Előfizetés

Zempléni fesztiválkatlan

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2014.08.09. 07:46
A sárospataki Rákóczi-vár mindig kedvelt helyszíne volt a Zempléni Fesztiválnak FORRÁS: ZEMPLÉNI FESZTIVÁL
A sárospataki nyitókoncerttel tegnap indult a tíz napos Zempléni Fesztivál. A kis telepelüléseket is bekapcsoló színvonalas sorozat több mint ötven programmal várja a látogatókat kastélyokban, várakban, pincészetekben is. 

Ezt a fesztivált a Liszt Ferenc Kamarazenekar indította el, mi tőlük örököltük - meséli Hollerung Gábor, a Zempléni Fesztivál művészeti vezetője, a Budafoki Dohnányi Zenekar karmestere. - Egy elitfesztivált vettünk át, amely rendkívül színvonalas koncerteknek adott otthont, világhírű vendégművészek közreműködésével. Ez az elképzelés időközben kiegészült a régió kulturális fejlesztésére vonatkozó koncepcióval. Ennek megfelelően igyekeztünk sok kistelepülést bevonni a sorozatba. A színvonalat mindenképp szerettük volna megőrizni. De ma már elmondható, hogy egy sokszínű fesztivált csinálunk, ahol jelen vannak a klasszikusabb értékeket megcélzó rendezvények, de a műfaji határokat is szélesre tárjuk a zenében, a táncban és irodalomban is. Minden, ami értékes, az jól megfér egymás mellett. Hiszek abban, hogy a populáris és az elit kultúra között meglévő szakadék némileg a klasszikus kultúrát művelők szűklátókörűségének az eredménye. Ha visszatekintünk a múltba, a zenébe akár Bachnál, Mozartnál, vagy Rossininél jól nyomon követhetők a populáris kultúrának azon mechanizmusai, amelyek ma a populáris zenét jellemzik. Tehát szó sincs arról, hogy itt egymással ellentétes folyamatok működnének - mondja a karmester. Egyébként az elmúlt években a Zempléni Fesztiválra jellemző, hogy nagyszámú törzsközönsége kötődik a sorozathoz.

Hollerung Gábor szerint nagyon fontos, hogy a koncertekkel személyesen megszólítsák a kistelepülések lakóit. Ez segít abban, hogy a művészek és a nézők között is kialakuljon egyfajta személyesség. A mostani műsorban is szerepelnek olyan tematikus programok, amelyeknek része a kultúra mellett a közös beszélgetés, vendéglátás, kirándulás. Újdonság idén például a holnapi "Egy nap Mádon" elnevezésű sorozat, melynek keretében az érdeklődők megismerkedhetnek a település pincészeteivel, vendéglátóhelyeivel, és több koncert is lesz, este hétkor a Budapest Klezmer Band a mádi zsinagógában lép fel. Szintén újdonság a Hollerung Gábor által elindított zenekari akadémia, a kezdeményezésnek köszönhetően 8-10 fiatal muzsikusnak lehetősége lesz együtt próbálni és muzsikálni a Budafoki Dohnányi Zenekar tagjaival. Az eredményről a közönség is meggyőződhet augusztus 13-án Pálházán, ahol a Budafoki Dohnányi Zenekar a fiatalokkal együtt ad koncertet.

A fesztivál egyik új helyszíne a kétezer ötszáz fős új tokaji szabadtéri színpad, a "Fesztiválkatlan". Az egykori tokaji kőbányában már korábban is tartottak szabadtéri koncerteket, kiderült, hogy nagyon jó a helyszín akusztikája. A tokaji önkormányzat úgy döntött, hogy ezen a helyen szabadtéri színpadot hoz létre. Ennek a finanszírozására pályázatot adtak be, nyertek is rá pénzt, de a beruházás nem szokatlan módon elhúzódott. Az eredeti tervek szerint már két éve át kellett volna adni. Így a véletlenen is múlt, hogy az átadás éppen a Zempléni Fesztivál idejére esik. Másrészt a helyiek biztosak voltak abban, hogy a rendezvény szervezői méltó programot állítanak össze a nyitó alkalmakra.

