A szakszervezet feljelenti a BKV-t

Publikálás dátuma
2014.10.13 07:12
Mennyi időt lehet a volán mögött tölteni? FOTÓ: NÉPSZAVA
Feljelenti a céget a BKV legnagyobb szakszervezete a sofőrökre kényszerített törvénytelen és életveszélyes mennyiségű túlóra miatt, mert egy év alatt 15 hónapnak megfelelő munkát végeztetnének el velük. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet cáfolja a menedzsment állítását, miszerint a 480 óra túlmunkát - amely 180-nal több a törvényesnél - maguk a már így is agyonhajszolt járművezetők kérték volna. A szakszervezet követeli, hogy a BKV a rengeteg túlórára szánt pénzből inkább pótolja az elmaradt bérfejlesztést.

Törvénytelen túlóra miatt már nemcsak fontolgatja, hanem egészen biztosan feljelenti a BKV-t az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ). A cég ugyanis a járművezetők anyagi kiszolgáltatottságával visszaélve a törvényes háromszáz helyett négyszáznyolcvan óra, vagyis nagyjából háromhavi túlórára kötelezné a járművezetőket.

Ráadásul a módszer végtelenül aljas: olyan munkaszerződés-módosítást tesznek eléjük, amelyben az aláíró családi okokra hivatkozva kéri a munkáltatót, hogy 480 túlórát engedélyezzen a számára. A gondos vezetőség még az elfogadható családi okokra is "felkínál" többféle változatot, a "kérelmezőnek" csak választania kell egyet.

Az eljárás nemcsak törvénytelen, hiszen a Munka törvénykönyve legfeljebb 300 túlórát engedélyez, hanem kockázatos is - hívja fel a figyelmet az esetre Nemes Gábor. Az EKSZ elnöke szerint ugyanis a 480 túlóra azt jelenti, hogy 12 helyett 15 hónapot kell dolgozniuk a sofőröknek egy évben. Ez borzasztóan megterhelő.

A legtöbb járművezető azonban még így is vállalná, mert ezzel is növekedne a keresete. Az utóbbi néhány évben ugyanis fokozatosan elvett tőlük a cég minden juttatást, megnyirbálták a kollektív szerződést, csökkentek a keresetek. Ezért ezeket az embereket a több pénz reményében könnyű rávenni arra, hogy dolgozzák halálra magukat.

Ennyi túlórának ugyanis az lenne az eredménye, hogy fáradt, ideges, agyonhajszolt buszsofőrök szállítanák az utasokat, kockáztatva mindannyiuk biztonságát, testi épségét, sőt, akár az életét is. A járművezetők ennek ellenére úgy érzik, kötelező aláírniuk az eléjük tett kérelmeket, különben kirúghatják őket.

Igaz, azt nem tudják, hogy ha a törvénytelenség egy hatósági ellenőrzéskor kiderül, akkor nemcsak a céget, hanem magát a túlórázásra kényszerített dolgozót is keményen megbüntetik. Nemes számításai szerint ennyi túlóraigény azt jelzi, hogy akár 300 járművezető is hiányzik a budapesti közösségi közlekedés zavartalan lebonyolításához. Vagyis, nagyjából annyi, amennyit a BKV elbocsátott, vagy hónapokkal ezelőtt átirányított a Volánbuszhoz az agglomerációs járatok átadása miatt.

Az EKSZ elnöke azonban elsősorban a megrendelő, a Budapesti Közlekedési Központ vezetőjét, Vitézy Dávidot hibáztatja a lehetetlen helyzet kialakulásáért. A BKK-nál a szolgáltatás mértékét ugyanis rendszeresen, sőt szándékosan alultervezik, hogy később a cég számlájára lehessen írni: nem tudta teljesíteni az elvárást.

A menetrendet sem adják át időben soha, ez is akadályozza a felkészülést. Mindez újabb ok lehet a fővárosi tömegközlekedés felaprózásának a folytatására, újabb külső vállalkozók bevonására, s még több BKV-s dolgozó "kiszervezésére". Ez a cég legnyereségesebb ágazatának, a buszos szolgáltatásnak a végét is jelenthetné.

A túlóra "kérelmeket" a szakszervezet határozott felszólítására sem vonták vissza, a dél-pesti telephelyen már napokkal ezelőtt kiosztották, s előbb-utóbb a csaknem kétezer sofőr mindegyike kézhez kaphatja. Az EKSZ kijelentésére, miszerint ennyi túlórát akkor is törvénysértő lenne engedni, ha valóban a dolgozók kérnék az volt az illetékesek válasza, hogy a cég jogászai szerint az eljárás kicsit sem aggályos.

