Barack Obama;Anders Fogh Rasmussen;NATO csúcsértekezlet;walesi csúcs;európai teherviselés;Kelet-Ukrajna;

2014-09-03 07:32:00

NATO: vissza a kollektív védelemhez

A kelet-európai rendszerváltás utáni egyik legfontosabb, s alighanem egyik legizgalmasabb NATO-csúcsértekezlet kezdődik csütörtökön Nagy-Britanniában. Az észak-atlanti szövetség többnyire kétévente sorra kerülő nagy tanácskozását az afganisztáni visszavonulás befejezése elé időzítették, s a legfontosabb téma az lett volna, hogy a közép-ázsiai misszió lezárultával milyen új feladatok várnak a 28 tagú szervezetre. Senki nem számított rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök átírja a walesi forgatókönyvet. A Krím elcsatolása, a kelet-ukrajnai harcok nyomán a NATO kénytelen ismét nagyobb hangsúlyt helyezni elsődleges - s máig mindennél fontosabb - funkciójára, a kollektív védelem erősítésére. Az európai tagállamoktól nagyobb teherviselést vár a szövetség.

Anders Fogh Rasmussen leköszönő főtitkár előre jelezte, hogy mivel a NATO nem nézheti tétlenül az ukrajnai helyzet súlyosbodását, az orosz katonai lépéseket, a csúcsértekezleten olyan lépések megtételére kényszerül a szövetség, amelyek néhány éve még szükségtelennek és feleslegesnek minősültek volna.

Cardiff és Newport acélgyűrűben
Wales fővárosa, Nagy-Britannia kilencedik legnagyobb városa, Cardiff, az idei NATO-csúcs házigazdája már múlt héten ostromlott erődhöz hasonlított. A biztonsági erők "acélgyűrűbe" fogták a a csúcs helyszínét: majd 20 kilométernyi, három méter magas vaskerítéssel vették körül a szűkebb körzetet, a newporti Celtic Manor üdülőhelyet és Cardiff városközpontját.
Szeptember 4-5-ére 60 állam- és kormányfőt várnak, köztük Barack Obama amerikai elnököt, ennél is több kül- és védelmi minisztert. Legalább négyezer küldött vesz részt a tanácskozáson, mintegy 1500 újságíró tudósít a helyszínről. A brit illetékesek különösen szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be, mivel attól tartanak, hogy az Iszlám Állam brit születésű tagjai célba vehetik az észak-atlanti szövetség tanácskozását.
Több mint 9500 brit rendőrt rendeltek Cardiffba a nagyszabású rendezvény védelmére, a lezárt területeken, ahová a csúcs idején csak fémdetektoros ellenőrzés után lehet majd belépni, még lovasrendőrök is járőröznek. Nagy-Britanniának mintegy 50 millió fontjába kerül a hatalmas biztonsági hadművelet.
Már a tanácskozást megelőzően megkezdődtek a tiltakozások, számos szervezet tervez megmozdulásokat a katonai szervezet tanácskozása miatt, s "ellencsúcsot" rendeznek a cardiffi Dolman Színházban. Nagy-Britanniában utoljára 1990-ben tartott csúcsértekezletet a NATO.

A volt dán kormányfő európai lapoknak adott interjújában rámutatott, hogy a NATO tökéletesen megváltozott biztonsági környezettel néz szembe Európában, s erre két válaszlépést is tesz. Egyfelől új bázisokat telepít Kelet-Európába, másfelől akár azonnal bevethető, gyorsreagálású erőt hoz létre.

Láthatóbb jelenlét Kelet-Európában

A részleteket a hétvégén a Frankfurter Allgemeine Sontagszeitung szivárogtatta ki, de Rasmussen főtitkár hétfői előzetes sajtóértekezletén azóta meg is erősítette: a NATO a korábbiaknál jóval láthatóbb jelenlétet tervez Közép- és Kelet-Európában.

A walesi csúcson elfogadandó készenléti akcióterv szerint a NATO öt katonai bázist hoz létre: a balti államok - Észtország, Lettország és Litvánia - mellett Lengyelországban, illetve Romániában.

Ezek regionális felderítő, logisztikai és bevetési tervezési központként működnek, többnemzetiségű személyzettel, egy-egy bázison 300-600 fős létszámmal.  Külön kihangsúlyozzák, hogy állandó katonai erőt nem állomásoztatnak majd ezeken a támaszpontokon.

Gyakrabban tart ugyanakkor a szövetség a térségben nagy létszámú hadgyakorlatokat, s a már létező NATO Reagáló Erőnél (NRF) magasabb készültségi fokozatban lévő gyors reagálású alakulatot is felállítanak, négyezer fős létszámmal. Ezen úgynevezett "lándzsahegy"-alakulat egységei 2-7 napon belül bevethetőek lennének.

A német-dán-lengyel közös hadtest szczecini központját regionális parancsnoksággá fejlesztenék tovább, amely már akár 60 ezer katonát megmozgató hadművelet irányítására is alkalmas lenne. Bár a főtitkár jelezte, hogy a részletekről a döntéseket a NATO-csúcs után, a katonai vezetőkkel konzultálva hozzák majd meg, maguk a tagállamok már előálltak azzal, kik készek katonákat delegálni az azonnali reagálású alakulatba.

