Kézfogás közeledés nélkül

Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök kezet rázott Minszkben, az orosz-fehérorosz-kazah vámunió, az Európai Unió és Ukrajna csúcstalálkozójának kezdetén, Moszkva és Kijev álláspontja azonban továbbra is távol áll egymástól.

Putyin késve érkezett a tanácskozásra. Porosenko ukrán elnök a csúcs kezdete előtt tárgyalt Alekszandr Lukasenko fehérorosz és Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel is. A tanácskozáson részt vett Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Günther Oettinger energiaügyi és Karel de Gucht kereskedelmi EU-biztos.

Moszkva nem vonja kétségbe Ukrajna önrendelkezési jogát, de nem szeretné megfizetni annak az árát, mondta nyitóbeszédében Putyin. Az orosz elnök közölte, készek nem csupán fenntartani, hanem bővíteni is az együttműködést Kijevvel, de szerinte ennek esélyeit rontja, ha Kijev ratifikálja Ukrajna és az EU június végén aláírt társulási szerződését.

Ez mintegy három milliárd dollár veszteséget okozna Moszkvának, mondta Putyin, aki orosz ellenintézkedéseket helyezett kilátásba. Putyin közölte, hogy a további eszkaláció nem vezet sehová és szorgalmazta, hogy Ukrajna kezdjen párbeszédet a szeparatistákkal.

Porosenko ugyanakkor közölte, útjának célja, hogy tegyenek meg mindent a kelet-ukrajnai vérontás megállításáért, s javasolta, hogy a tanácskozás fogadja el béketervét, amely egyebek mellett a határellenőrzés megerősítését szorgalmazza. Az ukrán elnök az UNIAN hírügynökség szerint hangsúlyozta, Kijev esélyt kíván adni Putyinnak, hogy "szálljon ki a játékból".

Nazarbajev kazah elnök a tanácskozáson javasolta, hogy a vámunió három tagja küldjön közös humanitárius segélyt Ukrajnába, de ennek feltétele, hogy fogadjanak el tűzszünetet. Feltétel nélküli tűzszünetet sürget Moszkva is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter előző nap jelentette be, hogy a héten Oroszország újabb humanitárius segélykonvojt készül indítani Ukrajnába.

Lavrov védelmébe vette a döntést, hogy az előző, mintegy 220 kaminonból összeállított konvoj az ukrán kormány és a Nemzetközi Vöröskereszt vizsgálatának végét meg sem várva átlépte a határt. Porosenko ezt a nemzetközi jog durva megsértésének minősítette. Az ukrán biztonsági szolgálat főnöke pedig "közvetlen orosz agresszióról" beszélt.

Porosenko ukrán elnök telefonon hívta az Európai Tanács elnökét, Herman van Rompuyt, s komoly aggodalmát fejezte ki az újabb orosz segélyszállítmány terve miatt. A minszki csúcstalálkozóra rányomta bélyegét, hogy előző nap tíz orosz ejtőernyőst vettek őrizetbe ukrán területen. A katonák kihallgatásáról készült felvételeket feltették az internetre.

Az orosz védelmi minisztérium egy illetékese a Ria Novosztyi hírügynökségnek azt nyilatkozta, a katonák járőröztek az orosz-ukrán határon, s "véletlenül" tévedtek át ukrán területre. Porosenko ukrán elnök előző este Twitter-üzenetben jelentette be, hogy feloszlatta a parlamentet és október 26-ra előrehozott választást írt ki. Az ukrán elnök közölte, hogy mivel a képviselők többsége még a menesztett államfő, Viktor Janukovics támogatója, itt az ideje új választás megtartásának.

Az ukrán elnök tévébeszédében emlékeztetett, hogy az előző koalíció egy hónapja bomlott fel, s azóta nem sikerült új kormányt alakítani. Hangsúlyozta, hogy lépése összhangban van az ukrán alkotmánnyal, az alaptörvény 90. cikkelyének szellemében járt el. Porosenko felmérésekre hivatkozott, mondván az ukrán közvélemény 80 százaléka támogatja a parlament feloszlatását.

A voksolás, mint közölte, egyébként is a legjobb alkalmat kínálja a képviselők átvilágítására. Az új ukrán elnök szerint a jelenlegi törvényhozás Janukovics-párti tagjai bűnrészesek, mivel diktatorikus törvényeket szavaztak meg. A törvény azt mondja ki, hogy a parlament feloszlatását követő 60 napon belül kell kiírni a választást, ennek alapján tették közzé az október 26-i dátumot.