A cégvezetés a szakszervezet felszólítása ellenére sem állította le az akciót, s mivel az EKSZ ügyvédei bizonyítottnak tartják a törvénysértést, a szakszervezet megteszi a feljelentést a BKV ellen.

Az EKSZ követeli, hogy a már aláírt munkaszerződés-módosításokat azonnal semmisítsék meg, és a korábbi szerződés szerinti jogi állapotot állítsák vissza. Nemeséket egyébként meglepte, hogy ennyi pénz van túlórára, ezért követelik, adják oda azt bérként az embereknek, hiszen a BKK miatt az elmúlt években úgyis jelentősen csökkentek a juttatások és a fizetések is.

Szerző

Karácsony Gergely sem könnyen döntötte el: j vagy ly a jó megoldás

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:44

Draskovics Ádám
Úgy tűnik, az ellenzéki politikusoknak nehezen megy a helyesírás: a szocialisták emlékezetes hétfői durva hibája után most Karácsony Gergelynek gyűlt meg a baja a "j vagy ly"-dilemmával.
Karácsony Gergely reggel arról írt a Facebook-oldalán, semmi haszna nincs Budapestnek abból, hogy fideszes a vezetése, mert 67 milliárdos hitelt vesz fel. A Párbeszéd társelnökének bejegyzése úgy folytatódik:
"Miközben Mészáros Lőrinc dupla áron építi csilivili stadionokat városszerte, a budapestieknek fontos dolgokra még hitelből se nagyon van pénz. Persze Orbán Viktor dolgozószobájából ez már nem látszik."
Az eredeti posztban azonban a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje a "dolgozószobájából" szóban lévő j-t ly-nek írta. A szerkesztési előzményekből kiderül, Karácsony Gergelynek ezt a bejegyzés másodszori módosításakor sikerült javítania - írta a hvg.hu a Pesti Srácok alapján.
Hétfőn az MSZP két képviselője, Kunhalmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó vitt az Országgyűlés mentelmi bizottságának tárgyalószobája elé olyan papírlapokat, amelyekre a fojtani szó helytelenül, ly-vel írták.

Lélegezzen óvatosan 2030-ig, a kormány nem siet a légszennyezettség csökkentésével

Publikálás dátuma
2019.02.20 14:44

Népszava
Naponta jelentik be az újabb és újabb szmogriadókat az országban - most éppen Szolnokon -, a Fidesz-KDNP mégis évek óta tétlen.
Reggel inkább ne tartózkodjanak a szabadban a szolnokiak, használják a tömegközlekedést autóik helyett, és reméljék a legjobbakat: szerdán elrendelték a szomgriadó tájékoztatási fokozatát a városban - közölte a polgármesteri hivatal az MTI-vel. A szálló por koncentrációja egy belvárosi mérőállomás adatai szerint haladta meg a küszöbértéket kedden és szerdán a megyei kormányhivatal tájékoztatása alapján, és
nem várható lényeges változás az időjárásban, így a szálló por küszöbérték feletti koncentrációjában sem a következő napokon.
Veszélyes a levegő öt városban, Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon és Szegeden, és egészségtelen még 12 településen (Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Sajószentpéter, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác, Várpalota) - ezt szintén szerdán jelentette be a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

A szegénység megfojtja a vidéket

A magyar vidéken rendkívül súlyos problémát jelent a téli időszakban a szmog: az embereknek nincs pénze jó minőségű tüzelőre, sem korszerű fűtési rendszerekre. Így sokszor, különösen a tél végéhez közeledve már egyenesen hulladékot kényszerülnek elégetni, rengeteg szennyezőanyagot juttatva a levegőbe. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Az ezzel összefüggő megbetegedések száma az évi egymilliót is meghaladja. Évek óta túllépi Magyarország az unió légszennyezési határértékeit, ezért kötelezettségszegési eljárás is indult.
"Mit tesz a kormány, hogy minél hamarabb és hatékonyan visszaszorítsa a helytelen fűtési módok alkalmazását?"
- tette fel parlamenti írásbeli kérdését Nagy István, agrárminiszternek az LMP-s Ungár Péter. A miniszter válaszából kiderül, hogy a 2014-es "Fűts okosan" tájékoztató kampány óta gyakorlatilag semmit sem tett az Orbán-kormány a légszennyezés csökkentéért. Magyarország számára ugyanakkor már csak az EU-s, légszennyezettség csökkentéséről szóló irányelv is jelentős kötelezettségeket ír elő 2030-ra. Mint Nagy írta, a megfelelés érdekében ugyanakkor már elkezdték kidolgozni az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot. A program részletesen tartalmazni fogja azokat az intézkedéseket, amik ütemezett megvalósításával elérhetőek a 10 éves célok. Arról az agrárminiszter nem nyilatkozott, hogy legkorábban mikor léphetnek életbe ezek az intézkedések.