Egy évtized után címvédés az NFL-ben?

Publikálás dátuma
2014.09.04. 07:56
Egyre népszerűbb a világon az amerikai foci FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Hét hónapos szünet után - magyar idő szerint péntek hajnalban - kezdetét veszi a tengerentúli amerikaifutball-liga (NFL) 2014-es bajnoksága. Az idénynyitón hagyományosan a címvédő, azaz most a Seattle Seahawks az egyik résztvevő.

Az eddigi 48 Super Bowlon nyolc alkalommal fordult elő, hogy egy csapat megismételje egy évvel korábbi sikerét, legutóbb 2005-ben a New England Patriots gárdájának sikerült ez a bravúr. A szakértők szerint duplázásra ezúttal jó esély van, ugyanis tavaly a védelmével domináló észak-nyugati csapat kerete semmit nem gyengült a holtszezonban.

Árulkodó, hogy a William Hill fogadóiroda is a Seattle címvédését tartja legvalószínűbbnek, ugyanis a Halászsólymok végső sikerére fizeti a legkevesebb (6,5-szeres) pénzt.  Mindenesetre a nyitómeccsen rögtön komoly erőfelmérő vár az északnyugatiakra, mivel az a Green Bay Packers lesz a vendégük, amely sorozatban ötször jutott a rájátszásba, a 2010-es idényben pedig bajnok volt.

A Nemzeti főcsoportban (NFC) ezen a két csapaton kívül a konferencia fináléjába sorozatban háromszor bekerült, 2013-ban pedig csak a Super Bowlon alulmaradt San Francisco 49ers és a 2010-ben bajnok New Orleans Saints számít még esélyesnek.

A valamelyest gyengébbnek tűnő Amerikai főcsoportból (AFC) az előző szezonban nagydöntős, és azóta tovább erősödött Denver Broncos az előzetes erőviszonyok alapján kimagaslik, de mindig számolni kell a Tom Brady irányító által vezérelt New England Patriots csapatával is.

A 32 csapat célja minden évben változatlan: eljutni az ezúttal február 1-jén esedékes nagydöntőbe, azaz a Super Bowlba, amelyet a mostani idényben az Arizona Cardinals 2006-ban átadott - a Phoenix nyugati részén lévő Glendale-ben található - stadionjában rendeznek.

Szerző

Federer már a nyolc között a US Openen

Nagyon úgy tűnik, hogy az ötszörös US Open-bajnok, Roger Federer akár a hatodik trófeáját is megszerezheti New York-ban. A korábbi világelső ugyanis bombaformában teniszezik az idei kemény pályás szezonban, így senki sem csodálkozott azon, hogy a US Open-en immár a 25. győzelmét aratta az Arthur Ashe Stadionban. 

Ezúttal a spanyol Roberto Bautista-Agut volt az áldozat, és a svájci sikere azt is jelentette, hogy a legutóbbi 11 amerikai Grand Slam-tornájából tizedszer jutott a nyolc közé. Következő ellenfele a Grigor Dimitrovot legyőző Gaël Monfils lesz, és kettejük formáját látva akár a torna mérkőzését is vívhatják, hiszen a francia játékos még szettet sem veszített.

A nőknél véget ért a 17 éves svájci Belinda Bencic menetelése. A Li Na mögött második számú kínai játékosnak számító Peng Su-aj mindössze három játékot veszítve győzte le a tinit, és életében először bejutott egy GS-torna elődöntőjébe. Nem lesz egyszerű dolga, ha finalista szeretne lenni, ugyanis a korábbi világelső, a dán Caroline Wozniacki az orosz Marija Sarapova után az olasz Errani ellen is parádézott.

A juniorok versenyében Bondár Anna a 2. fordulóban 6:3, 3:6, 7:5-re legyőzte az amerikai Michaela Gordont, míg a fiúknál Bíró André egyesben és párosban is búcsúzni kényszerült.

Eredmények

Férfi egyes, nyolcaddöntő: Federer (svájci, 2.)–Bautista-Agut (spanyol, 17.) 6:4, 6:3, 6:2, Berdych (cseh, 6.)–Thiem (osztrák) 6:1, 6:2, 6:4, Monfils (francia, 20.)-Dimitrov (bolgár, 7.) 7:6, 7:6, 7:5, Cilic (horvát, 14.)–Simon (francia, 26.) 5:7, 7:6, 6:4, 3:6, 6:3.

Női egyes, negyeddöntő: Wozniacki (dán, 10.)–Errani (olasz, 13.) 6:0, 6:1, Peng Su-aj (kínai)–Bencic (svájci) 6:2, 6:1.

Szerző

Politikai ütközet kezdődik a pályákon

Publikálás dátuma
2014.09.04. 07:54
Ha az oroszok elleni szankciókba bekerül a 2018-as világbajnokság elvétele, akkor így fognak kinézni rövidesen az orosz stadiono
Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség elnöke megint leszögezte, szerinte a sport és a politikai nem összekeverendő, emiatt az általa vezetett szervezet nem ért egyet azokkal, akik úgy vélik, Oroszországtól el kellene venni a 2018-as világbajnokság megrendezésének jogát. Mindezt azért nyomatékosította a svájci sportvezető, mert - angol lapértesülések alapján - immár uniós diplomáciai körökben is terítéken van: az ukrajnai válság miatt Oroszországot ki kellene zárni a nagyszabású nemzetközi kulturális, gazdasági és sportrendezvényekről.

Noha korábban többször pedzegették, most már uniós diplomáciai körökben is konkrét téma, hogy az ukrajnai válság miatt Oroszországot esetleg ki kellene zárni a nagyszabású nemzetközi kulturális, gazdasági és sportrendezvényekről. Minderről a nagy tekintélyű brit gazdasági szaklap, a Financial Times számolt be tegnapi számában.

