Kiemelte: a program célja, hogy a lakossági devizahitelek kivezetése gyorsan, rendezetten, a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése mellett és a forint árfolyamára gyakorolt érdemi hatás nélkül menjen végbe.
A tájékoztatón kiadott írásos közlemény szerint a jegybanki program két eszközből áll: egy rövid külső adósság csökkentési feltételhez kötött spot (azonnali) euro eladási ügyletből, illetve egy hosszabb futamidejű, spot euro eladási ügylettel kombinált devizaswap ügyletből.
Az MNB programja 2014. október 13-ától áll a bankok rendelkezésére, a jegybank a programot az elszámolásokhoz kapcsolódó szakaszban legalább 2015. március végéig fenntartja. Az MNB az árfolyamréssel, illetve az egyoldalú kamat- vagy kamatfelár-emeléssel kapcsolatos banki elszámolások fedezéséhez 3 milliárd eurós keretösszeget határozott meg, amiből a jegybank legfeljebb 1 milliárd eurót kínál fel a feltétel nélküli ügyletekre, 2 milliárd eurót pedig a rövid külső adósság csökkentési feltételhez kötött spot euro eladásokra.
Nagy Márton elmondta: szerdán a parlament várhatóan megszavazza az elszámolási törvénytervezetet, amely kimondja, hogy a fogyasztói hitelszerződéseknél az árfolyamrés és az egyoldalú kamat- vagy kamatfelár-emelés tisztességtelen alkalmazásából adódó túlfizetést tőke-előtörlesztésként kell elszámolni.
Kiemelte: ez közel 1000 milliárd forintos, főként adósság-csökkentéshez kapcsolódó visszatérítést jelent az ügyfelek részére, de a bankokat érő tényleges veszteség ennél kisebb lehet. Hozzátette: a pénzintézetek részéről az elszámolás miatt újonnan megképzett értékvesztést csökkenti az adósság-elengedés miatt a lakossági nem teljesítő hitelportfólió mögé korábban félretett értékvesztés visszaírása és az adóvisszatérítés. A bankok veszteségének mértéke függ az árfolyamtól, így a bankok törekedni fognak közgazdasági értelemben nyitott árfolyam-pozíciójuk zárására, ami jelentős devizakeresletet generál - elemezte Nagy Márton. Hozzátette: később az elszámolást követően a forintosítás is devizakeresletet eredményez majd.
Rámutatott: az MNB programja mind az elszámolás, mind a jövőben a forintosítás esetén a szükséges devizakereslet kielégítését célozza, így a devizaigény nem fog a pénzpiacokon nyomást gyakorolni a forint árfolyamára. Az MNB a devizakínálat biztosítását a nemzetközi tartalékából oldja meg - tette hozzá.
A tájékoztatón kiosztott közleményből kiderül: a jegybanki eszközökből a feltételes eszköz esetében az MNB a banki mérlegek sajátosságait figyelembe véve azt írja elő, hogy a bankoknak a kapott deviza 50 százalékának megfelelő mértékben kell csökkenteniük a rövid lejáratú külső adósságukat. A devizalikviditást a bankok a rövid adósság visszafizetéséig az MNB-nél rövid swap ügyletekben "görgetik", így az adott összeg a tényleges felhasználásig a jegybanknál marad. A feltételes jegybanki eszköz esetén a devizatartalék rövid távon csökken, ugyanakkor a rövid lejáratú külső adósság visszafizetésén keresztül mérséklődik az MNB tartalékigénye is.
A feltételes eszköz mellett a jegybank bevezeti a hosszabb futamidejű, feltétel nélküli eszközt is, ami egy devizapiaci spot euro eladási ügylet és egy hosszú devizaswap kombinációja. Ez az eszköz elsősorban azon bankoknak áll rendelkezésükre, amelyek hosszú swap-ügyletekre, vagy hosszú adósságra épülő finanszírozási szerkezetükből adódóan nem tudják rövid lejáratú külső adósságukat csökkenteni.
A feltétel nélküli ügyletben zajló euro-eladás esetében a deviza-likviditás csak éven túli lejáratokon áll a bankok rendelkezésére. A feltétel nélküli eszköz így rövid távon nem csökkenti a devizatartalék szintjét, a tartalék felhasználása - a bankok igényeihez igazodva - időben elnyújtva történik majd - olvasható a jegybanki közleményben.