Lőrinci azbeszt: a kormánynak cselekednie kell

A szakhatósági vizsgálatok eredményei is azt bizonyítják, hogy az emberi egészségre különösen ártalmas, azbeszttartalmú veszélyes hulladékok találhatóak a szakszerűtlenül lebontott selypi cementgyár területén. Korábbi ígéretekkel ellentétben még mindig nem történt meg a törmelékek lefóliázása és elszállítása, a gyárterület tulajdonosa is eltűnt. 

Több hónapos késéssel, de végül elkészültek az áprilisra ígért vizsgálat eredményei, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség végzett el a februári mintavételt és helyszíni ellenőrzést követően.

A Felügyelőség tájékoztatásából kiderült: Lőrinci város selypi városrészén található cementgyár építési-bontási hulladékai azbeszttel való szennyezettségének megállapítása céljából a KÖR-KER Környezetvédelmi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t, mint igazságügyi szakértőt bízták meg.

A helyszínen a szakértő által 87 anyag-mintavételezésre, majd laboratóriumi anyagösszetétel vizsgálatra került sor. Az ügyben egyébként már nem csupán Lőrinci, hanem a szomszédos települések - mint például Zagyvaszántó - is érintettek.  

A szakértői vélemény szerint a "tárgyi ingatlanokon, a talajfelszínen lévő építési-bontási hulladékok között fellelt azbeszttartalmú anyagok (azbeszt tartalmú veszélyes hulladékok) igazoltan keveredtek az építési-bontási hulladékokkal".

A mintákat a Felügyelőség Környezetvédelmi Laboratóriuma is vizsgálta, tájékoztatásuk szerint az eredményeket a folyamatban lévő kármentesítési eljárás során használják fel. A Felügyelőség továbbá kármentesítésre, valamint "a földtani közeg és a talajvíz elszennyeződése közvetlen veszélyének elhárítására" kötelezte a szennyezett terület tulajdonosaként ismert Selyp Invest Kft.-t.

Mindez azonban továbbra sem jelent megnyugvást Lőrinci lakosainak: abban már eddig is biztosak voltak, hogy a gyárterületen található törmelékkupacok azbesztet tartalmaznak, amely szálló por formájában nemcsak a földbe és a talajvízbe, de a levegőbe is bekerülhetett, valamint a növényzetre is rárakódott.

A kiporzás megakadályozása - sokkal inkább csökkentése - érdekében, szárazabb napokon lajtos kocsikból locsolják a közel kéthektáros gyárterületet, Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere szerint azonban az eljárás hatékonysága megkérdőjelezhető.

"Sajnálatos, hogy az első határozat óta eltelt csaknem négy hónapban a szakhatóság nem tett semmit azért, hogy megtörténjen az azbesztmentesítés, s végre megnyugtató választ kapjanak a lőrinciek és zagyvaszántóiak - olvasható a polgármester heol.hu-nak tett nyilatkozatában.

Víg Zoltán lapunknak azt is elmondta, hogy bár a hivatalos vizsgálat egyértelműen kimutatta a szennyezést, jelenleg úgy tűnik, hogy a közeljövőben semmi sem fog történni. Arra sem lehet számítani, hogy a Selyp Invest Kft. elszállítja majd a veszélyes hulladékot, mivel az csupán egy fiktív, budapesti garzonlakásba bejegyzett cég, így nehezen kötelezhető arra, hogy szakszerűen elszállítsa a hatalmas mennyiségű szennyezett törmeléket.

A Környezetvédelmi Felügyelőség pedig még áprilisban ígéretet tett arra, hogy "kényszervégrehajtás" keretében védőfóliával borítják be az egész területet, a törmeléket szeptemberig szétválogatják és elszállítják - a fóliázás a mai napig sem történt meg. A lőrinciek és a környező települések lakói és vezetői mindenképpen az államtól várnak segítséget.

Az üggyel korábban Szabó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára is foglalkozott, a Selypen kialakult helyzetről Orbán Viktor miniszterelnököt és Pintér Sándor belügyminisztert is tájékoztatta.

Az esetről korábban úgy nyilatkozott, hogy annak rendezése már folyamatban van, bár a konkrét helyzetet tekintve úgy tűnik, ezek a folyamatok továbbra is csak elméletben zajlanak. A helyiek pedig tettekre várnak.

Szerző

Eltúlzott reakciók

Az építkezés a jogszabályi előírásoknak megfelelően zajlik, az építési engedélyt nem meghosszabbították, hanem kijavították, hiszen a határozat kijavítását törvény is lehetővé tette - derült ki a Duna Garden Dunakeszi Lakópark Kft. szerkesztőségünkhöz eljuttatott helyreigazítási kérelméből. A Duna Garden arról is biztosítja a környéken élőket és az épülő társasház leendő lakóit, hogy az alapot soha nem öntötte el árvíz, az építkezés újbóli megkezdése előtt pedig szakértők mérték fel az épületrészeket, ellenőrizték a talaj szerkezetét: a társasház alapja nem süllyed, így az építkezésnek erről az oldalról sincs akadálya.

