Újabb túszt végzett ki az Iszlám Állam

Barack Obama amerikai elnök és David Cameron brit kormányfő egyaránt elítélte az Iszlám Állam újabb brutális kivégzését, egy másik Szíriában túszul ejtett amerikai újságíró, Steven Sotloff lefejezését. 

"Az Egyesült Államok nem hagyja magát megfélemlíteni" - közölte Obama. David Cameron "megvetendő és barbár gyilkosságnak" nevezte az amerikai újságíró megölését, s összehívta nemzetbiztonsági kabinetjét. A COBRA ülésén az IS elleni katonai fellépésben való brit részvételről egyeztettek.

A dzsihadisták kedden este tették fel a brutális videófelvételt az internetre, két héttel azután, hogy Sotloff fogolytársát, James Foleyt kivégezték. Sotloff feltűnt a Foley lefejezéséről készült felvételen, s maszk mögé rejtőző gyilkosa közölte, hogy sorsa Barack Obama kezében van, megölik, ha az amerikaiak folytatják a légicsapásokat az IS erői ellen.

Steven Sotloffot 2013-ban rabolták el Szíriában. A brit kormányt külön is aggasztja, hogy a felvételen látható dzsihadista ezúttal azzal fenyegetőzött, hogy legközelebb egy brit túszukat, David Hainest végzik ki. A CNN beszámolója szerint nagy valószínűséggel ugyanaz a brit akcentussal beszélő férfi végezhetett Sotloffal, mint aki Foleyt is lefejezte.

Sotloff hasonló - az amerikaiak guantánamói foglyainak viseletére emlékeztető - narancssárga leplet viselt, gyilkosa pedig ugyanolyan rövid pengéjű kést tartotta a kezében. A "Második üzenet Amerikának" címet viselő videón szereplő terrorista személyazonosságát a brit titkosszolgálat próbálta kideríteni, de nem erősítették meg, hogy azonos lehet egy ismert rapperrel, aki csatlakozott az IS erőihez.

Amerikai hírszerzési források szerint elképzelhető, hogy Foleyval és Sotloffal ugyanakkor végeztek, mások vitatják, hogy a két felvétel azonos időpontban készülhetett. A másodikon a dzsihadista megemlít egy időközben történt eseményt, s mások az időjárási körülmények is.

A 31 éves Steven Sotloff amerikai-izraeli kettős állampolgár volt. Floridában nőtt fel, tanult arabul, szabadúszóként Jemenből, Szaúd-Arábiából, Katarból, Törökországból és Szíriából tudósított különféle lapokat, köztük a Time magazint, a Foreign Policyt és a Christian Science Monitort. Kollégái bátor újságíróként emlékeznek rá.

Szerző
Frissítve: 2014.09.03. 22:21

Vaklármának bizonyult a tűzszüneti bejelentés

Nem tartós tűzszünetről, hanem annak „rendjéről”, a megvalósításához vezető lépésekről jutott megállapodásra Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz államfő – derült ki tegnap, miután már a hírügynökségek az ukrán elnöki hivatal közleménye alapján bejelentették a kelet-ukrajnai tűzszüneti megállapodást.

A két elnök telefonon egyeztetett a válságról, majd ezt követően Porosenko sajtószolgálata adta ki a közleményt a tartós tűzszüneti megállapodásról. A Kreml azonnal cáfolt, mindenekelőtt arra hivatkozva, hogy Oroszország nem háborús fél, nem résztvevője az ukrajnai konfliktusnak, nem vele kell megállapodni, hanem a szakadárokkal. (Az ukrán elnöki hivatal később korrigálta közleményét.)

Moszkva azért sulykolja ezt az álláspontot, mert múlt hét óta, ukrán és NATO források szerint is, immár nem csak orosz önkéntesek, „szabadságon lévő katonák”, hanem a reguláris erők csoportjai és tankjai is megjelentek a kelet-ukrán fronton, alaposan megváltoztatva az erőviszonyokat a szakadárok javára, egészen az Azovi-tengerig nyomultak, elfoglalták Novoazovszkot és ostrom alá vették Mariupolt.

Hétfőn a luhanszki, kedden a donyecki repülőteret foglalták vissza az oroszbarát erők, tegnap is heves harcok folytak a régió több településén. Dmitro Timcsuk katonai szakértő értékelése szerint a szakadárok és az orosz katonák gyakorlatilag ellenőrzésük alá vonták már Luhanszk megye egész déli részét, a Donyeck megyével határos területet.

