Előfizetés

Azonnali elbocsátásokat hozna a vasárnapi zárva tartás

A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) szerint súlyos következményekkel járna a vasárnapi nyitva tartás korlátozását előíró törvénymódosító javaslat megszavazása, mert elbocsátásokat és bércsökkenést eredményezne - közölte a szervezet.

A vasárnapi zárva tartás bevezetésével azonnali elbocsátások várhatóak, mert a munkaidőalap 12-14 százalékkal csökken, aminek következtében legalább 35 ezer munkavállaló feleslegessé válik - tudatta a szervezet.

A szövetség szerint 7,4 százalékos munkanélküliség mellett nem szabad olyan szabályokat hozni, amelyek a kereskedelemben dolgozó mintegy 530 ezer alkalmazottból és a kapcsolódó iparágakban - logisztika, üzemeltetés - dolgozók körében minimum 15-20 ezer ember elbocsájtásával járna, és további 15-20 ezret hátrányosan érintene. A közlemény idézi Gyalay-Korpos Gyulát, az MBSZ elnökét, aki elmondta: a kieső vasárnappal az elbocsátás és bércsökkenés vegyesen fordul majd elő.
Megjegyzik, hogy a vasárnapi nyitva tartás megszűnésével további forgalomcsökkenés várható, és érzékelhetően csökkenni fognak a járulék- és adóbevételek.
A vendéglátó egységek esetében a vasárnapi bevétel pótolhatatlanul kiesne - írták.

Az MBSZ diszkriminatívnak, működésképtelennek nevezte azt a félmegoldást, hogy a 400 négyzetméternél kisebb alapterületű üzleteket nem érintené a korlátozás.
Mint írták, a vasárnapi zárva tartás ellentétes a kormány által meghirdetett munkahely-teremtési programmal is, ráadásul a piacok és egyéb vásárok nyitva tartását nem szabályozza a jelenlegi indítvány, ezzel pedig a feketegazdaság erősödne meg.
Az MBSZ adatai szerint jelenleg 59 600-an dolgoznak 7 540 olyan üzletben, amely bevásárlóközpontokban található. Ezen felül 53 ezren állnak alkalmazásban 2 650 hipermarketben lévő üzletben.

A KDNP pénteken közölte: megfelelő megoldásnak tartaná, ha a hét utolsó napján - néhány kivétellel - csak a családi vállalkozások üzletei lehetnének nyitva.
A KDNP közleménye szerint a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete támogatta kezdeményezésüket, amely "a többség elvárásainak megfelel a munkavállalói és a fogyasztói oldal részéről is".

A Magyar Nemzet információi szerint jövő március elsejétől a hét utolsó munkaszüneti napján nem tarthatnának nyitva a bevásárlóközpontok és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek. A korlátozás alól mentesülnének a dohányboltok, a gyógyszertárak és a benzinkutak, valamint az újság- és virágárusok, míg a pékáruboltok külön szabályok alapján nyitva lehetnének vasárnap is. Ezek a szaküzletek vasárnaponként délig fogadhatnák a vásárlókat.

Személyre szabják a kötelezőt a biztosítók

Egyre inkább kockázatarányos díjakat alakítanak ki a hazai gépjármű-felelősségbiztosítók, az autósok személyre szabottabb díjat fizetnek - hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, hogy a biztosítók a hét végén közzétették a 2015. január 1-jétől érvényes kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási (kgfb) tarifáikat.

Az első piaci elemzések alapján a biztosítók folytatják azt a gyakorlatot, hogy a statisztikáik szerint legjobbnak ítélt ügyfélcsoportoknak alacsonyabb díjat ajánlanak, míg a gyakori károkozók magasabb díjra számíthatnak.
Erre egyébként a bonus-malus rendszer is lehetőséget ad, az idén februártól hatályos jogszabály-változás már lehetővé teszi, hogy a biztosítók akár a B10-es kategória felett is plusz kedvezményeket nyújtsanak a régóta kármentes ügyfeleknek - hangsúlyozta a Mabisz.