Ma este a Fesztiválkatlan megnyitóján a békéscsabai teátrum István a király című előadását láthatják az érdeklődők, Feke Pállal a címszerepben. Augusztus 15-én pedig Magyar varázslat címmel a Budafoki Dohnányi Zenekar ad koncertet Roby Lakatos, Lajkó Félix, Havasi Balázs, a Harmonia Garden zenekar és a Duna Művészegyüttes tánckara társaságában. Turjányi Miklós fesztiváligazgató az új helyszínnel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy számukra is szokatlan a több ezres helyszín, hiszen korábban és most is a többi rendezvény esetében inkább intimebb hangulatú eseményeknek ad helyet a fesztivál. Mint ahogy a fesztiváligazgató véleménye szerint a tokaji bor környezetéhez nem is illenek igazán a tömegrendezvények, nem köthető hozzá a harsányság, a nagy mulatozás, inkább az intellektuálisabb, meditatív hangulat. A fesztivál vezetője hozzátette, a sorozat alapvetően továbbra is kitart a kastélyparkok, várudvarok, templomok, pincészetek és más kisebb helyszínek mellett is. Ezek nem szorulhatnak ki a befogadó helyek közül és nem lenne jó, ha mostantól csak monstre koncertek lennének a fesztiválon - jegyezte meg Turjányi Miklós. Egyébként a nagyobb, több ezer főt befogadó produkciók sokkal drágábbak is, mint például egy dzsessztrió, vagy egy kamaraformáció felléptetése.

Turjányi Miklós is fontosnak tartja a műfaji határok elmosódását, ami egyre jobban jellemzi a fesztivált. A fesztiváligazgató örül annak, hogy a rockzene felé is képesek voltak nyitni, ennek jegyében például a Tátrai Trend a tokaji Kossuth téren játszik majd hétfő este. Augusztus 14-én pedig a Sárospataki Szabadtéri Színpadon Török Ádám és az "ős Mini" ad koncertet. Ennek azért is örül a fesztiváligazgató, mert idén, mint ismert, elmaradt a Hegyalja Fesztivál, így a környéken élő fiatalok kevesebb rock koncerthez jutottak. Ezek pótlására is hivatottak az említett események.

Turjányi Miklós kilenc éve irányítja a Zempléni Fesztivált és mivel korábban ő maga is dzsesszmuzsikusként volt ismert, ezért mindig is fontosak voltak számára a dzsesszprogramok. - Nagy örömmel hívom meg a régi barátaimat Zemplénbe és szerencsére szívesen is jönnek a fesztiválra - mondja a sorozat direktora. Az is újdonság, hogy most először összefogott négy sárospataki borász, akik úgy gondolták, hogy a fesztivál idejére Sárospatak közepén, a művelődési ház előtt létrehoznak egy borteraszt, ezen az új helyszínen szinte minden este lesz dzsessz koncert, fellépnek fiatal tehetséges formációk Miskolcról, Nyíregyházáról, Budapestről, de lesznek néptánc és népzenei bemutatók is. Turjányi Miklós arról is beszélt, hogy arra is próbálnak figyelni, hogy a térség jó hírét keltsék, ezért idén is rendeznek például koncertet Olaszliszkán a katolikus templomban, ahol a Budafoki Dohnányi Zenekar kamaraformációjával találkozhatnak a nézők.