Súlyos harcok folynak jelenleg is Donyeck megye azon részén, amit az ukrán hadsereg tart ellenőrzése alatt, elvágva ezzel egymástól Donyecket és Luhanszkot. Putyin később közölte, azt reméli, hogy péntekig létrejön a megállapodás Kijev és a szakadárok között.

A keleti front történéseinek kijevi, moszkvai/donyecki értékelése és kommunikációja változatlanul egymásnak ellentmondó. Az ukrán terrorellenes erők sajtóközpontja tegnap közleményt adott ki arról, hogy a hadsereg tüzérségi csapást mért a szakadárok egy bázisára a Donyeck megyei Sznyizsnénél, és több mint 100 "orosz zsoldost semmisítettek meg", a luhanszki repülőtérről való kivonulás során pedig "megsemmisítettek" mintegy száz "terroristát", hét páncélozott szállítójárművet és két harckocsit.

Az orosz sajtó – és egy ukrán televízió, a Hromadszke csatorna, a szakadárok és e területek lakóinak közlésére hivatkozva arról számolt be, kedd éjszaka tüzérségi támadás érte a Luhanszktól északra fekvő Scsasztya várost. A lövedékek egy része a kórház területén csapódott be. A város lakói pincékben töltötték az éjszakát.

Putyin és Porosenko telefonbeszélgetése azt jelzi, mégiscsak elindult a legmagasabb szintű egyeztetés, ami elengedhetetlen a konfliktus békés rendezéséhez. Mindkét vezető kényszerhelyzetbe került – Porosenkót a harci helyzet, az áldozatok és menekültek növekvő száma, Putyint pedig a gazdasági szankciók, a romló orosz gazdasági mutatók és kilátások terelhetik a kompromisszumok irányába.

Szerző

Nem meglepetésmentes Juncker "kormánya"

Alakul Jean-Claude Juncker csapata, s bár még nem végleges az Európai Bizottság tagjainak névsora, az EurActiv tegnap leközölte a biztosok névjegyzékének egy valószínűsíthető változatát. Juncker kedden kezdte el a biztosjelöltek meghallgatását, menetrend szerint szeptember 10-ig kell bemutatnia az EB új összetételét.

Az új jelöltek listája politikailag kiegyensúlyozottnak tűnik, például a liberális frakció, a korábbi hírekkel ellentétben, miszerint parlamenti súlyán aluli biztosi képviseletet kap, öt biztos által lesz képviselve, kettő közülük alelnök lesz. Az Európai Néppárt (PPE) tizenkét portfóliót kap, két alelnöki tisztséget, a Szocialisták és demokraták pedig nyolc biztosi helyet és ugyancsak két alelnöki tisztséget.

Hat alelnöki tisztség lesz, amelyekbe Juncker lengyel, észt, lett, szlovén, holland és olasz jelölteket szánt. Személyi és szerkezeti meglepetéseket is tartalmaz az EurActiv által bemutatott jegyzék.

Olyan korábbi posztok tűnnek el, mint a belső piacért felelős vagy a bővítési biztosi tisztség, de átalakul például az utóbbi ciklusban az Unió vasladyjének tartott Neelie Kroes által betöltött digitális menetrend portfolió is. Új posztok is megjelennek, lesz a jobb szabályozásért, illetve energetikai és gazdasági növekedésért felelős alelnök is.

A magyar kormány biztosjelöltje, Navracsics Tibor az EurActiv szerint adó- és vámügyi biztos lehet, vagyis a Kovács László által is betöltött tárcát kapja meg. A Népszabadság viszont úgy tudja, Juncker a nemzetközi fejlesztési portfóliót ajánlotta fel a magyar jelöltnek.

Az Orbán-kormány a belső piaci, a pénzügyi és a versenyjogi területet kérte, ám ezeket hagyományosan valamely régi, nagy, az euróövezethez tartozó tagállam szokta megkapni. A Financial Times EU-ügyekre szakosodott blogrovata (Brussels Blog) egy olyan listát kapott meg, amelyen Navracsics  Tibort a kereskedelmi biztosi tisztségre jelölték.

A lap értékelése szerint "nagyon valószínűtlennek tűnik", hogy Budapest megkaphatná e nagy becsben tartott biztosi posztot, mert bármi szóljon is Navracsics mellett, Orbán Viktor miniszterelnök árnyéka rávetül a magyar jelöltre. A lapnak nyilatkozó illetékesek véleménye szerint a jelöltek közül Navracsicsnak a legnagyobb az esélye arra, hogy kemény jóváhagyási eljárásnak teszik ki az Európai Parlamentben.

Szerző
Frissítve: 2014.09.04. 20:14