Előfizetés

Tunézia: második helyen az iszlamisták

Némi meglepetésre a szekuláris Nidaa Tounes nevű párt szerezte meg a legtöbb mandátumot a vasárnapi tunéziai parlamenti választáson. A voksolás esélyesének kikiáltott iszlamista Ennahda párt tegnap elismerte vereségét.

A végeredményt ugyan egyelőre nem hozták nyilvánosságra, ám jelentések szerint a szekuláris párt nyolcvan mandátumra tett szert a 217 tagú törvényhozásban.

Lotfi Zitoun, a párt egyik vezetője a Reutersnek elmondta, már gratuláltak a Nidaa Tounesnek a párt választási győzelméhez. Hozzátette ugyanakkor, hazájának koalíciós kormányra van szüksége, amelyben az Ennahdának is helyet kell kapnia.

A Nidaa Tounes egyik illetékese még vasárnap jelentette be, hogy a párt szerezhette meg a legtöbb mandátumot, Béji Caid Essebsi pártelnök pedig, aki a néhány hét múlva esedékes államfőválasztáson is indul, az urnák lezárása után azt közölte, „jó esélyt lát” győzelmükre.

Az Ennahda, amely az iszlám mérsékeltebb irányvonalát képviseli, megnyerte a Zine El-Abidine Ben Ali volt elnök megbuktatása után megrendezett első demokratikus választást, s az előrejelzések szerint a mostani voksolás favoritjának is számított.

Az Ennahda később koalíciós kormányt hozott létre két szekuláris párttal. A kampány során az iszlamista politikai erő vezetői azt közölték, tanultak hibáikból, a Nidaa Tounes ugyanakkor azzal vádolta őket, hogy a szélsőséges iszlámmal kacérkodnak.

Szakértők szerint a Nidaa Tounes győzelme nyomán több olyan személyiség is visszatérhet a hatalomba, akik Ben Ali idején is fontos kormányzati szerepet töltöttek be.

A részvételi arány 60 százalékos volt, jóval magasabb, mint három éve. Ez a tunéziai demokrácia győzelmeként értékelhető, hiszen megfigyelők eredetileg alacsonyabb részvételt jósoltak.

Tunézia volt az arab tavasz „hírmondója”, itt vonultak először utcára az emberek a romló életszínvonal miatt. Ugyanakkor Tunézia volt az egyedüli állam, ahol az arab tavasz sikeresnek tekinthető. A tüntetéseket nem követte politikai káosz, s a különböző pártok tárgyalások során próbáltak választ találni a legégetőbb kérdésekre.

Újabb devizaper kerül az Ab elé

Publikálás dátuma
2014.10.28. 06:22
Fotó: Népszava
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a K&H Bank Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében, amelyet egyben az Ab határozatáig felfüggeszt – jelentette be az ügyben eljáró bíró a hétfői tárgyaláson. 

A végzés indoklásában a bíró kifejtette: azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény több paragrafusa alaptörvénybe ütközik, sérti például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.

Ez utóbbival kapcsolatban a bíró kifejtette: a felperes pénzintézet olyan alperessel szemben kívánja megvédeni jogát, amely a kölcsönszerződésben foglalt szolgáltatások teljesítésére és követelésére nem jogosított és nem köteles, nem tekinthető polgári jogalanynak.

A törvényből nem derül ki, hogy a jogalkotó mely személyek csoportjainak jogait kívánja alakítani, hogy az ítélet hatálya mely személyekre, a személyek mely csoportjára terjed ki, ami veszélyezteti a jogbiztonságot – fejtette ki a bíró. A jogbiztonság követelményével szemben alapvető elvárás, hogy a döntés végleges hatályához, jogerejéhez semmilyen kétség ne fűződjön – jegyezte meg.

A CIB Bank ügyében a Fővárosi Ítélőtábla november 7-re halasztotta a döntést.

Újabb devizaper kerül az Ab elé

Publikálás dátuma
2014.10.28. 06:22
Fotó: Népszava
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a K&H Bank Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében, amelyet egyben az Ab határozatáig felfüggeszt – jelentette be az ügyben eljáró bíró a hétfői tárgyaláson. 

A végzés indoklásában a bíró kifejtette: azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény több paragrafusa alaptörvénybe ütközik, sérti például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.

Ez utóbbival kapcsolatban a bíró kifejtette: a felperes pénzintézet olyan alperessel szemben kívánja megvédeni jogát, amely a kölcsönszerződésben foglalt szolgáltatások teljesítésére és követelésére nem jogosított és nem köteles, nem tekinthető polgári jogalanynak.

A törvényből nem derül ki, hogy a jogalkotó mely személyek csoportjainak jogait kívánja alakítani, hogy az ítélet hatálya mely személyekre, a személyek mely csoportjára terjed ki, ami veszélyezteti a jogbiztonságot – fejtette ki a bíró. A jogbiztonság követelményével szemben alapvető elvárás, hogy a döntés végleges hatályához, jogerejéhez semmilyen kétség ne fűződjön – jegyezte meg.

A CIB Bank ügyében a Fővárosi Ítélőtábla november 7-re halasztotta a döntést.