                                            Nyolcvanmilliós költségvetés
A Zempléni Fesztivál tavaly került be az állami támogatást illetően a kiemeltek kategóriájába. Turjányi Miklós szerint a mintegy hatvanmilliós állami dotáció már elegendő a sorozat biztonságos, nyugodt lebonyolításához. A zempléni önkormányzatok csekély összeggel - összesen öt millióval - tudnak a finanszírozáshoz hozzájárulni. Az összköltségvetés eléri a 80 milliót. Szép gesztus a szervezők részéről, hogy a kisfalvakban a programok nagy része ingyenes. Néhány nagyobb zempléni városban tartanak fizetős rendezvényt.

Szankciók szorításában a Krím

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2014.08.09. 07:30
Krími hatalomváltás – leszedték a kormányépületek feliratait Szimferopolban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAT KITWOOD
Az Oroszországhoz csatolt Krím-félsziget a vártnál is nagyobb nehézségekkel találta szembe magát. A grandiózus felzárkózási és fejlesztési tervek megvalósítását az orosz pénzügyi nehézségeken kívül az Európai Unió által bevezetett szankciók nagymértékben akadályozzák, némely területen el is lehetetlenítik. 

Az Oroszországgal szemben meghozott szankciókon kívül az Európai Unió egy sor olyan döntést hozott, amellyel a Krím-félsziget és Szevasztopol gazdaságát igyekszik megrendíteni. Megtiltották az európai vállalatoknak, hogy beruházzanak az infrastruktúrába, a közlekedésbe, az energetikába és a telekommunikációba. Tilos az olaj, a gáz és az ásványkincsek feltárása, kitermelése. Nem kereskedhetnek megannyi olyan eszközzel, berendezéssel, amelyek nélkülözhetetlenek a régió számára. Nem adhatnak hitelt, és biztosítási szolgáltatásokat sem nyújthatnak.

Mindezért nemcsak az oroszok fizetnek nagy árat. A német cégek, köztük az olajipari berendezések szállításától megfosztott Siemens a kárvallottja mindennek. De a francia és az amerikai vállalatokat is sújtják az intézkedések.
Kétségessé vált, hogy sikerül e létrehozni a Krím saját energiaellátási rendszerét. Ez különösen sebezhetővé teszi a félszigetet, hiszen az elektromosság 80 százaléka Ukrajnából érkezik. Ellehetetlenült a Krím legnagyobb olaj és gáz vállalata, amely az Egyesült Államok és az Európai Unió tilalmi listájára került. A mélytengeri kontinentális talapzaton végzett fúrásokhoz elengedhetetlenül szükséges a nyugati technológia. Márpedig ezentúl nem juthatnak hozzá.

Mindeközben a Krímnek élnie kell. Csakhogy egyre nagyobb akadályokat gördítenek az elé, hogy élni tudjon. Az Expert Online orosz hírportál átfogó elemzéséből kiderül, hogy az első negyedévben több mint 20 százalékkal visszaesett a félsziget exportja, és ez csak növekedni fog az után, hogy az Európai Unió megtiltotta a krími árucikkek behozatalát. Nemcsak a tilalom, hanem az átmeneti időszak jogbizonytalansága is növeli a zűrzavart. Egyelőre csak az orosz cégek közbeiktatásával folyik kereskedés a külfölddel, ez viszont feltornázza az árakat. A nagy vesztesek közé tartozik a "Zaliv" hajógyár, amely korábban norvég megrendelésekre dolgozott.

Szevasztopolban ráadásul infrastrukturális okai is vannak az export visszaesésének. Április óta nem működik a vámhivatal, a bankok, a vasút. Ukrajna nem biztosít vagonokat az államosított krími vasútnak. A szállítás teljes mértékben ellehetetlenült. A szevasztopoli kikötőkben nem rakodják be az Ukrajnának és más országoknak szánt gabonát. Majdnem leállt a hajójavító üzem, miután egy sor külföldi társaság többé nem veszi igénybe a szolgáltatásait, nehogy szembekerüljön az odesszai kikötő hatóságaival. A közelmúltban az ukránok nem engedtek be az odesszai kikötőbe egy török kereskedelmi hajót, mert azon Szevasztopolban hajtottak végre javításokat.

