Előfizetés

Horthy fia is kikerülhet a Szabadság térre?

Publikálás dátuma
2014.11.04. 06:07
Fotó: Vajda József/Népszava
Horthy István egykori kormányzóhelyettes neve is helyet kaphatna a Szabadság téri emlékmű felületén - erre következtetnek legalábbis a Szabadság téri tiltakozók Schmidt Mária egy napokban felmerült ötletéből. A Terror Háza Múzeum főigazgatója ugyanis a múlt csütörtöki "Haza, Szeretet - Nemzeti ellenállás 1944" című konferencián arra tett javaslatot, hogy az megszállási emlékműre írják fel "azoknak a hős magyar repülőtiszteknek és repülőfőtiszteknek a névsorát, akik a harcvonalban mindenről elsőként informálódva, a németek által feláldozva, állandó életveszélyben harcolva, a náci és a kommunista diktatúrával szemben egyaránt küzdve haltak mártírhalált". 

A repülő főhadnagy 1942. augusztus 20-án hajnalban vesztette életét a Belgorodi területen fekvő Alekszejevka város közelében, miután Héja típusú vadászgépével - röviddel a felszállás után - életét vesztette.

Horthy Miklós elsőszülött fia ismert volt náciellenes nézeteiről is, emiatt halálához számos találgatás fűződik, valóban baleset történt, vagy merénylet áldozata lehetett. Ha nem is kifejezetten Horthy István "kedvéért" dedikálnák a repülőtiszteknek is a botrányos szobrot, A szabadságért, a demokráciáért csoport - Mécs Imre, Magyar Fruzsina és Zoltai Andrea - szerint Schmidt ötlete akkor is arról árulkodik: a történelmi tények, események feltárásának szükségességét ismét teljesen figyelmen kívül hagyja a kurzus. Ezért is követelik Schmidtől, vonja vissza a javaslatát, amellyel szerintük csak az áldozatok emlékét gyalázza tovább.

"Nemzeti lapulás" - jellemezte lapunknak Mécs az Orbán-kabinet mindent összemosó történelemfelfogását, emlékezetpolitikáját kísérő reakciókat. Mint mondta, önmagában nem is azzal van gond, amikor történelemhamisítás zajlik, hiszen a legtöbb kurzusnak ez jellemzője. "Ám, hogy annyira nyeregben érzi magát a hatalom, hogy akadémikusok véleménye, a tudomány, a történelem ismerete vagy megvitatása nélkül bármit el lehet fogadtatni, az szörnyű. Sokkal szörnyűbb, mint a hazugságok" - mondta az egykori '56-os halálraítélt. "Ha valami nagyon abszurd és blőd volt az utóbbi időben, számomra mindig arra volt bizonyíték, hogy az a kormányfőtől származik" - fogalmazott Mécs, hozzátéve, a miniszterelnök környezetében nincs senki, aki szólni merne, ha nincs igaza.

Egyébként a Szabadság téri tiltakozókat nemcsak Schmidt váratlan emlékműves ötlete lepte meg, de azok a mondatok is, amelyeket a múzeum főigazgatója a konferencián ejtett el. Többek között arról beszélt, hogy a német megszállás alatti nemzeti ellenállás történetét máig mostohán kezeli a magyar történetírás, és a tét az, hogy "sikerül-e a birodalomhívő nemzetállam-elleneseknek", akik nacionalizmussá akarják degradálni a hazaszeretetet, továbbra is "megakadályozni bennünket abban, hogy nemzetünk erkölcsi tőkéjére támaszkodva írjuk végre újra az elmúlt évszázad történelmét".

Újra lecsapnak a jövőre

Publikálás dátuma
2014.11.04. 06:06
Nemcsak a diákoknak, a pedagógusoknak is fájhat a feje a jövő évi büdzsé oktatási fejezete miatt FOTÓ: THINKSTOCK
Gimnáziumokat és szakközépiskolákat kell bezárni, pedagógusokat kell elbocsátani a szakszervezetek és szakértők szerint, ha a 2015-ös költségvetés oktatási fejezete nem változik. A terv illeszkedik a kormány társadalmi elképzeléseibe: kevesebb érettségizettet, diplomást, több szakmunkást akarnak látni, ám odáig is nehéz lesz eljutni: a jövő évi büdzsé a közoktatási intézmények mindegyikét veszélyezteti.

