Gesztus a Baltikumnak

Tallini látogatása során az amerikai elnök először a házigazdával, Toomas Hendrik Ilves észt államfővel folytatott kétoldalú megbeszélést, majd a három balti állam - Észtország, Lettország és Litvánia államfőivel közösen tanácskozott. Az amerikai elnök meglátogatta az Észtországban állomásozó NATO-egységeket, amelyek közös járőrszolgálatot látnak el a baltikumi légtérben.

Kihívások a Huszonnyolcak előtt

A német Spiegel azt írta: Obama erélyes hangvételű baltikumi beszédével akar válaszolni a bírálatokra, hogy nem elég erélyes és eltökélt vezetője a nyugati világnak. A walesi NATO-csúcs előtt nem csak Putyin orosz elnöknek, de a 27 másik tagállamnak is üznet, hogy hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a közös védelemért. Utoljára 1990-ben, még Margaret Thacher idejében ülésezett Nagy-Britanniában a NATO - emlékeztetett a brit Guardian. Majd negyedszázaddal később a szövetségre nagyobb szükség van, mint valaha, David Cameronnak, mint vendéglátónak a fő gondja, hogy a sok feladatot a tanácskozás rövid idejébe belegyömöszölje. A New York Times vezércikke szerint a nagy kérdés, hogy a NATO képes lesz-e válaszolni a kihívásra, amelyet az orosz elnök expanzív politikája teremtett.

Barack Obama beszédében felidézte a balti államok negyedszázaddal korábbi függetlenségi küzdelmeit, így a "Balti útról" is, a Tallint Rigával és Vilniussal összekötő emberláncról is megemlékezett.

A három balti állam 2004-ben lett a NATO tagja, idén ünneplik csatlakozásuk 10. évfordulóját. "A balti államok erősebbé tették szövetségünket" - mutatott rá Obama.

Az amerikai elnök kifejezte aggodalmát az orosz-ukrán konfliktus, Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének, területi integritásának megsértése miatt, s hangsúlyozta, a határok önkényes átrajzolása a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi rendjét fenyegeti.

Jelezte, hogy még ebben a hónapban Washingtonban tárgyal Petro Porosenko ukrán elnökkel. Nem fogadjuk el a Krím illegális annektálását, ahogy Ukrajna egyetlen más részének elcsatolását sem, mondta az amerikai elnök.

Obama ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a NATO nem irányul egyetlen más ország ellen sem, de elkötelezett a közös védelem mellett, s megvédi tagjainak biztonságát. "Egyetlen országnak sincs vétójoga a balti államok biztonsági döntéseit illetően" - mutatott rá, visszautasítva, hogy érdekszférákra lehessen hivatkozni.

Obama közölte, nincsenek régi és új NATO-tagállamok mindegyik szövetséges ország területi integritását garantálja a szövetség. Utalt rá, hogy NATO-szövetségesek gépei védik a balti államok légterét, NATO-tagállamok hajói járőröznek a Fekete-tengeren.

A Walesban kezdődő NATO-csúcs előtt Obama sürgette a NATO-tagállamokat, hogy fogadják el a készenléti akciótervet, erősítsék védelmi készültségüket. Utalt a szövetség által tervezett intézkedésekre, az azonnali reagálású NATO-erő felállítására, s arra is, hogy öt kelet-európai országban, köztük a három balti államban kiépítik a szövetség erőinek bevetéséhez szükséges infrastruktúrát, parancsnoki központokat állítanak fel.

Külön méltatta Észtországot, amely a térségben egyedüliként teljesíti NATO-vállalását, bruttó nemzeti terméke 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra. Obama rámutatott, az Egyesült Államok és az Európai Unió az ukrán válság diplomáciai rendezését preferálná, de ha Oroszország nem él a felkínált lehetőséggel, akkor további jelentős szankciókról fognak dönteni.

Jelezte, hogy Moszkva már most is nagy árat fizet, a tőke menekül Oroszországból, visszaeshet az energiatermelés, az orosz növekedés motorja, romlott Oroszország hitelminősítése. "Oroszország ukrajnai tettei gyengítik Oroszországot, ártanak az orosz népnek" - mondta beszédében az amerikai elnök.