Félő, hogy a krími kikötőket az ENSZ veszélyeseknek minősíti, ebben az esetben viszont el fogják kerülni a külföldi hajók.
Függetlenül a szankcióktól, nincs annyi pénz, amelyből Moszkva fedezhetné a krímieknek tett ígéreteit. Csak az önálló energiaellátás megteremtése 177 milliárd rubeles beruházást igényelne. Hatalmas összegeket emésztene fel a fizetések, a nyugdíjak és a különféle juttatások felemelése. Ezen a téren már történtek lépések. Megemelték a tanárok és a rendőrök fizetését. A tanárok átlagban 35-40.000, a rendőrök 60-65.000 rubelt kapnak.

Bár a turizmus megszervezése tűnt a legkevésbé nehéz feladatnak, mára kiderült, hogy ez is nehezen járható út: harmadával kevesebb turista érkezett idén a Krímbe, mint egy évvel korábban. Június végéig mindössze valamivel több mint egymillió turista kereste fel. Legjobb esetben is le kell idén mondaniuk a látogatók feléről. A szezonra felvett hitelek visszafizetése nagy nehézségekbe ütközik. Abban reménykednek, hogy jövőre az oroszok érdeklődése ellensúlyozhatja a külföldi turisták elmaradását.

Az infrastruktúra rendbehozatala öt éves távlatban több-százmilliárd rubelbe kerülne, ma már irreálisnak tekintik, hogy ezt a pénzt elő tudják teremteni. Az utak építési terveit még el sem készítették, pályázatot ki sem írtak. Amit azonban semmiképpen nem tudnak megkerülni, az a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő híd megépítése a Kercsi-tengerszoroson keresztül. Ez önmagában 247 milliárd rubeles kiadás. Korábban nyugati befektetőkre számítottak, ma már csak a kínaiak és a dél-koreaiak jöhetnek szóba. Egyelőre vágy marad az is, hogy a Moszkvából délre vezető tervezett gyorsforgalmi vasúti összeköttetést meghosszabbítják a Krímig.

Nagy kérdés mi valósulhat meg a vízellátási, hulladék-felhasználási, egészségügyi tervekből, az óvodák, iskolák rekonstrukciójából. Politikai kérdéssé válhat a krími tatárok településeinek újjáépítése, annak esetleges elmaradása.
Egyelőre azzal számolnak, hogy 2020-ig 620 milliárd rubelt fektetnek a térség gazdaságába, ebből idén és jövőre 260 milliárdot. Ez még csak elképzelés, a valóság azonban a félsziget költségvetésében keletkezett óriási hiány, amiben közrejátszik, hogy a csatlakozás előtt a Krím nagyvállalatai Ukrajnának adóztak.

A sok rossz hír között akad egy reménykeltő is. Igaz, ezt cáfolják, a cáfolatok ellenére azonban még igaz is lehet. A brit The Independent című napilap állítása szerint Vlagyimir Putyin és Angela Merkel hónapok óta titokban tárgyal egy béke-megállapodás lehetőségéről. Az orosz elnök és a német kancellár alkuja állítólag arra épül, hogy elfogadtatják a világgal a Krím orosz bekebelezését, Ukrajna pedig lemond a NATO-hoz való csatlakozás tervéről. Cserébe azért, hogy Moszkva nem támogatja többé az ukrán szakadárokat, biztosítja a gázellátás zavartalanságát, tudomásul veszi Kijev és az EU szabadkereskedelmi megállapodását, sőt egymilliárd dolláros pénzügyi csomaggal térítené meg az ukránok veszteségét, ami azért keletkezett, mert elmaradt a bérleti díj kifizetése az orosz flotta krími állomásoztatásáért. Bár hivatalosan cáfolták a közlést, akár igaz ez a hír, akár nem, a kompromisszum útja valahol ezeknek a kérdéseknek a mentén körvonalazódhat csak. Diktátummal már egyik fél sem képes akaratát rákényszeríteni a másikra.