Lapunk 2014. július 10-i számának 11. oldalán "Mutyigyanús beruházás Dunakeszin" címmel megjelent írásunkban beszámoltunk a Dunakeszi Barátság úti lakótelepén épülő, ötemeletes, 114 lakásos ingatlan építésének körülményeiről, a szomszédos társasház lakóinak felháborodásáról: mint megírtuk, a lakók úgy vélik, hogy a szomszédban épülő lakóingatlan miatt romlik a dunai panorámájuk, ezáltal lakásaik értéke is csökken, ráadásul az állandó fúrás-faragás is nagyon zavarja őket.

A lakók ügyvédet fogadtak, aki többoldalas - azóta több szakhatóságnak és Dunakeszi jegyzőjének is megküldött - beadványban foglalta össze az építkezéssel kapcsolatban vélelmezett szabálytalanságokat.

A dokumentumra hivatkozva lapunk is beszámolt többek között arról, hogy "a beruházás sem papíron, sem pedig a valóságban nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak", "a szintterületi mutató és az építménymagasság sem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak", valamint "az épület alapterülete is lényegesen eltér a szabályozási tervtől".

A Duna Garden Dunakeszi Lakópark Kft. szerint mindezek valótlan állítások, ahogy a csalás és okirat-hamisítás vádja sem állja meg a helyét. A Társaság felhívja a figyelmet arra, hogy a szóban forgó ingatlanra kiadott építési engedéllyel kapcsolatban - amely 2008. június 13-án emelkedett jogerőre - az építési engedélyezési eljárás során az elsőfokú építési hatóság az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, a szakhatóságok által meghatározottakat figyelembe vették és az engedélybe beépítették.

"Az engedélyezés időpontjában érvényes Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) lehetőséget biztosított arra, hogy a területre 114 lakásos társasház építhető legyen." Bár a HÉSZ szabályai valóban módosultak az elmúlt években - és a vs.hu információi szerint Molnár György, a település jegyzője is elismeri, hogy a jelenlegi szabályozás mellett nem épülhetne ekkora társasház - a módosulás azonban a jogerős építési engedélyeket nem érinti.

Mindemellett leszögezik, hogy az építési engedélyt a hatóság nem meghosszabbította, hanem a határozatát kijavította, tehát az építésügyi hatóság nem "hamisította" az engedélyt, a kivitelező 2015. június 13-ig jogerős építési engedéllyel rendelkezik.

Az építési engedéllyel kapcsolatban lapunk is beszámolt arról, hogy az okirat-hamisítás vádja alaptannak bizonyult: július 10-i cikkünkben írtunk arról is, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal állásfoglalása szerint a 2008-ban kiadott építési engedély jelenleg is érvényes, annak "a jogszabályban meghatározott érvényességi idejét nem befolyásolja, hogy a döntésben eredetileg tévesen szerepelt az engedély érvényességének időtartama".

Korábbi állításunk szerint a 2008-ban megkezdett építkezés a vállalkozó csődje miatt állt le, ezzel szemben a a Társaság leszögezi: "a kivitelező az ingatlanpiaci válság miatt, a lakások miatti kereslet visszaesése miatt szüneteltette az építkezést, azt nem az építési hatóság állította le. A Dunapanoráma-Ház 2007. Építőipari és Kereskedelmi Kft. soha nem állt csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt".

A jelenlegi tulajdonos, a Funcake Kft. az ingatlan tulajdonjogát korlátozásmentesen megszerezhette, hiszen a jogi személyek tulajdonszerzése nem esik korlátozás alá (kivéve: termőföld), a tulajdonszerzés nem függ a jogi személy tevékenységi körétől.

Korábban megemlítettük, hogy a Funcake Kft. főtevékenysége szerint "élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem", ám az ingatlan tulajdonszerzés esetében ennek nincs jelentősége, mindemellett a cég tevékenységi körei között szerepel többek között a "saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, egyéb speciális szaképítés" is.

Cikkünkben megemlítettük, hogy a szomszédban lakók szerint többször is előfordult, hogy az építkezésen dolgozó munkások közül többen is a szükséges biztonsági felszerelés nélkül dolgoznak, az ingatlan alapját az árvíz, belvíz esővíz áztatta, így kérdéses annak stabilitása, ezáltal a jövőbeni lakók biztonsága. A Társaság szerint "a szomszédos lakók közül egyesek már a társasház jelenlétét sem tolerálják, ezért véleményünk szerint az építkezés kapcsán reakcióik nyilvánvalóan eltúlzottak".