Budapestet is megfosztották a rendezéstől

1914-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kongresszusán - Antwerpennel és Lyonnal szemben – Budapest nyerte el az 1920-as nyári játékok rendezési jogát. Az I. világháború azonban átrajzolta Európa országainak és politikai erőviszonyainak térképét. Hazánkat megfosztották a VII. olimpia megrendezésének lehetőségétől, s végül Antwerpen láthatta vendégül a legjobb sportolókat. Pontosabban azok egy részét: a vesztes hatalmakat, így Magyarországot, Németországot, Ausztriát, Bulgáriát és Törökországot nem hívták meg a játékokra, továbbá Lengyelország és Szovjet-Oroszország sem vehetett részt az eseményen. Az öt földrész egységét szimbolizáló, egymásba fonódó ötkarikát, bármilyen abszurd is, épp Antwerpenben használták először.

A londoni újság birtokába jutott egy „opciós lista”, amelyet állítólag megküldtek valamennyi EU-fővárosnak, s amely arról számol be, hogy az Európai Unió komolyan fontolóra veszi, javasolja-e Oroszország részvételi jogának felfüggesztését egyebek mellett a Forma 1-es autóversenyeken és az európai labdarúgókupákban.

A Financial Times szerint felmerült az Oroszországnak ítélt 2018-as labdarúgó-világbajnokság bojkottjának lehetősége is.

A lap által idézett diplomáciai források szerint a vb bojkottja nem szerepel az EU által e hét végéig kilátásba helyezett újabb szankciólehetőségek között, de az uniós nagykövetek legutóbbi értekezletén egyes delegációk, különösen az észtek és a litvánok „nagy lelkesedéssel fogadták az ötletet”.

Mujtaba Rahman, az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport európai elemzőrészlegének vezetője a Financial Timesnak azt mondta, hogy „határozottan hidegháborús érzetet kelt” valamely tekintélyes nemzetközi sportrendezvény bojkottja (emlékezetes a hidegháború miatt csonkán megtartott 1980-as moszkvai és 1984-es Los Angeles-i olimpia). Hozzátette ugyanakkor, hogy egy ilyen lépés sokkal fájdalmasabban érintené Oroszországot, mint bármilyen pénzügyi EU-szankció.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a Financial Times megkeresésére közölte: tartja magát ahhoz a nyilatkozatához, amelyet a malajziai utasszállító repülőgép júliusi lelövése után adott ki; eszerint a vb-torna megrendezése erőteljes ösztönzője lehet a népek és kormányok közötti konstruktív párbeszédnek.

Ecclestone:  Lesz Orosz Nagydíj!

Sokadszor merült már fel, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt az az idei F1-es Orosz Nagydíjat sem rendezik meg. A háborús helyzet és az Európai Unió által elfogadott gazdasági szankciók ellenére Bernie Ecclestone kijelentette, biztos az idén Szocsiban debütáló orosz verseny jövője. Sőt, októberben az eredeti terveknek megfelelően megtartják a futamot.
"Szerződésünk van, és én tisztelem a szerződéseket, szóval megyünk" - mondta a brit milliárdos a svájci Blick-nek.
Ám könnyen lehet, hogy a FOM irányítója ezúttal téved, ugyanis az EU - a Financial Times információi szerint - nem áll attól messze, hogy kizárja Oroszországot a fontosabb kulturális és sporteseményekről, ami egyet jelentene az F1-es futam törlésével.

Sepp Blatter elnök azt hangoztatja: bojkott semmiféle problémát még nem volt képes kezelni, s szerinte a futball és a politika nem összekeverendő egymással. 

A svájci sportdiplomatának ezen nyilatkozatára részint azt szokás felhozni, hogy a korrupciós vádak nem csupán a 2022-es, Katarnak ítélt világesemény kapcsán vetődnek fel, hanem a ’18-as orosz seregszemle odaítélése apropóján is, s nyilván nem volna szerencsés, ha az oroszok asztal alatti dotációi ellenére az ország elveszítené, amit egyszer már elnyert.

Részint pedig emlékeztetni szokás Blattert, hogy nincs két hete annak: Líbiától elvették a 2017-es Afrika Kupa rendezési jogát. Az Afrikai Labdarúgó Szövetség (amely ugyebár FIFA-tagszervezet) augusztus közepén jelentette be, hogy a feszült politikai helyzet miatt továbbra sem készültek el a 16 csapatos tornához szükséges stadionok, s hogy szeptember 30-ig várják azon országok jelentkezését, amelyek beugróként elvállalnák a viadal a megrendezését.

Líbia eredetileg 2013-ban adott volna otthon a kontinensviadalnak, de polgárháború miatt végül a Dél-afrikai Köztársaságban rendezték meg a viadalt (amelyet egyébként éppen Líbia válogatottja nyert meg). Mindemellett a globalizált világban a gazdasági szankciók kontraproduktívvá válhatnak, Európára nézvést is negatív következményei lehetnek, a futball-vb elmaradása, bojkottja ellenben felmérhetetlen károkat okozna Vlagyimir Putyin országának.

A sport s különösen a labdarúgás béketeremtő hatása vitathatatlan, ám amikor egy diktátorra kellene hatást gyakorolnia, akkor sansztalan. Jól látható volt ez idén februárban. Alig ért véget Szocsiban az olimpia, láttuk, mi történt a Krím-félsziget térségében, s minden bizonnyal Putyin támogatta az ukrajnai oroszok elszakadási kísérletét, aminek nyilvánvaló hatásait tökéletesen ismerjük.

Szerző