A voksoláson meglepően jól szerepelt a centrista UDI is, amely 40 mandátumra tett szert az eddigi 31 helyett. Éric Aziere, a párt választási stratégája szerint minden elképzelést felülmúló eredményt értek el. "Visszaszereztük a többséget a hagyományosan centrista területeken, Bretagne-ban, Elzászban, Bourgogne-ban" - hangoztatta.
Megemlítette, hogy az UDI közreműködése nélkül egyetlen párt sem képes többségbe kerülni a felsőházban. Az UMP az UDI-val együtt 188 mandátumra tett szert, amely 13-mal több az abszolút többségnél. A baloldal három éve került többségbe a szenátusban, első ízben annak 1972-es megalapítása óta.
A voksolás is megmutatta a Nemzeti Front előretörését, amely két mandátumhoz jutott a felsőházban. Marine Le Pen pártelnök történelmi sikerről beszélt. Az egyik mandátumot szerzett "frontos" politikus, Stéphane Ravier azt közölte, már csak egy ajtó maradt, ahová be kell jutniuk: az Elysée-palotáé.
Ezzel arra utalt, hogy a köztársasági elnöki tisztséget is meg akarják kaparintani a 2017-es államfőválasztás során. Ez nem is teljesen esélytelen. Marine Le Pen hazája egyik legnépszerűbb politikusa lett. Felmérések szerint amennyiben Francois Hollande lenne az ellenfele a második fordulóban, megverné a hivatalban lévő szocialista politikust.
A szenátusi képviselőket egyébként nem közvetlenül választják, hanem egy választói kollégium, amelyben a pártok választott képviselői foglalnak helyet. A felsőház új vezetőjét szerdán választják meg: az UMP politikusa lesz. Eddig a szocialista Jean-Pierre Bel töltötte be a tisztséget. A szenátus elnökségének tisztségére esélyes lehet Jean-Pierre Raffarin volt miniszterelnök.
A szenátus elvesztése nem befolyásolja a szocialista kormány törvénykezését. Olaszországgal szemben ugyanis Franciaországban a felsőháznak nincsenek igazán kiterjedt jogkörei. A törvények elfogadását lelassíthatja ugyan, de a döntő szót minden esetben az alsóház mondja ki.
Szinte reménytelenné válik ugyanakkor az alkotmány esetleges reformja, igaz, ez nem is szerepelt Manuel Valls kormányzatának tervei között. Politikailag az eredmény újabb rossz hír a legutóbbi felmérések szerint mindössze 13 százalékos népszerűségnek örvendő Francois Hollande elnök számára.