Pedagógusokat bocsáthatnak el jövőre a középfokú oktatástól elvont csaknem 100 milliárd forint miatt - közölte Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke úgy fogalmazott, régen látott megszorítás a 2015-ös költségvetésből kiolvasható forráskivonás, amelynek egyenes következménye lesz, hogy csökkenteni fogják a középfokú oktatásban - gimnáziumokban és szakközépiskolákban - tanulók számát. "Ez viszont előre vetíti, hogy kevesebb diákhoz kevesebb tanár is kell" - tette hozzá Mendrey. Az érdekvédő kijelentette, levelet küldött minden közoktatási szakszervezetnek - köztük a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) -, amelyekkel 2011-ben megalakították a sztrájkbizottságot, és arra kérte őket, hogy egyeztessenek a következő lépésekről. Mendrey nem zárta ki a tüntetést és a sztrájkot sem.

A PSZ még ennél is tovább ment: arra figyelmeztette a képviselőket, hogy a 2015-ös költségvetési javaslat jelenlegi formájában "katasztrofális helyzetbe hozza a köznevelés teljes rendszerét az óvodáktól az iskolákig, kollégiumokig és a szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézményekig". A szakszervezet rámutatott: az állami iskolákat irányító Klebelsberg Intézményfenntartó Központra (Klik) idén 484 milliárdot tervezett be a kormány, amelyet év közben 60 milliárddal egészítettek ki. Vagyis összesen 544 milliárdot kapott az ágazat, jövőre viszont csak 524 milliárdot. A PSZ szerint ez az összeg nem fedezi a pedagógus életpályamodellhez kötődő 2015-ös béremeléseket, ehhez legkevesebb további 150-200 milliárdra lenne szükség.

Még sötétebb képet olvasott ki a költségvetési számokból Radó Péter. Az oktatási szakértő egy Facebook-bejegyzésben arról írt, hogy a középfokú oktatás finanszírozásának több mint 24 százalékos csökkentése "olyan elképesztően brutális mértékű, hogy kizárólag valamilyen durva iskolaszerkezeti beavatkozással lehet kigazdálkodni". Ilyen lehet a szakközépiskolák szakiskolává alakítása, állami gimnáziumok bezárása, vagy a meglévő gimnáziumok között az elindítható párhuzamos osztályok számának radikális korlátozása. Radó szerint ennek két hatása biztosan lesz: jelentős mértékű pedagógus létszámcsökkentés és az egyházi gimnáziumokban tanulók arányának további radikális növekedése.

Oktatási megszorítások 2015-ben
- 24 százalékkal csökken a középfokú oktatás finanszírozása, ez csaknem 100 milliárd forintos megszorítás
- Átlagosan mindössze 4,2 százalékkal nő az állami iskolák pedagógusainak bére
- 20 milliárddal csökken a Klik finanszírozása 2014-hez képest, ugyanis év közben 60 milliárddal egészítették ki a szervezet költségvetését, ami jövőre nincs betervezve
- Az állami fenntartású iskolákban tanító pedagógusok bérfinanszírozásának 75 százalékára csökkentik a magán-, és alapítványi iskolákban dolgozó pedagógusok bértámogatását

Az Orbán-kormány eddig sem csinált titkot abból, hogy az érettségit adó intézményekből a szakiskolák felé akarja kényszeríteni a fiatalokat. Múlt hónapban Orbán Viktor miniszterelnök - akinek lánya egy svájci magániskolában tanul turisztikát évi 15 millió forintból - úgy fogalmazott: "nekünk be kell bizonyítani, hogy egy közepesen elvégzett gimnázium és gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával. A gimnáziumot is csak akkor érdemes elvégezni, ha onnan egyetemre fogunk menni". A közelmúltban pedig Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára jelentette ki: "távlati cél a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelése és a gimnáziumi létszám korlátozása".

Vagyis a kormány szándéka nyílt és egyértelmű: szűkíteni akarják a felsőoktatásba való belépés lehetőségét az érettségit adó képzési helyek drasztikus csökkentésével - vagyis gimnáziumok bezárásával, akár a szakközépiskolai intézménytípus megszüntetésével, utóbbira korábban utaltak is -, és csak egy szűk elit kiváltságává tennék az egyetemi-főiskolai tanulmányokat. A többség ezzel a szakmunkásképzésbe kényszerül - képességektől, tanulmányi eredményektől és egyéni karriervágytól függetlenül -, de még csak szakmát sem választhatnak majd szabadon. 2015 őszétől ugyanis megyei szinten csak azok a szakképzések, olyan tanulói létszám mellett kaphatnak majd állami támogatást, amelyeket a kormány meghatároz. Budapesten például 237 szakma közül választhatnak majd a fiatalok, Zala megyében azonban csak 82-ből. Ezzel párhuzamosan az állami szakiskolák a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá kerülnek a Kliktől, és a nyilvánosságra hozott kormányzati tervek szerint nem támogatják többé, vagy csak korlátozottan a magán-, és alapítványi szakiskolákat. Vagyis az a vidéki fiatal, aki nem akar a településén lévő állami szakiskolában CNC-esztergályosnak tanulni, borsos tandíjért tanulhat majd például pincérnek egy magániskolában, ha azt be nem zárják az állami finanszírozás csökkenése miatt.

