állami tulajdonba vonása után indul majd el. A kormány ugyanis vélhetően cégösszevonásokat hajt végre és a végletekig lefaragja majd a dolgozói létszámot, mert a hazai "multi leányvállalatokkal" szemben, amelyek a veszteségeik pótlására jelenleg pénzügyi segítséget kapnak az anyavállalataiktól, a kormánynak nem lesz forrása a veszteséges működésére. Úgy tudjuk: a tavaly államosított E.ON cégeknél már készül az elbocsátási lista.