                                  Orosz filmeket tilthatnak be Ukrajnában
Hogy az augusztus 12-én Ukrajna által bejelentendő oroszellenes szankciókat mennyire rázza meg Moszkvát, ez bizony nagy kérdés. Az azonban felettébb elkeserítő, hogy az orosz-ukrán ellentét már a kultúrában is kezdi éreztetni hatását. A kijevi kormányzat cenzúrázni akarja az orosz filmeket, s az eddigieknél jóval kevesebb orosz könyvet kíván Ukrajna területére engedni. A filmexporttal foglalkozó ukrán hivatal nemrég azt közölte, a keleti szomszédtól érkezett filmeket alaposan górcső alá veszik, s megvizsgálják, "megfelelnek-e az ukrán törvényeknek". Ami pedig a könyveket illeti, olyan törvényt kívánnak hozni, amely az ukrán könyveket "megvédi" a külföldiekkel szemben. Ez esetben természetesen nem az angol nyelv befolyásának elterjedésétől való félelemről van szó. Ez utóbbi rendelkezés mögött egyébként az ultranacionalista Szvoboda párt áll, a készülő törvényjavaslatot Alekszander Szics jelentette be, aki szintén e párt tagja. Szics azért azt is hozzátette, távol álljon tőle, hogy minden orosz könyvet rossznak minősítsen, de hozzátette, "kényszerítve" érezte a kormányt a törvény meghozatalára, mert "meg akarják védeni" az ukránokat a káros befolyásoktól, azoktól a művektől, amelyek "az ország destabilizálását" célozzák. Amúgy is, tette hozzá, Oroszország "harmadrangú" könyvekkel árasztja el az ukrán piacot. Miután a volt szovjet tagköztársaságokban továbbra is igen magas az orosz nyelvet beszélők aránya, ebben a térségben ma is népszerűek az orosz filmek és könyvek. Ez utóbbiak ráadásul sokkal olcsóbbak, könnyebben beszerezhetőek, mint az ukrán művek.

Szankciók szorításában a Krím

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2014.08.09. 07:30
Krími hatalomváltás – leszedték a kormányépületek feliratait Szimferopolban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAT KITWOOD
Az Oroszországhoz csatolt Krím-félsziget a vártnál is nagyobb nehézségekkel találta szembe magát. A grandiózus felzárkózási és fejlesztési tervek megvalósítását az orosz pénzügyi nehézségeken kívül az Európai Unió által bevezetett szankciók nagymértékben akadályozzák, némely területen el is lehetetlenítik. 

Az Oroszországgal szemben meghozott szankciókon kívül az Európai Unió egy sor olyan döntést hozott, amellyel a Krím-félsziget és Szevasztopol gazdaságát igyekszik megrendíteni. Megtiltották az európai vállalatoknak, hogy beruházzanak az infrastruktúrába, a közlekedésbe, az energetikába és a telekommunikációba. Tilos az olaj, a gáz és az ásványkincsek feltárása, kitermelése. Nem kereskedhetnek megannyi olyan eszközzel, berendezéssel, amelyek nélkülözhetetlenek a régió számára. Nem adhatnak hitelt, és biztosítási szolgáltatásokat sem nyújthatnak.

Mindezért nemcsak az oroszok fizetnek nagy árat. A német cégek, köztük az olajipari berendezések szállításától megfosztott Siemens a kárvallottja mindennek. De a francia és az amerikai vállalatokat is sújtják az intézkedések.
Kétségessé vált, hogy sikerül e létrehozni a Krím saját energiaellátási rendszerét. Ez különösen sebezhetővé teszi a félszigetet, hiszen az elektromosság 80 százaléka Ukrajnából érkezik. Ellehetetlenült a Krím legnagyobb olaj és gáz vállalata, amely az Egyesült Államok és az Európai Unió tilalmi listájára került. A mélytengeri kontinentális talapzaton végzett fúrásokhoz elengedhetetlenül szükséges a nyugati technológia. Márpedig ezentúl nem juthatnak hozzá.