Brit vezetéssel alakulhat meg, de a dán, lett, észt, norvég és holland fegyveres erők is rendelkezésre bocsátják egységeiket, hogy az európai NATO-erők magasabb készültségi szintjét demonstrálják. Rasmussen közölte azt is, hogy ezek a lépések szigorúan összhangban lesznek az 1997-es NATO-Oroszország megállapodással, annak ellenére, hogy a szövetségben úgy látják, Moszkva nem tartja magát a megállapodás előírásaihoz.

Oroszországot egyébként ezúttal nem hívták meg a NATO-csúcstalálkozóra, ahogy idén a Krím elcsatolására válaszul a legfejlettebb államok G8-as gazdasági csúcstalálkozóját is - hosszú idő óta először - G7-es körben tartották meg.

Hosszabb folyamat az ukrán tagfelvétel

Bár ukrán részről igyekeztek a csúcs napirendjére helyezni Ukrajna mielőbbi NATO-tagságának kérdését, Rasmussen szerint ezt Brüsszelben továbbra is hosszú folyamatként látják. A NATO, mint arra a főtitkár emlékeztetett, a 2008-as bukaresti csúcsértekezletén állást foglalt az ukrán NATO-felvétel kérdésében, eszerint Kijev természetesen tag lehet, ha teljesíti a szükséges feltételeket.

Azóta Ukrajna el nem kötelezett státuszt foglalt el, s ezt a szövetség tiszteletben is tartotta. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő ugyanakkor a minap jelezte, az új ukrán parlament törvényt fogadhat el az el nem kötelezett státusz eltörléséről. Ha e lépés megtörténik, mondta Rasmussen, újra napirendre kerülhet - nem a tagság, hanem a NATO-ukrán partneri viszony megerősítése.

A walesi összejövetel tehát bizonyára nem lesz bővítési csúcs, egyelőre Grúziának sem ígérhet a szövetség többet, mint "közeledést", Macedónia felvételét pedig továbbra is a névvita hátráltatja. Örök témája a NATO-csúcstalálkozóknak az egyenlőtlen teherviselés.

Amerikai részről régóta nehezményezik, hogy a közös védelem költségeinek döntő részét - jelenleg mintegy 73 százalékát - az Egyesült Államok viseli. A Wall Street Journal által közölt adatokból kiderül, ez az arány még romlott is, hisz 2007-ben az Egyesült Államok a közös kiadások 68 százalékát állta, míg a többi tagállam együttesen 32 százalékát.

Jelenleg a huszonhét másik tagállam a NATO-büdzsé alig 27 százalékát teszi be a közösbe. A 2008-2009-es pénzügyi válság nyomán számos tagállam visszafogta katonai kiadásait, s nem Magyarország az egyetlen, amely nem teljesíti ezzel kapcsolatos NATO-vállalását. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a lista alsó harmadában vagyunk, mindössze a GDP 0,9 százalékát költjük védelmi kiadásokra.

Csupán négy tagállam teljesíti a 2 százalékos célkitűzést. Washingtonban azt remélik, hogy az ukrán válsághelyzet nyomán változni fog ez az arány. Magyarország több felajánlást is készül tenni a walesi csúcson, értesült a Magyar Nemzet. Ősszel száz magyar katona vesz részt egy baltikumi hadgyakorlaton, s a készenléti akcióterv keretében szorgalmazzuk a pápai bázisrepülőtér fejlesztését. Más tagállamokkal együtt várhatón Magyarország is rákényszerül védelmi költségvetésének - legalább jelképes - emelésére.

Jelképes támogatás a Baltikumnak

Barack Obama állítólag túlságosan hosszúnak és unalmasnak találta a legutóbbi, chicagói NATO-csúcsot, ám Walesben ezúttal bizonyára nem fog unatkozni. Washington hirtelen számos nemzetközi válsággal kénytelen párhuzamosan foglalkozni, az ISIS iraki és szíriai előretörésétől, az izraeli-palesztin tűzszünet ügyein keresztül Líbiáig.

Az amerikai elnökre nagy nyomás nehezedik, még demokrata párti politikusok részéről is, hogy tegye félre megszokott óvatosságát, s a walesi csúcson határozott állásfoglalások szülessenek. Szimbolikus lépés, hogy Obama a NATO-találkozót megelőzően tegnap este Észtországba érkezett, Tallinban a balti államok vezetőivel ma folytat megbeszéléseket.

Ez elég egyértelmű kiállás az ukrajnai hadüzenet nélküli háború miatt egyre inkább aggódó volt szovjet tagállamok mellett. A helyszín kiválasztása nyilván tudatos volt, ugyanis Észtország az egyetlen a kelet-európai NATO-tagállamok közül, amely a bruttó hazai termék 2 százalékát költi védelemre. Az NBC tévé szerint John Kerry kül- és Chuck Hagel védelmi miniszter a walesi csúcsot arra is ki akarja használni, hogy nemzetközi koalíciót toborozzanak az Iszlám Állam (IS) elleni harcra.