Limfóma, a rejtőzködő betegség

Magyarországon mintegy 1000 új limfómás megbetegedést fedeznek fel évente. A nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedés két fajtája a Hodgkin és non-Hodgkin kór, utóbbi az ötödik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat hazánkban. A Limfóma Világnapján a Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány (MOHA) a bizonyítékokon alapuló orvoslásra és azokra az új terápiákra hívta fel a figyelmet, amelyek további reményt adhatnak a betegeknek.

A Limfóma Világnap alkalmából a Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány orvos-beteg találkozót szervezett, melynek célja az egészségmegőrzéssel, onkohematológiai betegségekkel kapcsolatos tájékozottság növelése, a korai felismerés, korszerű kezelés és rehabilitáció támogatása.

A limfóma a nyirokszövet daganatos megbetegedése, a nyirokszövet sejtjeinek, a limfocitáknak a rosszindulatú elszaporodása és ezzel párhuzamosan a normális működésű sejtek elnyomása.

Alapvetően kétféle típusú limfómát különböztetünk meg, a Hodgkin és a non-Hodgkin limfómákat. Míg a Hodgkin-kórnak jellemző szövettani képe van, addig a non-Hodgkin limfómának több mint 30 típusát ismerjük. Az utóbbi kiváltó oka ismeretlen, de több bizonyíték utal arra, hogy kialakulásában vírusok és környezeti tényezők is szerepet játszhatnak. Ritkasága ellenére az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat, ami bármely életkorban előfordulhat, de idős emberek esetén minden típusa gyakoribb.

Külön érdemes említeni a krónikus limfocitás leukémiát (CLL), ami az egyik leggyakrabban előforduló leukémia fajta, elsősorban szintén az idősebb korosztály körében. Globálisan évente százezer emberből négy betegszik meg. Hazánkban összesen hozzávetőlegesen 2000 CLL-es beteg van.

A betegség általános tünetei: láz, éjszakai izzadás, fáradtságérzés, indokolatlan fogyás, bőrviszketés, bőrkiütés. Helyi tünetként jelenhetnek meg a fájdalmatlan nyirokcsomó megnagyobbodások a nyaki régiók, a hónalj, a lágyékhajlat, a mellkas és a has területén.

Terápiás eredmények

A ’90-es évek végén bevezetett célzott terápiák óriási előrehaladást jelentettek a hematológiai daganatok kezelésében. A terápia, ami forradalmasította a non- Hodgkin limfómák és a CLL kezelését, célzottan pusztítja el a daganatos sejteket. Az immuno-kemoterápiának is nevezett célzott kezelés növeli a tünetmentes periódus hosszát és esélyt ad a teljes gyógyulásra, javítva a túlélést az önmagában adott kemoterápiához képest.

A területen mutatkozó legújabb fejlesztés bizonyos non-Hodgkin limfómák esetén a has bőre alá (szubkután) beadható injekció, amely már 5 perc alatt biztosítja az intravénásan adott szer összes előnyét. A hatékonyság és biztonságosság változása nélkül a betegek kezelése mintegy 2,5-3 órával rövidülhet. Így elkerülhető lehet a kórházi felvétel, a beteg számára kényelmesebb megoldást jelent, ami egyben a nővérek munkáját is könnyíti.