Mindeközben a Krímnek élnie kell. Csakhogy egyre nagyobb akadályokat gördítenek az elé, hogy élni tudjon. Az Expert Online orosz hírportál átfogó elemzéséből kiderül, hogy az első negyedévben több mint 20 százalékkal visszaesett a félsziget exportja, és ez csak növekedni fog az után, hogy az Európai Unió megtiltotta a krími árucikkek behozatalát. Nemcsak a tilalom, hanem az átmeneti időszak jogbizonytalansága is növeli a zűrzavart. Egyelőre csak az orosz cégek közbeiktatásával folyik kereskedés a külfölddel, ez viszont feltornázza az árakat. A nagy vesztesek közé tartozik a "Zaliv" hajógyár, amely korábban norvég megrendelésekre dolgozott.

Szevasztopolban ráadásul infrastrukturális okai is vannak az export visszaesésének. Április óta nem működik a vámhivatal, a bankok, a vasút. Ukrajna nem biztosít vagonokat az államosított krími vasútnak. A szállítás teljes mértékben ellehetetlenült. A szevasztopoli kikötőkben nem rakodják be az Ukrajnának és más országoknak szánt gabonát. Majdnem leállt a hajójavító üzem, miután egy sor külföldi társaság többé nem veszi igénybe a szolgáltatásait, nehogy szembekerüljön az odesszai kikötő hatóságaival. A közelmúltban az ukránok nem engedtek be az odesszai kikötőbe egy török kereskedelmi hajót, mert azon Szevasztopolban hajtottak végre javításokat.

Félő, hogy a krími kikötőket az ENSZ veszélyeseknek minősíti, ebben az esetben viszont el fogják kerülni a külföldi hajók.
Függetlenül a szankcióktól, nincs annyi pénz, amelyből Moszkva fedezhetné a krímieknek tett ígéreteit. Csak az önálló energiaellátás megteremtése 177 milliárd rubeles beruházást igényelne. Hatalmas összegeket emésztene fel a fizetések, a nyugdíjak és a különféle juttatások felemelése. Ezen a téren már történtek lépések. Megemelték a tanárok és a rendőrök fizetését. A tanárok átlagban 35-40.000, a rendőrök 60-65.000 rubelt kapnak.

Bár a turizmus megszervezése tűnt a legkevésbé nehéz feladatnak, mára kiderült, hogy ez is nehezen járható út: harmadával kevesebb turista érkezett idén a Krímbe, mint egy évvel korábban. Június végéig mindössze valamivel több mint egymillió turista kereste fel. Legjobb esetben is le kell idén mondaniuk a látogatók feléről. A szezonra felvett hitelek visszafizetése nagy nehézségekbe ütközik. Abban reménykednek, hogy jövőre az oroszok érdeklődése ellensúlyozhatja a külföldi turisták elmaradását.

Az infrastruktúra rendbehozatala öt éves távlatban több-százmilliárd rubelbe kerülne, ma már irreálisnak tekintik, hogy ezt a pénzt elő tudják teremteni. Az utak építési terveit még el sem készítették, pályázatot ki sem írtak. Amit azonban semmiképpen nem tudnak megkerülni, az a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő híd megépítése a Kercsi-tengerszoroson keresztül. Ez önmagában 247 milliárd rubeles kiadás. Korábban nyugati befektetőkre számítottak, ma már csak a kínaiak és a dél-koreaiak jöhetnek szóba. Egyelőre vágy marad az is, hogy a Moszkvából délre vezető tervezett gyorsforgalmi vasúti összeköttetést meghosszabbítják a Krímig.

