Katonai reformot sürgetnek Kínában

Jelentős gyengeségek mutatkoznak a kínai katonák kiképzésében, a hadsereg beszámolója szerint sürgős reformra van szükség.

A kínai hadsereg hivatalos lapja arra hívta fel a figyelmet, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg kiképzési módszereiben, tananyagában, gyakorlatában és kivitelezésében is gondok akadnak. Az erről készült jelentés negyven konkrét területre világított rá, egyebek között a katonák és feletteseik hozzáállásával is akadnak problémák.

A gyengeségek orvoslására és a képzés színvonalának sürgős emelésére van szükség, enélkül ugyanis azok a kelet-ázsiai ország hadviselő képességét gyengítik, és egy esetleges háborúban vereséghez is vezethetnek. A problémák a szárazföldi, légi, vízi csapatoknál, a rutinkiképzés és a külföldi országokkal való hadgyakorlatok során is megmutatkoznak - így a jelentés, amely a gondok egyik okaként a gyakorlathiányt nevezi meg. A jövőben a korábbinál több lehetőséget kell találni arra, hogy a katonák béke idején is "élesben" gyakorolhassák tudásukat és képességeiket - javasolja a lap.

A 2,3 milliós kínai hadsereg a világ legnagyobbja. Kína idén 132 milliárd dollárt fordít rá, ami az éves bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százaléka, globális összehasonlításban pedig az Egyesült Államoké után a második legnagyobb hadi költségvetés. Hszi Csin-ping elnök 2012-es hatalomra lépése óta a hadsereg reformját sürgeti, mondván, hogy bármikor késznek kell lennie egy regionális háborúra és megfelelő informatikai kapacitásokkal is rendelkeznie kell.

Hszi a hadseregen belüli korrupció ellen is hadjáratot indított, ami őrizetbe vételekhez is vezetett. A korrupció széles körben jelen van a kínai hadseregben, a szervezet hatékonyságát veszélyezteti, bomlasztó erőként hat. Kínát más ország nem tudja legyőzni, ami képes lehet erre, ráadásul valódi harc nélkül, az a korrupció - fogalmazott korábban egy kiszivárgott beszédében a hadsereg vezetői előtt Liu Jüan tábornok.

Szerző

Túlteljesítettek a Gázának adakozók

Vasárnap Izrael nélkül rendezték meg az egyiptomi fővárosban a gázai infrastruktúra újjáépítéséhez szükséges anyagi fedezetet nemzetközi adakozásból összegyűjtő donorkonferenciát. A Palesztin Hatóság 4 milliárd dollárt tűzött ki célul, bár ennyi nem fedezi a teljes újjáépítést, a konferencia résztvevői azonban adakozó kedvükben voltak, 5,4 milliárd dollár felajánlást tettek.

A nyári Erős Szikla hadművelet során lerombolt gázai infrastruktúra újraépítéséhez jelentős, 5,4 milliárd dolláros felajánlás gyűlt össze tegnap Kairóban azon a nemzetközi adományozó konferencián, amelyen 50 állam és több nemzetközi szervezet képviseltette magát. A konferencia szervezői Norvégia és Egyiptom voltak.

A katari külügyminiszter egymilliárd dollárt ajánlott fel országa nevében, többi öbölmenti gazdag arab állam már kevésbé bizonyult adakozónak, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait 200-200 millió dolláros támogatást ígért.

A palesztinok legnagyobb következetes támogatója, az Európai Unió, 568 millió dollárt (450 millió eurót) különít el a gázai övezet helyreállítására. Tavaly az uniós országok 1,3 milliárd eurót adtak a Gázai övezetnek – jelentette be az unió sajtóirodája.

Az Amerikai Egyesült Államok 414 millió dollár értékben nyújt segélyt a palesztinoknak, ebből 212 milliót Gázának. Törökország is 200 millió dollárral járul hozzá az övezet újjáépítéséhez.

Mahmúd Abbász palesztin elnök ígéretet tett rá, hogy "a (palesztin) kormány teljes felelősséggel, átláthatóan és az ENSZ-szel, az adományozókkal, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, a civil társadalommal és a magánszektorral egyeztetve fogja végrehajtani az újjáépítési tervet". Izrael ugyanis attól tart, hogy a Gázát felügyelő Hamász megfelelő nemzetközi felügyelet nélkül a háború során célzottan lebombázott, az Izrael területére vezető alagutak újjáépítéséhez használja fel az építőanyagokat és a pénzt.

Szerző

Apró engedmény Washingtonnak

Törökország lehetővé tette az Egyesült Államok számára légibázisainak használatát az Iszlám Állam (IS) nevű dzsihadista szervezettel szemben. Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadó egy televíziós interjúban jelentette be, hogy a török kormányzat jóváhagyta az amerikai kérést. Lehetővé tették azt is, hogy mérsékelt szíriai lázadókat török területen képezzenek ki az IS elleni harcra.

Ankara ugyanakkor kizárta azt, hogy egyedül lépjen háborúba a dzsihadistákkal. A washingtoni kormányzat napok óta tárgyal a törökökkel arról, hogy az ország minél nagyobb szerepet vállaljon a szélsőségesekkel szembeni küzdelemben. Recep Tayyip Erdogan vasárnap ugyan kijelentette, „többet teszünk majd”, a török államfő azonban nem az IS elleni harcra gondolt, hanem arra, hogy határozottabban lépnek fel a kurd tüntetőkkel szemben, akik napok óta követelik Törökország városaiban, hogy Ankara avatkozzon be a szíriai és iraki konfliktusba. A megmozdulásokban 31 személy vesztett életét, s legalább 350-en megsérültek. Erdogan felszólította a parlamentet, mihamarabb fogadjon el törvényt, amely lehetővé tenné „az utcák megtisztítását ezektől a bűnözőktől”.

Törökországban körülbelül 15 millió kurd nemzetiségi él, amely a lakosság mintegy ötödének felel meg. Sokan közülük nagyobb politikai és kulturális autonómiát követelnek.

Sokan úgy vélik, Ankara azért sem kíván beavatkozni, mert attól tart, hogy Szíriában megerősödik a törökök által terroristaszervezetnek tartott Kurd Munkáspárt (PKK) testvérszerve, az YPG. Ankara és a PKK börtönben fogva tartott vezetője, Abdullah Öcalan évek óta tárgyalnak ugyan a török-kurd megbékélésről, de a mostani események visszavethetik a békefolyamatot, hiszen szinte napról napra nő a feszültség a kurdok és a török kormány között. Öcalan ki is jelentette, ha elesne az észak-szíriai Kobani városa, az Törökország lelkén száradna, így a békefolyamat is semmisnek tekintendő.

Az IS elleni nemzetközi koalíció katonai vezetői hétfőtől tárgyalják meg a dzsihadisták elleni stratégia részleteit. Törökország már régóta követeli, hogy több ország által kidolgozott és elfogadott átfogó stratégiát dolgozzanak ki az IS ellen. Ankara szerint ugyanis a katonai fellépés során nemcsak az IS-t kell visszaszorítani, a törökök ragaszkodnak ahhoz, hogy Szíriában megbuktassák Bassár el-Aszad rezsimjét.

Szerző