Ígéretcunami Balog Zoltántól

Furcsa sajtóanyaggal reklámozza magát a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), pedig még nem tudni, érintik-e a tárcát a jövő évi megszorítások. A dokumentum állításainak jelentős része a kormány konkrét intézkedéseivel és bejelentett terveivel is cáfolható.

Választási kampánybrossúrának is elment volna az Emmi "háttéranyaga", amely elvileg a tárcát érintő költségvetési tervekről szól. Az anyagban mégsem szerepel, hogy konkrétan hogyan alakul a szociális, egészségügyi és oktatási ágazatot is felügyelő csúcsminisztérium költségvetése - a jövő évi költségvetést várhatóan október végéig terjesztik az Országgyűlés elé -, vagy hogy feloldják-e a nyáron elrendelt minisztériumi zárolást.

A tárca állítása szerint "nem a szakterületeit, hanem a családot, annak valamennyi tagját veszi figyelembe akkor, amikor megfogalmazza a következő időszakra céljait". Nem csoda tehát , hogy nagy vállalásokat tesz a minisztérium, ám ezek mindegyike ellenpontozható a kabinet tetteivel.

Pró: "A születéstől a szakma megszerzéséig, illetve a diplomaszerzésig gondoskodunk a gyermekekről."

Kontra: A tankötelezettség korhatárát 18-ról 16 évre csökkentette a kormány, 16 éves koráig pedig senki nem szerezhet szakmát. A felsőoktatásba való belépéshez érettségi kellene, mégis csökkenteni fogják a gimnáziumi férőhelyek számát, sőt, "átgondolják" a szakközépiskolai intézménytípus további jövőjét is. A diploma pedig továbbra sincs ingyen, a hallgatók fele tandíjat fizet.

Pró: "A kötelező óvodáztatással a gyermekek valóban felkészülnek az iskolára, különösen a hátrányos helyzetű térségekben."

Kontra: A kormány azelőtt vezette be a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, hogy elegendő óvodai férőhelyet teremtett volna. Utólag persze elindították a fejlesztést: uniós források felhasználásával jövőre 4000 óvodai férőhely létesül majd. Ám az óvodákat nem államosították, azokat továbbra is az önkormányzatoknak kell fenntartaniuk, miközben az állam elvonta a helyi adóbevételek jelentős részét.

Pró: "A Nemzeti Alaptanterv átgondolásával a fő célunk, hogy csökkentsük az általános iskolások terheit, az alsóbb évfolyamokon az olvasás és írás tanítására szükséges koncentrálni, a felsőbb évfolyamokon pedig a közismereti tárgyakra."

Kontra: Oktatási szakértők szerint az új alaptantervvel éppen az a baj, hogy a lexikális tudásra koncentrál a készségfejlesztés helyett, és sok tantárgynál szinte megtaníthatatlan mennyiségű tananyagot ír elő. Viszont a mondat arra is utalhat, hogy változtathatnak az alaptanterven.

Pró: "A szakképzés tervezett átalakításával fontosnak tartjuk, hogy az alapfokú képzésből felkészült, közismereti tudással felvértezett tanulók kerüljenek ki."

Kontra: A 4-ről 3 évesre csökkentett szakiskolai képzésben legfeljebb a heti tananyag 33 százalékát képezhetik a közismereti tárgyak, például a matematika, az idegen nyelv és a történelem. Vagyis - miközben a szakmunkástanulóknak is kötelező lesz a heti öt testnevelésóra, valamint a duális képzés keretében az iskola mellett magáncégeknél is dolgozniuk kell - az iskola döntésétől függően be kell érniük például heti egy angol-, vagy magyarórával. Továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyeik így jelentősen csökkennek.

Pró: "Megtettük a legfontosabb lépéseket annak érdekében, hogy felsőoktatási intézményeink nagyobb önállóságot kapjanak, hatékonyabban működjenek."

Kontra: Csak a héten fog kiderülni, kiket nevezett ki Orbán Viktor miniszterelnök az állami fenntartású egyetemek és főiskolák kancellári posztjaira. A kancellárok felelnek majd az intézmények gazdálkodásának irányításáért, például a források elosztásáért, a közbeszerzésekért vagy az ingatlanhasznosításért. Vagyis az intézményi szenátusok által megválasztott rektorok a kancellárok beleegyezése nélkül egyetlen olyan döntést sem hozhatnak majd, amelynek költségvetési vonzata van. Márpedig szinte minden szakmai döntésnek van pénzügyi vonatkozása, például, hogy egy egyetem fenntartson egy képzést vagy egy tanszéket.

Pró: "Javítjuk a nyugdíjasok életminőségét; a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése érdekében - a tervezett inflációt követve - január 1-től 2,2 százalékkal emeljük a nyugdíjat".

Kontra: Mivel a nyugdíjemelés csak az inflációt követi, egyáltalán nem javít a nyugdíjasok életminőségén a 2,2 százalékos emelés. Öregségi nyugdíjasoknál ez egyébként 2400, rokkantnyugdíjasoknál 2010 forintot jelent majd.

Lesz-e gyerekeső?

Bár a családi adókedvezmény nem bizonyult csodafegyvernek a népességfogyás elleni harcban, az Emmi újabb, de elég szűkmarkú családtámogatási formákat jelentett be. Állami nászajándékként a 2015-től házasságot kötők első gyermekük születéséig, de legfeljebb két évig havi 5000 forint adókedvezményben részesülhetnek, de nyilván nem az összeg indítja majd be a házasodási kedvet.

Az első gyermek érkezésekor - a magzat 90 napos korától - már 10 ezer forintos családi adókedvezmény is jár majd a szülőknek, továbbá 2016-tól nő a többgyerekesek adókedvezménye is. "CSÓK" néven vezetik be az egygyermekes családok részére is igénybe vehető "családi otthonteremtési kedvezményt", ami tulajdonképpen a már létező "szocpol" új néven.