Nagy kérdés mi valósulhat meg a vízellátási, hulladék-felhasználási, egészségügyi tervekből, az óvodák, iskolák rekonstrukciójából. Politikai kérdéssé válhat a krími tatárok településeinek újjáépítése, annak esetleges elmaradása.
Egyelőre azzal számolnak, hogy 2020-ig 620 milliárd rubelt fektetnek a térség gazdaságába, ebből idén és jövőre 260 milliárdot. Ez még csak elképzelés, a valóság azonban a félsziget költségvetésében keletkezett óriási hiány, amiben közrejátszik, hogy a csatlakozás előtt a Krím nagyvállalatai Ukrajnának adóztak.

A sok rossz hír között akad egy reménykeltő is. Igaz, ezt cáfolják, a cáfolatok ellenére azonban még igaz is lehet. A brit The Independent című napilap állítása szerint Vlagyimir Putyin és Angela Merkel hónapok óta titokban tárgyal egy béke-megállapodás lehetőségéről. Az orosz elnök és a német kancellár alkuja állítólag arra épül, hogy elfogadtatják a világgal a Krím orosz bekebelezését, Ukrajna pedig lemond a NATO-hoz való csatlakozás tervéről. Cserébe azért, hogy Moszkva nem támogatja többé az ukrán szakadárokat, biztosítja a gázellátás zavartalanságát, tudomásul veszi Kijev és az EU szabadkereskedelmi megállapodását, sőt egymilliárd dolláros pénzügyi csomaggal térítené meg az ukránok veszteségét, ami azért keletkezett, mert elmaradt a bérleti díj kifizetése az orosz flotta krími állomásoztatásáért. Bár hivatalosan cáfolták a közlést, akár igaz ez a hír, akár nem, a kompromisszum útja valahol ezeknek a kérdéseknek a mentén körvonalazódhat csak. Diktátummal már egyik fél sem képes akaratát rákényszeríteni a másikra.

                                  Orosz filmeket tilthatnak be Ukrajnában
Hogy az augusztus 12-én Ukrajna által bejelentendő oroszellenes szankciókat mennyire rázza meg Moszkvát, ez bizony nagy kérdés. Az azonban felettébb elkeserítő, hogy az orosz-ukrán ellentét már a kultúrában is kezdi éreztetni hatását. A kijevi kormányzat cenzúrázni akarja az orosz filmeket, s az eddigieknél jóval kevesebb orosz könyvet kíván Ukrajna területére engedni. A filmexporttal foglalkozó ukrán hivatal nemrég azt közölte, a keleti szomszédtól érkezett filmeket alaposan górcső alá veszik, s megvizsgálják, "megfelelnek-e az ukrán törvényeknek". Ami pedig a könyveket illeti, olyan törvényt kívánnak hozni, amely az ukrán könyveket "megvédi" a külföldiekkel szemben. Ez esetben természetesen nem az angol nyelv befolyásának elterjedésétől való félelemről van szó. Ez utóbbi rendelkezés mögött egyébként az ultranacionalista Szvoboda párt áll, a készülő törvényjavaslatot Alekszander Szics jelentette be, aki szintén e párt tagja. Szics azért azt is hozzátette, távol álljon tőle, hogy minden orosz könyvet rossznak minősítsen, de hozzátette, "kényszerítve" érezte a kormányt a törvény meghozatalára, mert "meg akarják védeni" az ukránokat a káros befolyásoktól, azoktól a művektől, amelyek "az ország destabilizálását" célozzák. Amúgy is, tette hozzá, Oroszország "harmadrangú" könyvekkel árasztja el az ukrán piacot. Miután a volt szovjet tagköztársaságokban továbbra is igen magas az orosz nyelvet beszélők aránya, ebben a térségben ma is népszerűek az orosz filmek és könyvek. Ez utóbbiak ráadásul sokkal olcsóbbak, könnyebben beszerezhetőek, mint az ukrán művek.