A Duna Garden Dunakeszi Lakópart Kft. a munkavédelmi, a környezetvédelmi, építésügyi és egyéb jogszabályi előírásokat betartva folytatja az építkezést, ahol fokozottan ügyelnek arra, hogy a munkások a munkavédelmi előírásokat betartva dolgozzanak, valamint figyelemmel vannak az építkezés környezetében élőkre: a munkálatokat a lehető legkisebb zaj- és porkibocsájtással valósítják meg.

Az árvízvédelemmel kapcsolatban a Társaság leszögezi: a társasház területét soha nem öntötte el árvíz. "A Társasház ingatlana nem esik bele a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervről szóló 2005. évi LXIV. törvény által meghatározott nagyvízi mederbe, közismerten nevezve árterületbe, így a területre jogszerűen kiadható volt az építési engedély", az építkezés újbóli megkezdése előtt pedig szakértők ellenőrizték az alap állapotát, a talaj szerkezetét. Az előzetes ellenőrzések eredményei szerint a társasház alapja biztonságos, nem süllyed.

Ez úton is elnézést kérünk a Duna Garden Dunakeszi Lakópark Kft.-től, ha tevékenységével kapcsolatban valótlan tényeknek adtunk hangot, ezáltal való tényeket hamis színben tüntettünk fel.

Szerző
Frissítve: 2014.08.12. 21:32

Ősztől sem lehet egészségesebb a menza

Publikálás dátuma
2014.08.13. 07:08
Fotó: Thinkstock
Az egészséges gyermekétkeztetés bevezetéséről szóló rendelet azonnali bevezetését követeli az Együtt-PM. A kormány múlt héten jelentette be, hogy idén szeptember helyett jövő januárban lép majd életbe a menzarendelet, amelynek célja, hogy a gyermekek egészségesebb étrendben részesüljenek. A jogszabály a különböző életkori csoportokra lebontva meghatározza, hogy a különböző táplálékcsoportokból mennyit kell biztosítani a gyerekeknek, rögzíti az irányadó tápanyag-beviteli normákat, a tiltott élelmiszereket, és előírja, hogy az asztalokra nem lehet kihelyezni a só- és cukorszórókat (de külön lehet kérni őket), és táblán kell felhívni a figyelmet a túlzott só- és cukorfogyasztás következményeire.

Csakhogy az egészségesebb étrend több pénzbe is kerülne. Egyrészt a közétkeztetést finanszírozó államnak, másrészt a finanszírozásban a település anyagi helyzetétől függően résztvevő önkormányzatoknak, valamint a szülőknek. A drágább alapanyagok miatt a közkonyhákat üzemeltető cégeknek minden bizonnyal árat kellene emelniük. Csakhogy a kormány valószínűleg idén nem akar többet áldozni a közétkeztetésre, de áremeléssel sem akarja gyengíteni a pozícióit az őszi önkormányzati választás előtt.

Az erőforrás tárca azzal indokolta a rendelet elhalasztását, hogy a konyhaüzemeltetőknek nem volt elég idejük felkészülni a változásokra. Novák Katalin, a tárca családügyi államtitkára szerint a jelenleg a közétkeztetésre fordított összegből a rendelet által előírt tápanyagok beszerezhetők, az ételek előállíthatók, így nem várható a menzai díjak emelkedése a rendelet miatt. 

Az Együtt-PM szerint azonban a kormány szívesebben fordítja az adóforintokat presztizsberuházásokra, mint gyermekétkeztetésre. A pártszövetség úgy fogalmazott, miközben az Orbán-kormány tíz- és százmilliárdokat költ el stadionépítésre, sem a gyermekétkeztetés, sem a gyermekéhezés felszámolása nem fontos számára. Pedig a pártszövetség szerint az egész probléma évi 15 milliárd forint körüli összegből orvosolható lenne, ennyiből minden magyar gyermek minden nap kaphatna egészséges meleg ételt.

A gyermekétkeztetésben összesen 1,2 millió gyermek vesz részt, azonban a szülők és a diákok napi tapasztalta, hogy a menzaételek minősége többnyire kritikán aluli, pedig a kormány szerint a jelenleg felhasznált pénzből is lehet jobb ételeket készíteni. Emlékezetes volt az a botrány, amikor egy dunakeszi iskolában uzsonnára egy darab, margarinnal megkent zsömlét kaptak egy szelet répával. A konyhaüzemeltető azzal védekezett, hogy a személyzet valójában csak abban hibázott, hogy a szelet répát nem reszelték bele a margarinba. Az általunk megkérdezett szülők mindezért 300-400 forint közötti összegeket fizetnek naponta.

Szerző