A kármentés jelentős terhet ró a bankokra

Egy átlagos devizahiteles tőketartozása a jelenlegihez képest ötödével, törlesztőrészlete mintegy negyedével mérséklődhet, ami olyan, mintha 183 forinton kellene törleszteni a jövőben a svájci frank hitelt. Egy pénzügyi szakember szerint azonban ez az esetek nagyobb részében nem húzza ki a kátyúból a bajba került devizahiteleseket.

Egy átlagos devizahiteles tőketartozása 19 százalékkal, törlesztőrészlete pedig 27 százalékkal csökkenhet. Utóbbi (a júniusi átlag árfolyamhoz képest) olyan, mintha 183 forinton kellene a jövőben törleszteni a frankhiteleket. A devizahitelesek teljes éves megtakarítása a törlesztőrészlet-csökkenésből kifolyólag 168 milliárd forint lehet durva becslések szerint. A devizahitelesek tehát már akkor is jelentős könnyítést kaphatnak, ha a kormány által kilátásba helyezett majdani forintosítás piaci árfolyamon történik - ismertette számításait a Portfolió gazdasági portál.

Nem lesz elég a bankok részéről 900 milliárd forint sem, arra hogy rendezzék a devizahiteleket, valószínűbbnek tartom az 1400-1700 milliárd forintos összeget - ezt mondta Barabás Gyula a Népszava érdeklődésére. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke ehhez hozzátette, hogy éppen most zajlanak az újraszámolások. Az élő szerződéseknél a törvény az MNB középárfolyamán írja elő az elszámolást, mégpedig a felvétel időpontjától, ezáltal a korábbi tőketartozás csökken. Így a bankoknak újra kell számolniuk a havi törlesztőrészleteket, mégpedig visszamenőleg. Ami az ügyfeleknek visszajár, azt majd havonta számítja be és írja jóvá a bank.

Barabás Gyula ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az árfolyamrésből adódó változás nem lesz túl nagy összeg. A már lezárt hitelesek is számíthatnak arra, hogy az árfolyamrésből eredő különbözetet visszautalják a számukra. A végtörlesztők viszont kivételt jelentenek. A szakértő megjegyezte: a kettős árfolyam alkalmazása náluk is tisztességtelen volt, vagyis ebben az ügyben egyénileg ők is bírósághoz fordulhatnak. Sőt még a felmondott hiteleknél is fordulhatnak az ügyfelek a bírósághoz, még akkor is, ha már elárverezték a lakásukat - tette hozzá Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke nem tudja elképzelni, hogy a közeljövőben a pénzintézetek mindegyike pert indítsanak a Kúria döntése ellen. Ugyanakkor az esetek jelentős részében a perköltség nagyobb tételt tehet ki, mint a vitatott, visszafizetendő pénzösszeg.

A devizahitelesek zsebében a törlesztőrészlet-csökkentés miatt összesen évi csaknem 170 milliárd forinttal több marad - számolta ki a Portfolió. Számításaikat három, viszonylag nagy valószínűséggel fennálló feltételezésre alapozták. Az első, hogy a bankok nem tudják majd bizonyítani a bíróságon az egyoldalú kamatemelések tisztességességét, vagyis újra kell számolni ezeket is (a perek novemberben végződhetnek). A második, hogy az MNB árfolyamrésre vonatkozó képletének megfelelően működik majd az egyoldalú kamatemelések újraszámolásának képlete is. A pontos számítási módról ősszel születhet meg a törvény.

A Portfolió arra is felhívta a figyelmet, hogy teljesen átlagos ügyfél nincs, és nem is konstruálható. Sőt, az egyes hitelesek között óriási eltérések lehetnek aszerint, mekkora összeg jár vissza nekik. Hiszen nagyon eltérő időpontban és futamidővel, nagyon eltérő kezdeti és későbbi kamatszint mellett és nagyon eltérő árfolyamréssel adósodtak el, ráadásul a hitelek egy része nem átütemezett, árfolyamgátba belépett vagy éppen nem fizető. A hazai lakossági devizahiteleket az egyszerűség kedvéért mégis homogénnek tekintette a pénzügyi portál.

Egy átlagos ügyfelet véve, ha valaki 8 millió forintos svájci frank alapú kölcsönt, vett fel 20 évre például 2007 júniusában, a lakáshitelekre jellemző, átlagos árfolyamrés fizetése mellett, 4,2 százalékos kezdeti kamata mára - két lépcsőben - 6,2 százalékra emelkedett, emellett 1,5 százalékos kezelési költséget is fizetnie kellett. A várható törlesztőrészlet-csökkenés két tételből áll majd össze. A tőketartozás a mostanihoz képest csökken, hiszen lejönnek belőle kamatostul a múltbeli túlfizetések: a folyósítási és a törlesztési árfolyamrés, valamint a kamatemelések miatti törlesztőrészlet-emelkedés. Emellett a kamatszint is csökken, mivel az eredetivel számolnak.

A példabeli ügyfélnek a kezdeti 57 ezer forintos törlesztőrészlete mára 112 ezer forintra nőtt. Az MNB képletének megfelelően újraszámolták ezt a hitelt, és azt kapták, hogy a törlesztőrészlet 112 ezer forint helyett csak 83 ezer forint lesz. Bár ez is jóval magasabb a kezdetinél, 26 százalékkal alacsonyabb a mostaninál.

Az adós kezdeti, 8 millió forintos tőketartozása az árfolyamváltozások miatt 10,7 millió forintra emelkedett mára. Az MNB képletének megfelelően újraszámolták ezt is, és azt kapták, hogy a tőketartozás 10,7 millió forint helyett csak 8,9 millió forint. Ez is magasabb a kezdetinél, de a mostaninál 17 százalékkal alacsonyabb. Mivel fennálló tartozásról van szó, az ügyfél várhatóan úgy kapja vissza a neki járó pénzt, hogy ennyire csökkentik a tőketartozását. Ez leginkább akkor érdekes, ha elő-, vagy végtörleszteni szeretne az ügyfél.

A visszajáró összeg kiszámítása (MNB)

1. Ki kell számítani a devizahitel kezdeti devizaértékét úgy, mintha az akkori MNB-árfolyamon folyósította volna a bank a hitelt.

2. A hónapról hónapra már befizetett törlesztőrészletből ki kell vonni az átszámított hitel árfolyamrés nélkül devizában számított törlesztőrészletét, és ez lesz a mindenkori túlfizetés.

3. A hónapról hónapra teljesített túlfizetést múltbeli tőketörlesztésként kell figyelembe venni a devizatartozásban.

4. A mindenkori tőketartozást tehát két tényező is csökkenti az eddig hitthez képest: a folyósítási árfolyam megváltoztatása és a múltbeli túlfizetések tőketörlesztésként való beszámítása.

5. A jelenleg fennálló devizaadósság és az átszámításból adódó devizaadósság közötti különbség adja az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazásának költségét a bankok számára.