A demokratikus ellenzék „vergődéséről” azt gondolom, hogy a helyzet alapvetően érthető:
annak következtében állt elő, hogy a Fidesz már jó ideje felszámolta a vele konkurens pártokat (MDF, Kisgazdák, MIÉP, KDNP
stb.), és akit nem sikerült, azt „őfelsége ellenzékévé” téve a saját oldalán egyedül maradt, majd meghozta az egyfordulós választási törvényeket.
Ily módon az ellenzékieknek még a választások előtt kell „koalíciót” kötniük, ami nem megy könnyen. A viták természetesek, hiszen jelentősen különböző (jobboldali, baloldali, liberális, konzervatív stb.) formációkról van szó.
Nincs egységes baloldali tábor, velük szemben viszont egy egységes Fidesz-tábor van, amely „olyan katonai szervezet, amelyben a teljes tiszti kar hiányzik, az egyetlen tábornok után a következő rendfokozat az őrmesteri”.
Mára két, egymással kibékíthetetlen csapat maradt versenyben: a demokratikus berendezkedés sokszínű, illetve az „illiberális” maffiaállam egyszínű hívei. Most kettejük között kell dönteni, a többi részletkérdés.