A biztosítók díjtarifáiban továbbra is megmarad a korábbi kedvezménystruktúra. A csaknem százféle kedvezményt tartalmazó rendszer szerint változatlanul a családi és gyermekkedvezmény, az e-kommunikáció, a csekkes befizetést helyettesítő banki átutalás vagy csoportos beszedési megbízás választása, illetve az éves díjfizetés vállalása biztosít a legtöbb társaságnál kedvezményt.

Díjkedvezményt kapnak az egyes foglalkozási ágakhoz tartozók, például a közalkalmazottak, egyházi alkalmazottak, a nyugdíjasok, a különböző szakmai szervezetekhez, szakszervezetekhez, egyes cégcsoportokhoz tartozók, a mozgássérült igazolvánnyal rendelkezők.

A szövetség szerint néhány új kedvezményt is találni a tarifatáblázatokban, például a Magyar Orvosi Kamara, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjai díjkedvezményre jogosultak az egyik biztosítónál, illetve újdonság még az egyik biztosító pénzügyi szolgáltató partnerénél a bankszámlacsomag, illetve nyugdíjasszámla-csomag nyitása esetén kapható plusz díjkedvezmény.

A Mabisz adatai szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási éves átlagdíj 19 887 forint volt az idei év első félévének végén, de a személyautók éves átlagos díja ennél alacsonyabb, 13-14 ezer forint között alakult.
A szövetség statisztikái szerint az összes, mintegy 4,167 millió jármű 52 százaléka, 2,167 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je.

Kapcsolódó
Emelkednek a kgfb-díjak

Milliárdokat spóroltak meg a végrehajtók

Több mint 15 milliárd forintot spórolt meg az elmúlt két évben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által fejlesztett elektronikus kézbesítési rendszer - közölte a kamara elnöke.

Császti Ferenc elmondta: a technikai fejlesztés és a végrehajtói szervezet ügykezelésének eredményeképpen a végrehajtási eljárások időtartama lecsökkent, ami megtakarítással jár az adósok, a hitelezők és az egyéb érdekeltek részére.
Hozzátette: a kamara, a kormánnyal közösen, a végrehajtási rendszer optimalizálásán dolgozik, többek között arról is egyeztetnek, miként lehet a végrehajtási eljárást tovább gyorsítani, költségeit pedig csökkenteni.
Az elnök szerint a még hatékonyabb működéshez egyebek mellett az ügyintézés további digitalizálására, az ügyviteli szabályok kiegészítésére van szükség.

Császti Ferenc hangsúlyozta, a kamara nyilvántartása alapján a végrehajtási rendszer folyamatosan fejlődik: a költségmentes ügyeket a továbbiakban az adófizetők helyett a kamara előlegezné meg. Tavaly az eljárások 56 százaléka eredményes volt, a behajthatatlan követelések 32 százalékos aránya pedig az elnök szerint a magyar társadalom viszonyait tükrözi: a népesség 14 százaléka él mélyszegénységben, 36 százaléka létminimum alatt, az eredménytelenségi arány azonban ezt nem haladja meg.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara Országos Felügyeleti Tanácsának tájékoztatása szerint idén 397, tavaly összesen 920 panaszbeadvány érkezett a nyilvántartásba.

A végrehajtást kérők beadványainak többsége az eljárások elhúzódására vagy eredménytelenségére hivatkozik, míg az adósoké a végrehajtó törvénysértő intézkedését sérelmezi. A kamara elnöke megjegyezte, hogy a panaszok csupán 4-5 százaléka bizonyul megalapozottnak, arányuk elenyésző az évi közel 600 ezer kiosztott ügyhöz képest, azonban ez a szám még tovább csökkenthető.

A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara összesen 197 végrehajtói iroda több mint 2500 dolgozójának tevékenységét fogja össze, a szervezet létszáma évente 100-150-nel emelkedik.