Parlament;Nemzet Főtere;

Fotó: Népszava

Parlamenti turistakalauz, pártos előszóval

"A Kossuth tér áldatlan állapotának megszüntetéséhez a magyar emberek lelkében bekövetkezett fordulatra volt szükség, amely példátlan politikai egységben nyilvánult meg. 2010-ben, a magyar állam újjáépítésével egyidejűleg kezdetét vette az Országház és környezetének rendbetétele is" - így fogalmazott Kövér László házelnök A Nemzet Főtere című kiadvány előszavában. A 114 oldalas, színes fotókkal bőségesen illusztrált brossúra az Országgyűlés Hivatala kiadásában, a HVG Press Kft. kivitelezésében és nyomdai előkészítésében jelent meg, és az Országház, illetve a Kossuth tér történetét dolgozza fel. 

Főszerkesztője Ablonczy Bálint, a jobboldali Heti Válasz rovatvezetője és a Válasz.hu szerzője.

Lapunk kérdésére az Országgyűlés Hivatala közölte, a kiadvány 20 ezer példányban készült el, elkészítése, gyártása összesen 6,013,995 Ft-ba került, terjesztési költség nem volt. Az első példányokat kulturális intézményeknek, turisztikai irodáknak és a sajtónak küldték ki ingyenesen. Viszont szeptembertől várhatóan értékesíteni kívánják a kiadványt az Országház látogatóközpontjának ajándékboltjában, "melynek eredményeként szolid nyereségre számít a Hivatal". A brossúra egyedi kiadvány, folytatása nem lesz, de hamarosan kiadják angol nyelvű változatát is.

Kövér László politikailag mélyen elfogult előszaván kívül nincsenek aktuálpolitikai kiszólások a kiadványban. A házelnök azonban nem fogja vissza magát történelmi analízisében sem: "A tér eredeti szobrainak sorsa (amelyek még a Horthy-korszakban álltak - a szerk.) megelőlegezte a diktatúrával egyet nem értők sorsát, azaz a megsemmisülést". Orbán Viktor egyetlen fotón szerepel, amikor éppen beszédet mond 1989. március 15-én a Kossuth téren. A kiadvány külön fejezetet szentel az Országház és a Horthy-kultusz viszonyának, az 1956. október 25-i szovjet és ÁVH-s sortűznek. Az utolsó rész pedig Göncz Árpád akkori köztársasági elnök 1992-es, Kossuth téren tartott beszéde alatti kifütyülésével is foglalkozik.

Miközben javában zajlik az október 12-ei önkormányzati választásokon induló szervezetek nyilvántartásba vétele, Budapesten még egyetlen szervezetet sem vettek nyilvántartásba. Pedig csak az a szervezet indulhat a választáson, amelyik nyilvántartásba vetette magát, amire a törvény szerint szeptember 8-ig van lehetőség. A nyilvántartásba vételt a választási bizottságok végzik, helyi szinttől egészen a Nemzeti Választási Bizottságig (NVB). A fővárosi - ma már kompenzációs - listákat és a főpolgármester-jelölteket az úgynevezett területi választási bizottság veszi nyilvántartásba, jelen esetben a Fővárosi Választási Bizottság (FVB). Ám az FVB - az egész országban egyedülálló módon - még egyetlen szervezettel sem tette meg ezt. Nem is tehette, hiszen még - szintén egyedüllő módon - meg sem alakult. A 2010-ben megválasztott FVB-nek ugyanis jelenleg két tagja van, ám a törvényes működéshez minimum három szükséges.