Az MSZP-s Hiller István szerint jó szakmunkásokra és színvonalas szakmunkásképzésre szükség van, de "az a kormány, amely ezt a gimnáziumok, egyetemek rovására akarja megvalósítani, az az ifjúság, a jövő érdekei ellen cselekszik". Emlékeztetett: a diplomások gazdasági válság időszakában könnyebben tartották meg a munkahelyüket, vagy helyezkedtek el, mint a szakmunkások.

Olcsó szakmunkásokat akarnak
Hiába preferálja Orbán a szakképzést a gimnáziumokkal szemben, erre az ágazatra sem akar több pénzt költeni a kormány.
Sőt, azzal, hogy a szakiskolai képzés időtartama 4-ről 3 évesre csökkent, harmadára csökkentették a heti közismereti - például matematika, idegen nyelv történelem - óraszámot, sokat spórolhat a költségvetés, hiszen a tankötelezettség korhatárának 16 évre szállítása nyomán sokan a szakma megszerzése előtt kilépnek a közoktatásból. Az óraszámcsökkentés és a közalkalmazotti kényszernyugdíjazás már nagyarányú pedagógus-elbocsátásokkal is járt.
A duális képzés keretében pedig a diákok már 14 éves koruktól magáncégeknél dolgozhatnak majd, a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál kevesebbért. Ezek az intézkedések jól illeszkednek Orbán társadalompolitikai elképzeléseibe: a jövő szakmunkásai olcsón dolgoznak majd, nem tudnak majd továbbtanulni vagy idegen nyelveken beszélni, hiszen nem "traktálják" őket a a felvételihez vagy a külföldi munkavállaláshoz szükséges ismeretekkel.



Magánszemélyek diplomataként?

"Ez az Egyesült Államok és az adott személy magánügye" - mondta a parlamentben Tállai András a kitiltási botrányról. Az államtitkár Schiffer András LMP-frakcióvezető napirend előtti felszólalására válaszolt így, de több idevágó, a szocialista képviselők által feltett kérdésre is hárított. Csakúgy, mint Lázár János, aki André Goodfriend amerikai ügyvivő szerepét firtató kérdéssel vágott vissza egy MSZP-s képviselő azonnali kérdésére, miszerint engedélyezte-e a kormány, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke szabadságra menjen.

A szocialista Tóth Bertalan ugyanis felháborítónak nevezte, hogy az adóhatóság elnöke szabadságra ment, miközben az egész országot lázban tartja az amerikai beutazási engedélyek megvonása körül kialakult botrány, melyben felmerült Vida Ildikó érintettsége is. Feltette a kérdést, a kormányzat engedélyezte-e a szabadságot, illetve megkérték-e a NAV elnökét, hogy szabadságát szakítsa meg, és térjen haza Magyarországra. A Miniszterelnökséget vezető miniszter visszakérdezett, honnan tudta a képviselő kiválogatni a NAV tisztviselőit, amikor az Egyesül Államok ideiglenes budapesti ügyvivője kormánytisztviselőkről beszélt, akikből 457 ezer van Magyarországon.

Miközben tehát a kormány tagjai továbbra sem hajlandóak az ügy érdemi tisztázására, a botrány újabb mellékszálakat is termel.

Az Index még a múlt héten arról érdeklődött a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, hogy rendelkeznek-e Magyarország által kiadott diplomata útlevéllel a kitiltási botrányban hírbe hozott kormányközeli személyek, például Habony Árpád, Orbán Viktor kormányfő főtanácsadója, Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke, vagy Vida Ildikó. Habonyról ugyanis múlt szerdán Orbán sajtósa, Kaminsky Fanni tett közzé egy képet, mely szerint a tanácsadó aznap Amerikában tartózkodott.

Felmerült, hogy diplomata útlevéllel a tiltás ellenére is beutazhatott, ezért érdeklődtek a külügynél, kaphatott-e ilyet Habony. A külügy szerint adatvédelmi és jogszabályi akadályai vannak annak, hogy érdemi választ adjanak, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) viszont azt közölte: az, hogy valakinek van-e diplomata útlevele, közérdekből nyilvános adat, s még azt sem lehet eltitkolni, hogy milyen közfeladat érdekében adják ki.